Európa jövője nemzetközi konferencia - 1. nap


A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos V4-es tanácskozás a Várkert Bazárban.


A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos tanácskozáson tartott nyitóelőadásában a külügyminiszter kiemelte: az erős Európához szükséges a szabad versenyt engedni Európán belül is, vissza kell adni az európai emberek biztonságát, meg kell őrizni Európa keresztény identitását, a következő hétéves költségvetésről tisztességes vitát kell folytatni, nem szabad tovább erodálni az európai demokráciát, továbbá szükség van az EU gyors bővítésére.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a parlamenti választáson az emberek egyértelmű döntést hoztak, azt a pártcsaládot választották, amely világossá tette, hogy számára a magyar emberek biztonsága az első. Az emberek azt szeretnék, hogy Magyarország magyar ország maradjon, és a kormány ezt szem előtt tartva „áll bele” az európai vitákba - jelentette ki.

A tárcavezető kifejtette: vannak, akik szerint erős unió csak gyenge tagállamokra épülhet, ha a tagállamok kompetenciáit összegyűjtik egy központban, de Magyarország szerint csak erős tagállamokra épülhet erős EU. Ennek része a szabad verseny a tagállamok között és a biztonság helyreállítása is - mutatott rá. Hozzátette: a brüsszeli migrációs politika kudarcot vallott, ahogyan a nyugati társadalmi integrációs törekvések egy jó része is, ezért nem lehet nyomást helyezni az országokra, hogy fogadják el, a migráció jó dolog.

A következő uniós pénzügyi keretet illetően közölte: hazug beállítás, hogy az európai források egyfajta humanitárius segélyek Közép-Európának, hiszen ezek az európai szerződések alapján járnak, ráadásul Közép-Európa megnyitotta a piacait a nyugat-európai vállalatok előtt, amelyek hatalmas profitot csináltak itt. Az európai demokrácia tekintetében pedig megjegyezte: az uniónak rá kell bízni a polgárokra a döntést az EU jövőjéről, és nem szabad lezárni a nagy döntéseket a jövő évi európai parlamenti választás előtt.

Szijjártó Péter kitért arra: az EU jelenleg történelmi kihívások sorozata előtt áll. A biztonsági kérdések tekintetében például Brüsszelben eddig helyes válaszok nem születtek, és a hidegháború lezárása óta soha annyira labilis nem volt a biztonsági helyzet, mint most - közölte.

Mint mondta, Ukrajnában továbbra is háború zajlik, miközben az ország megmagyarázhatatlan lépéseket, döntéseket hoz, nemzetközi kötelezettségeit, kisebbségi jogokat megsértve. A Brexit miatt pedig az EU lassan elveszti gazdasági teljesítménye egyhetedét, és nem látni, pontosan milyen megállapodással sikerül lezárni a tárgyalásokat - utalt egy újabb kihívásra.

A külügyminiszter szerint természetes, hogy vita van Európa jövőjéről, ez nem baj, az viszont igen, ha a vita nem a józan ész talaján zajlik, ha egyesek azonnal emocionális síkra terelik, és hogy ha azonnal megbélyegzik azt, aki nem az európai mainstreamet képviseli.

Frank Füredi brit író, szociológus, kommentátor előadásában arról beszélt, hogy jelenleg új harcok, kultúrharcok zajlanak, az dől el, hogy lehetünk-e önálló ország, amely maga dönti el, milyen jövőt épít, milyen értékek mentén neveli fel a fiatalokat. Fontos megnyerni ezt a harcot, mert ettől függ a jövőnk - mutatott rá.

Hozzátette, ha valaki még hisz a nemzetekben, a határok fontosságában, azt populistának tekintik, gyorsan rásütik ezt a jelzőt bárkire, aki megpróbálja megkérdőjelezni a föderalista beállítást. Ha valaki nem vallja magát kozmopolitának, azt szinte azonnal fasisztának nevezik, és a ha valaki hisz a határokban, arra azt mondják, 19. századi illúziókat kerget - fogalmazott.

Frank Füredi a migráció kérdésével kapcsolatban kijelentette: ha nem számít, ki jár át a határokon, akkor az állampolgársági státus elértéktelenedik, ami veszélyes fejlemény. Közölte: ha igazi jövőt akar építeni Európa, tanulnia kell a múltból és komolyan kell vennie a kulturális örökségét.

Varju Krisztina, a magyar V4-es elnökség lebonyolításáért felelős miniszteri biztos köszöntőjében elmondta: a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) az Európa jövőjéről folytatott vitában megbízható szövetségesnek számítanak, a realitás talaján állva képviselik álláspontjukat Európa stratégiai és hosszú távú érdekeinek védelmében. Az általuk megfogalmazott aggodalmak a társadalomért, a közös jövőért érzett felelősség megnyilvánulását jelentik - közölte.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Századvég Alapítvány által szervezett kétnapos konferencián Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: ki kell mondani, hogy a migráció megítélésével kapcsolatban az európai politikai elit kognitív disszonanciában szenved. Véleménye szerint nem lehet mással magyarázni a valóság és a nyilatkozatok közötti eltéréseket.

