Public Diplomacy – Magyarország új külkapcsolati utakon


Új eszközök a diplomáciában.


"A Századvéget elsősorban belpolitikai vonalon ismerik, de a rezsimváltás óta Magyarország legnagyobb think tankjévé vált műhely az utóbbi években sokat tett a külföldi kapcsolatok építéséért is" – mondta Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a public diplomacy témakörében szervezett konferencián elhangzott köszöntőjében.

A public diplomacyról szólva az elnök úgy fogalmazott, hogy létezik valami, amit világközvéleménynek nevezünk, és bár ez összefügg a helyi közvéleménnyel, ma már senki sem gondolhatja, hogy az egyik befolyásolása működhet a másik nélkül. Ez a befolyásolás azonban nem lehet öncélú, mindig van üzenet – mondta Lánczi. Ez az üzenet nemcsak a honfitársak számára fontos, de máshova is el kell juttatni, mert a mai világban össze vagyunk kötve egymással, és ennek előnyeit, pozitívumait ki kell használni.

Az országról alkotott kép alakításában ma már új eszközöket, módszereket is be kell vetni, így például a közösségi médiát nem lehet figyelmen kívül hagyni – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese a szerdai konferencián.

Értelmezése szerint a public diplomacy azzal foglalkozik, hogy a hagyományos diplomáciai eszközök mellett milyen más megoldási lehetőségek léteznek egy ország számára érdekeinek hatékonyabb képviseletére. Példaként a diaszpórapolitikát emelte ki, és merész, de nem lehetetlen elképzelésnek tartotta, hogy néhány éven belül az Egyesült Államokban élő magyar közösségnek angol és magyar nyelvű televíziós csatornája legyen.

Az elnökhelyettes szerint a public diplomacy eszközrendszerébe komoly magánpénzek áramlanak be. Míg egy nagykövet pénzgyűjtő képessége korlátozott, addig egy neves, nagy alapítvány komoly pénzeket tud transzparens módon nagy ügyek szolgálatába állítani, ezzel is hozzájárulva a nemzeti érdekérvényesítés sikeréhez – mondta.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kitért a magyar modell sikerességére, és hangsúlyozta, hogy rövid idő alatt sikerült a gazdaságot nehéz helyzetből növekvő pályára állítani. A siker titkának – nagyipar és nyersanyagok hiányában – a magyar kreativitást és találékonyságot jelölte meg. Szerinte Magyarország járatlan utakon jár, amikor a public diplomacy eszközeit próbálja hatékonyan felhasználni érdekei érvényesítésére, ezért ezen a területen stratégiaalkotás után egy olyan ernyőszervezetre van szükség, amely képes az ebben szereplő, de különböző területeken működő szervezetek koordinálására.

Magyarország erősebb, mint gondoljuk

Szeretném azzal kezdeni, hogy az önök pozíciója a világban sokkal erősebb, mint azt gondolják – mondta Connie Mack, volt kongresszusi képviselő, Magyarország amerikai lobbistája. Az elmúlt két napban tartott találkozókon azt vettem észre, hogy a magyarok még mindig nem tudják eldönteni, hogy büszkék lehetnek-e. Én azt mondom, hogy igen, büszkék lehetnek magukra és az eredményeikre – tette hozzá.

A kongresszusban sokan vannak, akik megértik Magyarország fontosságát és tenni akarnak azért, hogy a kapcsolatok még szorosabbá váljanak. A public diplomacyval egy olyan kapcsolatot tehetünk mélyebbé, aminek alapja, hogy mindketten hiszünk abban, hogy szabadság és biztonság nélkül nincs demokrácia – mondta Connie Mack.

Fontos, hogy Magyarország megértse és elfogadja, hogy büszke lehet az eredményeire, és ezeket az eredményeket nemcsak itthon, de világszerte is kommunikálja. Connie Mack szerint ehhez igénybe kell venni az amerikai magyarok hangját, think tankeket, és direktben meg kell keresni a képviselőket, mert Washingtonban van egy nagyon pozitív hozzáállás Kelet-Európával kapcsolatban, amit ki lehet használni.

