Európa jövője: család vagy migráció konferencia


Európa akkor lesz erős, ha a családok Európája lesz, mert ha a migránsok Európája valósul meg, akkor gyenge lesz - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európa jövője: család vagy migráció című konferencián.


Úgy tűnik, mintha Európában a józan észre nehéz időszak járna – mondta G. Fodor Gábor. A Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében ilyen gondolatnak nevezte, hogy a bevándorlás fontosabb, mint a családok támogatása, de mi a józan ész mellett állunk. Rengetegszer hallottuk, hogy nem lehet az IMF nélkül létezni, nem lehet kerítést építeni, de kiderült, hogy nekünk van igazunk - tette hozzá. Igenis lehet családtámogatási politikában gondolkozni.

A Századvég Alapítvány által szervezett konferencián a miniszter közölte, az EU előtt álló kihívásokból viták fakadnak, és ezek a viták az európai parlamenti választásban csúcsosodnak majd ki, amelynek a tétje, hogy erős vagy gyenge lesz Európa. E kérdés szinonimája, hogy Európa a családok vagy a migránsok Európája lesz-e - mutatott rá. Hozzátette: abban, hogy melyik úton halad majd a kontinens, az európai polgároknak döntő szavuk lesz májusban. Szijjártó Péter szerint az erős Európa eléréséhez engedni kell a versenyt az unión belül is, vissza kell adni az európai polgárok és családok biztonságát, folytatni kell a bővítést, meg kell őrizni a keresztény kultúrát és európai identitást, továbbá tisztességes vitát kell folytatni a következő uniós költségvetésről, amelynek a családokat és nem a migránsokat kell a fókuszba helyeznie.    

Kifejtette: az újonnan felálló európai intézmények remélhetőleg migrációellenes és erősen Európa-párti álláspontot visznek majd, és a következő EP, valamint Európai Bizottság az európai családok oldalára áll a migránsok helyett. A külügyminiszter az EU előtt álló kihívások között említette a biztonsági helyzetet, az ukrajnai konfliktust, az energiabiztonság megteremtését, a tömeges illegális migráció okozta terrorfenyegetettséget, a Brexitet és a párhuzamos társadalmakat. Megjegyezte: sokszor letagadják azt a tervet és szándékot a brüsszeli bürokrácia részéről, hogy továbbra is migránsokkal árasszák el a kontinenst. Szijjártó Péter úgy vélte, nem baj, ha vita zajlik az EU jövőjéről, de az baj, ha azonnal érzelmi síkra terelődik a vita, és ha valaki nem az európai mainstream álláspontot képviseli, azt azonnal megbélyegzik. 

A vitákat a kölcsönös tisztelet és józanész alapján kell megvitatni - mondta. Hozzátette: "mi erre készen állunk, de a kioktatásból nem kérünk".

Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta: a családok Európájának megvalósítása nemcsak demográfiai, hanem kulturális, lelki kérdés is. Úgy látja, a migráció logikus, működőképes válasznak tűnik, "ott, ahol sokan vannak".  Ugyanakkor amikor Európa feladja saját identitását és a multikulturalizmus oldalára áll, felmerül a kérdés, hogy mihez lehet integrálódni - fogalmazott. Hozzáfűzte: csak a fogyasztói társadalom marad a közös identitás.

Balog Zoltán szerint helyes döntés volt a "Soros-tervet" állítani a küzdelmük középpontjába, mert az egy olyan szemléletet jelenít meg, amely a legnagyobb veszélyt jelenti: az open society (nyílt társadalom) filozófiáját, amely alapján "aki beenged, az jó, aki kizár, az rossz".  Pedig csak azt kell beengedni, ami jó, és ami rossz, azt ki kell zárni - mondta. Arról is beszélt, hogy a keresztény hit és kultúra közötti különbség abban rejlik, hogy a hit személyes meggyőződés, amelynek védelme a keresztény közösség feladata, az ebből kinövő kultúra védelme pedig az állam feladata.