Az államtitkár hangsúlyozta: az európai vezetők optimista helyzetértékelése szöges ellentétben áll a valósággal, mégis egyre lendületesebben képviselik tarthatatlan álláspontjukat. Amit Közép-Európa mond, nem illeszthető be az európai politikai elit által kialakított képbe, és az emiatt érzett "frusztrációját ellenünk fordítja" - mondta. Úgy látja, Közép-Európa feladata minden alkalommal "felvenni a kesztyűt", és lefolytatni a szükséges vitát, mert Európa a közös jövőnk, és "minden erőnkkel a megjavításán fáradozunk".

Ján Figel, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különmegbízottja kifejtette: országa, Szlovákia számára sosem volt alternatívája Európának, amely azonban még nem befejezett projekt, szükség van az Európai Unió további bővítésére. Közölte: Európa jövőjének alakítása "a mi felelősségünk", és nem szabad megfeledkezni arról, hogy hosszú munka, rengeteg erőfeszítés és elkötelezettség kellett a közös Európa megteremtéséhez. 
A különmegbízott kijelentette: válságok idején józan megoldásokra van szükség és szolidaritásra a rászorulókkal. Az, hogy emberek akarnak idejönni Európába, "pozitív probléma", mert ez azt jelenti, hogy Európa vonzó hely - vélekedett.

Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábbi emberierőforrás-miniszter felvetette: kérdés, hogy mire épül Európa jövője. Nem egyértelmű, hogy a kultúrára, mert lehetne például a gazdaságra is építeni, rövid távon elég a jól teljesítő, versenyképes gazdaság - mondta. Hozzátette: azonban a kultúráé az elsőbbség, mert ez az a szellemi, lelki, erkölcsi alap, amelyre hosszú távon érdemes építeni. Megítélése szerint az egyik legfontosabb feladat a magyar nemzet fogyásának megállítása, ez azonban elsősorban nem pénzügyi, hanem kulturális kérdés, amely arról szól, hogy hisz-e egy közösség saját magában, fontosnak tartja-e a saját fennmaradását. Balog Zoltán megjegyezte: a kultúra feladata alapvetően egy közösség öntudatának erősítése. Európának nem egyszerűen vissza kell találni a keresztény gyökerekhez, hanem a keresztény értékvilág 21. századi formáját kell megteremteni - közölte.

Douglas Murray brit újságíró, szerkesztő azt mondta: a 2015-ös migrációs válságot kell megvizsgálni, és a tömeges bevándorlás megértéséhez néha fájdalmas kérdéseket kell feltenni. Ilyen kérdés, hogy lehet-e Európa az otthona mindenkinek, aki ide akar jönni? - mondta. Közölte: a befogadásnak muszáj korlátokat szabni, és a politikusoknak nemcsak azt kell megmondaniuk, ki jöhet ide, hanem azt is, ki nem, még ha ez nehezebb is. A 2015-ös év megmutatta, mi történhet akkor, amikor a politikusok figyelmen kívül hagyják a döntéseik hosszú távú következményeit - tette hozzá. Douglas Murray szerint az európai politikai elit hajlamos úgy gondolni, hogy az emberek rosszul szavaztak, ahelyett, hogy elfogadnák a döntésüket. Ez történt, amikor a magyarok egymás után harmadszor szavaztak a Fideszre, és akkor is, amikor a britek a Brexit mellett döntöttek - idézte fel.

David Johannes Engels belga író, történész, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora kifejtette: egyre több nyugati-európai országban, városban szorítják ki az európaiakat a nem európai hátterű, muszlim vallású emberek, és a társadalom alapvetően megváltozik a tömeges bevándorlás miatt. Bár a muzulmánok előretörése a keresztény Európában nagyon látványos fejlemény, a legnagyobb ellentét nem e két vallás között van a kontinensen, hanem a hagyománytisztelet és a liberalizmus között - vélekedett. Hozzátette: egyesíteni kell a konzervatív mozgalmakat.

Diego Fusaro olasz filozófiatörténész, a Legfelsőbb Stratégiai és Politikai Tanulmányok Intézete (IASSP) tudományos operatív bizottságának tagja arról beszélt, hogy az EU csak pénzügyi alapon fogja egységbe Európát. Nem az EU-t kell megvédeni, hanem magunkat az EU-tól - jelentette ki.

Roman Joch cseh politikai elemző, publicista azt mondta, jelenleg két civilizáció létezik Európában: a nyugati, amely tiszteli a nyugati értékeket és a posztnyugati, amely nem akarja fenntartani a társadalom korábbi jellegét, és ezért nem akarja megakadályozni a tömeges bevándorlást sem.

Forrás: MTI, XXI. Század Intézet

Galéria