Mack elmondta, hogy a sajtóval is jobb viszony kell Amerikában, mert ez a public diplomacy lényeges eleme. A sajtóval én se mindig értek egyet, de fontos szerepük van a public diplomacy formálásában – mondta Mack.

A magyar gazdaság eredménye egy sikertörténet és ezt nem sokan mondhatják el magukról. Bátor döntések születtek, támadásokat kellett elszenvedni, de visszatekintve látszik, hogy végül jöttek az eredmények – emelte ki. Hiszem, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok további erősödés előtt állnak, és ha összefogva dolgozunk tovább, akkor a további sikerek sem maradnak el.

Új fejezet az USA-val

Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet szerint a két, szinte párhuzamos nagyköveti kinevezés Magyarországon és az Egyesült Államokban új fejezet nyitását jelentheti a kétoldalú kapcsolatokban. A misszióvezető szerint erre szükség is van, mert e kétoldalú együttműködés nagy szerepet játszhat azoknak a kihívásoknak a kezelésében, amelyekkel a két ország szembenéz.

A nagykövet beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar–amerikai kétoldalú kapcsolatok rendkívül sokat fejlődtek a hidegháború befejezése óta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok gazdasági, katonai és politikai súlya miatt a kétoldalú kapcsolatok alakulása nem lehet teljesen független a globális folyamatok alakulásától. Az ukrán konfliktust kulcsfontosságú megoldandó problémának nevezte. Minden jel arra mutat, hogy a 2014-es év fordulópont volt a hidegháború lezárását követő békés egymás mellett élés időszakában, és a most elfoglalt pozíciók húsz-huszonöt évre is meghatározhatják egy ország nemzetközi színtéren betöltött szerepét – mondta Szemerkényi Réka.

Sikeresnek is kell látszani

Egészségesebb, kiegyensúlyozottabb gazdasági rendszer jött létre, az exporttevékenység 4 százalékkal nőtt, és az export mára gyakorlatilag elérte a GDP mértékét, 96 százaléka annak – sorolta Szabó. Bízom benne, hogy a teljesítmény, amit Magyarország produkált, bátorságra ad okot, de nem elég sikeresnek lenni, sikeresnek is kell látszani. Mit tehetünk ezért? Ki hogyan tud hozzájárulni a sikeres public diplomacyhoz? – tette fel a kérdést.

A miniszterhelyettes pozitívumként említette, hogy a külügyi tárca átalakítása után szinergia jött létre a gazdasági, a kulturális és a klasszikus diplomácia között. Szükség is van erre, hiszen sokat változott a világ. A háború a szomszédban, a gazdasági erőterek eltolódása és a klímaváltozás csak néhány a fontos változások közül – mondta Szabó László, hozzátéve, hogy a külpolitika fontosságát mi sem mutatja jobban, mint hogy az az egyik legkomolyabb belpolitikai tényezővé vált Magyarországon.

A keleti nyitás eredményeivel kapcsolatban a nyugati országok EU-n kívüli exportjának a teljes exporthoz viszonyított magas arányát említette, kiemelve, hogy máshol ez 50 százalék felé közelít, mi pedig még mindig csak valamivel 20 százalék felett járunk. Néhány éven belül az a cél, hogy a magyar export 30 százaléka az Európai Unión kívüli országokkal történjen.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója szerint a klasszikus diplomácia definíciója, hogy a nemzeti érdekeket képviselje a nemzetközi színtéren és tulajdonképpen ez a dolga a public diplomacynak is. Ez egy országbranding, amivel viszont sokkal több mindenkinek van dolga, mint a klasszikus diplomáciával – tette hozzá.

Baán szerint a múzeumok is az országbranding részévé válhatnak, például a Szépművészeti is megpróbál ezen a téren részt vállalni. Mára sikerült a Szentpétervár és Bécs közötti térségben a Szépművészeti Múzeumnak régiós vezető intézménnyé válni, de a diplomácia szempontjából ennél sokkal fontosabb, hogy a Szépművészeti – és például a Magyar Nemzeti Galéria – külföldi tárlatait több alkalommal is több százezren látták.