A kormány a családvédelmi akciótervvel azt üzeni, hogy a gyereknevelés érték - vélekedtek a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az Európa jövője: család vagy migráció című rendezvényen azt mondta, Nyugat-Európában a legnagyobb probléma, hogy tabuként kezelik a családtámogatás kérdését, és csak azzal foglalkoznak, hogyan pótolják a csökkenő születésszám okozta hiányt; nem teszik fel azonban a valódi kérdést, mégpedig azt, hogy mi az oka a népességcsökkenésnek. További problémaként vetette fel, hogy a mai nőkbe gyerekkoruktól kezdve belesulykolják, hogy csak akkor érnek valamit, ha versenyképesek a férfiakkal az élet minden területén. A nők emiatt olyanok akarnak lenni, mint a férfiak, így azonban megfosztják magukat attól a lehetőségtől, hogy megélhessék az anyaságot, mint a kiteljesedés egyik formáját - fűzte hozzá. Kiemelte, a kormány a családvédelmi akciótervvel egyebek mellett azt üzeni, hogy a gyereknevelés olyan teljesítmény, amely közösségi szinten is elismerendő. Hozzátette, hogy az anyagi segítség fontos, mert a mai fiatalok létbiztonságra vágynak a gyerekvállaláshoz, de ez önmagában nem elég, a társadalomnak is értékelnie kell, ha valaki felelősen dönt a gyerekvállalás mellett. A felelős döntéshez pedig meg kell jelennie a kultúrában és a nevelésben is, hogy a gyerekvállalás érték. Azokra a kritikákra, amelyek szerint a családtámogatási intézkedések a nőket szülésre kényszerítik, azt válaszolta, nem kényszerítenek senkit, "nem ajtókat zárnak be", hanem lehetőségeket teremtenek, és minden élethelyzetre igyekeznek megoldást kínálni.

Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója azt hangoztatta, hogy migrációból fedezni a népességcsökkentést gyors és "instant" megoldás, ehhez képest belső szaporulattal növelni a népességet jóval hosszabb ideig tartó folyamat; ezért fontos, hogy a kutatások ne csak az adott pillanatra koncentráljanak, hanem trendeket és tendenciákat is nézzenek. Szintén kiemelte, hogy meg kell teremteni a "gyerekvállalás kultúráját", hogy értékként tudjon megfogalmazódni a gyerekvállalás, ehhez pedig szerinte a társadalmi rendszer minden elemének sugallnia kell ezt az értéket.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy a nyugati politikusok nem nemzetben gondolkodnak, és csak azért áramoltatnak be tömegeket, hogy növeljék a fogyasztóképes keresletet. A bevándorlók a kibocsájtó országukban nem képesek a fogyasztásra, Európában azonban a szociális ellátórendszer alapjaiból táplálkozva, eltartottként fogyasztókká válnak, és szolgálják a gazdasági érdekeket. A migráció támogatásakor valójában a gazdasági lobbik működésének érdekérvényesítése zajlik a politikusokon keresztül - jelentette ki. Hozzátette, az értelmiségiek nem lázadnak ez ellen, egyfajta módosult tudatállapotban élnek, mert minden kulturális termék azt sugallja, hogy a bevándorlók érkezése jó nekik. Ugyanakkor az alsó középosztályban már érezni a feszültséget, mert ők már megtapasztalják a migráció hátrányát is - jegyezte meg.

Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója, Újbuda alpolgármestere azt mondta, kutatások szerint a fiatalok legtöbbje nagycsaládra vágyik, elképzeléseik azonban nem valósulnak meg. Ennek egyik oka szerintük az, hogy a nők féltik a karrierjüket, hogy nem tudnak visszamenni dolgozni a gyerek mellől, ezért véleményük szerint az atipikus foglalkoztatási formák erősítése kiemelten fontos. A többiekhez hasonlóan úgy vélekedett, hogy a családok anyagi támogatása mellett az erkölcsi megbecsülés is döntős tényező lehet a gyerekvállalásban.

A konferencián elhangzott beszédek megtekinthetők a Századvég YouTube csatornáján:

https://www.youtube.com/watch?v=vGaicPq7rHc&t=6s

https://www.youtube.com/watch?v=457DwTrm2jM&t=6s

https://www.youtube.com/watch?v=wzMzmfk72PM

Forrás: MTI, Origo

Fotó: Purger Tamás

 

Galéria