Andy Vajna, a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos az értékesítés és a pr egyfajta keresztmetszeteként írta le a public diplomacyt, amelynek lényeges elemei a kultúra és a szórakoztatás. Amikor elkezdtem kormánybiztosként dolgozni, három feladatkör volt, de ezek közül Magyarország egyikben sem volt rajta a térképen. Fontos volt, hogy hazánkba jöjjenek forgatni a külföldi filmprodukciók – hogy a magyar film nemzetközi elismerést kapjon –, de az is lényeges volt, hogy a magyarok elmenjenek megnézni a saját filmjeiket – mondta Andy Vajna.

Az első feladat megvalósítására jó lehetőség adódott, mert Vajna szerint Róma és Párizs mostanra „túlhasznált” lett, Budapest viszont csodálatos város, csodálatos helyszínekkel, amelyeket még nem nagyon ismertek a világban. A magyar főváros ismertsége a filmprodukciók tekintetében mostanra megváltozott, sőt ott tartunk, hogy nincs elég alkalmazott a szegmensben, ezért különböző képzési tanfolyamokat kellett indítanunk – mondta Vajna, aki szerint a magyar film nemzetközi megítélése is sokat javult az elmúlt időszakban, amit a fesztiválokon az utóbbi időben elért eredmények is igazolnak. A kormánybiztos úgy látja, hogy bár a magyarokat a saját filmjeik nem különösebben érdekelték, de ahogy javult a minőség, visszatértek a mozikba a nézők.

A magyar imázs kialakításában a Magyarországra érkező ismert színészek is nagy segítségre lehetnek. Ha a világ vezető magazinjaiban Angelina Jolie arról beszél, hogy milyen jól érezte magát Budapesten, azzal mindenféle extra költség nélkül tudjuk javítani Magyarország ismertségét és a róla kialakított képet – mondta Andy Vajna.

A jövő céljairól a kormánybiztos elmondta, minél gyorsabban szeretné megduplázni a jelenleg a GDP 0,15 százalékára rugó produkciós gyártási költéseket és még nagyobb magyar sikereket elérni a nemzetközi filmfesztiválokon.

Patrick Egan, a FWD affairs ügyvezetője egy múlt héten, az amerikai sajtóban megjelent történet idézett fel, melynek lényege, hogy egyre szélesebb a gazdagok és a szegények közötti szakadék, és az emberek előbb-utóbb „vasvillával” akarják majd megváltoztatni a fennálló rendszert. Egan meglátása szerint, mindennek komoly realitása lehet, különösen, a 2008-ben kialakult világválság után.

Az FWD affairs ügyvezetője rámutatott, hogy a fenti gondolatmenetet Orbán Viktor is felhasználta tavaly Tusványoson, amivel a miniszterelnök arra utalt, hogy a mostani liberál-kapitalista rendszer megbukni látszik. Egan szerint, Orbán Viktor szavaira akkor senki nem figyelt oda, mert „elakadt a kommunikáció a különböző csoportok között a hazai és a nemzetközi színtéren egyaránt.” Az üzletember úgy véli, hogy ez lehet az oka annak, hogy Magyarországot olyan sok helyről érik támadások az utóbbi időben. „Itt tehát egy versenyről van szó, amelynek megnyeréséhez a megfelelő célközönségnek, a megfelelő üzenetet kell eljuttatni. Ennek egyik részét képezheti a „puha erő” alkalmazása, mint a kultúra, vagy az oktatás. Ezeknek a területeknek a hangsúlyozásával és az elért eredmények megfelelő kommunikációjával elősegíthető egy jobb kép kialakítása Magyarországról” – fejezte be gondolatmenetét Petrick Egan.

Román Sándor, az ExperiDance Production művészeti igazgatója vette át a szót, aki elmondta, hogy az idén 15 éves tánccsapat fő célja, hogy a magyar kultúra egyik legfontosabb elemének, a néptáncnak a segítségével egy nemzetközi szintű márkát hozzanak létre. Román hangsúlyozta, hogy „az egy dolog, hogy magyarok vagyunk, de csak akkor állnak szóba velünk, ha nemzetközi szinten teljesítünk.”

A táncegyüttes mára több ezer fős stadionokban lép fel. A siker titka, Román szerint, hogy „sokat járunk külföldre tapasztalatot szerezni, hogy az esetleges hiányosságokat javítani tudjuk. A nevünk is az „Experience” szóból ered, ami számunkra azt jelenti, hogy egy megszerzett tapasztalat alapján valami újat hozzunk létre.

Pintér Katalin, a Gerbeaud Gasztronómia Kft. ügyvezető igazgatója hisz abban, hogy „nem elég csupán jót csinálni, azt jól is kell csinálni, és hosszú ideig.” A mára a Távol-Keleten is jelen lévő gasztronómiai cég vezetője úgy látja, hogy „a Gerbeaud a tradíción alapul, a tradíciót pedig tisztelni kell. A hagyomány, akárcsak a sütemény jó íze, csak akkor őrizhető meg, ha a receptet mindig meg tudjuk újítani.”

A Gerbeaud tavaly nyitott meg Szöulban, Tokióban már régebb óta jelen van. Pintér megosztotta a japánokkal való tárgyalás élményeit, akik először nem a magyar ételről, hanem a magyar zenéről, Kodályról érdeklődtek. Amikor azonban a szigorú, japán üzletemberek Bakfark Bálintról kezdtek el beszélni, „akkor rájöttem, hogy - a külföldi tapasztalatok begyűjtése mellett - mennyire fontos, hogy a saját meglévő kincseinkkel jól tudjunk bánni, jól tudjuk azokat felhasználni.”

Ekkehard Philipp, a Mercedes magyarországi ügyvezetője szerint a public diplomacy ez egyik legfontosabb eszköz arra, hogy „megismerhessük a különböző államok érdekeit és kialakítsuk a kölcsönös megértés és tisztelet körülményeit.” A Kecskeméten működő gyár vezére kiemelte, hogy a siker elsősorban a magyar mérnökök és munkások hozzáértésének és szorgalmának köszönhető.

„Különböző társadalmi projektekkel támogatjuk a kecskeméti régiót, meg akarjuk mutatni, hogy számunkra fontosak az emberek, fontos a partnerségi kapcsolat alakulása, és dolgozunk azon, hogy Magyarország külső megítélésén is javítsunk” – mondta Ekkehard.

„Az egy dolog, hogy magyar, de a lényeg, hogy világszintű terméket tud előállítani.” Ez volt a konferencia utolsó megszólalójának, Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatójának kulcsmondata. A 35 fős cég induló vállalkozásokat segít abban, hogy megmutathassák magukat a nemzetközi színtéren. Szigorú feltételekhez kötik a támogatást, de aki bekerül a programba, annak költségmentesen nyújtanak segítséget tanácsokkal, ötletekkel, fejlesztésekkel. 

Vannak országok, akiknek könnyű dolguk van, ha saját „világmárkát” szeretnének népszerűsíteni – magyarázza Böszörményi, aki példaként Horvátországot hozza fel. A „Nyugat-balkáni ország ugyanis olyan turisztikai adottságokkal rendelkezik, amire könnyedén ráépíthet egy brandet” – fejti ki álláspontját a Design Terminal főigazgatója.

Magyarország ebből a szempontból nehezebb helyzetben van, „mert hiába vagyunk birtokában természeti kincseknek és szép tájaknak, kisebb tér és korlátozottabb lehetőségek állnak rendelkezésre egy világmárka kialakítására”. Megoldásként azt javasolta, hogy ösztönző szabályozással kell körülvenni azokat a területeket, ahol esély mutatkozik a világmárka kialakítására. Az egyéni teljesítmény, az innováció (szellemi ötletek) és a városok „azok a területek, ahol valami újszerűt, egyénit és nagyot tudunk alkotni. Itt az államnak csak segítenie kell a megvalósításban, de alapvetően háttérben kell maradnia.”

galéria