PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK


KÉRDÉS

Milyen beszámolási/elszámolási kötelezettségeknek kell eleget tennie egy civil szervezetnek?

VÁLASZ

Minden év május 31-ig kötelező beadni az éves beszámolót. A beszámolásra a PK141 és PK142 sorozatszámmal ellátott nyomtatványok szolgálnak, melyeket az Országos Bírói Hivatal oldaláról letölthető, könyvvezetési módtól függő nyomtatványok kitöltésével kell elkészíteni. A nyomtatványok számozása évente változik, mindig a beszámoló évére vonatkozó nyomtatványokat kell letölteni.

Papír alapon a beszámolót kizárólag nem közhasznú szervezet adhatja be, a könyvvezetéstől függően az egyszeres könyvvitelt vezető nem közhasznú szervezet a PK441-P, a kettős könyvvitelt vezető nem közhasznú szervezet a PK442-P jelű beszámolót is beadhatja. Önkéntes választás alapján ezen szervezetek elektronikus úton is elkészíthetik a beszámolójukat, ez esetben ők is a tárgyévre vonatkozó aktuális beszámolósablont kell használják.

A közhasznú szervezetek kizárólag elektronikusan adhatják be, ők a PK442 beszámoló használatára kötelezettek (a 2018. évi beszámoló esetén). Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyomtatványok számozása változhat, az aktuálisan az adott évre vonatkozó beszámoló nyomtatványért keressék fel az OBH honlapját és rendszeresen figyeljék a nyomtatvány frissítéseket!

Minden év május 31-ig kötelező beadni továbbá a TAONY nyilatkozatot (amennyiben nem folytat a szervezet vállalkozási tevékenységet), valamint nyilatkozni kell az előző évben kiutalt 1%-ok felhasználásáról (KOZ jelű nyomtatvány), ezen kívül eleget kell tenni a KSH adatszolgáltatásnak is a KSH „Elektra” rendszerén keresztül.

Amennyiben a szervezet vállalkozási tevékenységet végez, akkor társasági adóbevallásra kötelezett. A társasági adó bevallás nyomtatványa a 29-es sorozatszámú adóbevallási nyomtatvány, mindig a tárgyévre vonatkozóan (ez a 2018-as évre pl. a 1829-es). Társasági adó előleget (fizetendő összegtől függően) havonta (minden hónap 20-ig) vagy negyedévente kell fizetni. Az előleg kiegészítésére kötelezett adózónak a 2019-es utolsó havi, illetve negyedévi előleget majd 2019. december 20-ig kell befizetni, bevallani.

 

KÉRDÉS

Lehet-e az éves beszámolóval kapcsolatosan felmerülő kérdésekkel közvetlenül az OBH-hoz fordulni?

VÁLASZ

Igen, az OBH Országos Nyilvántartások Irodája a civil szervezetek beszámolóinak leadásával kapcsolatos információk iránt érdeklődőknek lehetőséget biztosít telefonos felvilágosításra hétfőtől csütörtökig 9:00 és 16:00 óra között, pénteken pedig 9:00 és 13:00 óra között az alábbi telefonszámokon:

+361/354-4165, +361/354-4115, +361/354-4295. Emailben a civilinfo@obh.birosag.hu címen kérdezhetnek az érdeklődők.

 

KÉRDÉS

Létezik-e az éves beszámolóhoz kitöltési segédlet?

VÁLASZ

Sajnos az új típusú éves beszámoló garnitúrákhoz pillanatnyilag nem hozzáférhető a bíróság honlapján kitöltési segédlet. A régi kitöltési útmutatóért írjon nekünk a cic@szazadveg.hu email címre!

 

KÉRDÉS

Honnan lehet letölteni, illetve hová és milyen formában kell beküldeni az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet?

VÁLASZ

Az aktuális nyomtatványgarnitúrák a bíróság honlapján találhatóak meg .jar és .pdf formátumban. Az ÁNYK keretprogramban elkészített beszámolókat az Országos Bírósági Hivatalnak kell megküldeni: papír alapon a 1363 Budapest, Pf. 24. címre, vagy az ügyfélkapun keresztül elektronikus formában. A nyomtatványt személyesen, ügyfélfogadási időben is be lehet nyújtani az Országos Bírósági Hivatal (1055 Budapest, Szalay u. 16.) részére. Közhasznú szervezetek csak elektronikusan adhatják be az éves beszámolójukat. A szervezet legfőbb döntéshozó szerve által elfogadott beszámolót kell közzétenni, ezért május 31-ig a szervezet legfőbb döntéshozó szervének ülését meg kell szervezni (alapítvány esetén kuratórium, egyesület esetén közgyűlés), melyen határozatot kell hozni az éves beszámoló elfogadásáról! Az elfogadó határozatot a gyűlésről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell, rögzítve az elfogadás szavazatarányát is. A jegyzőkönyvet és a közgyűlés egyéb mellékleteit (jelenléti ív, tagjegyzék stb.) a beszámolóhoz NEM szükséges becsatolni, csak a beszámoló utolsó oldalán nyilatkozni kell, hogy a dokumentumok rendelkezésre állnak.

A kitöltéssel és a benyújtással kapcsolatos hasznos útmutató, részletes leírás az alábbi linken található.

 

KÉRDÉS

Kinek kell közhasznú beszámolót készíteni?

VÁLASZ

Az éves beszámoló keretében minden civil szervezetnek, függetlenül attól, hogy közhasznú minősítéssel rendelkezik-e vagy sem. A beszámolót az ÁNYK keretprogrammal kitöltendő beszámoló nyomtatvány tartalmazza.

 

KÉRDÉS

Ha az éves beszámolónk nullás – adószámunk, számlaszámunk így pénzmozgásuk sem volt – kell-e valamit csatolnunk a beszámolóhoz?

VÁLASZ

A beszámolóhoz ilyen esetben sem kell csatolni semmit, a beszámolót magát kell csak benyújtani. Teljesen nullás egy beszámoló szinte soha nem lehet, mivel egyesületek esetén a tagdíjfizetésnek, alapítványok esetén pedig az alapító vagyonnak mindenképp meg kell jelennie valamilyen formában a beszámolókban.

 

KÉRDÉS

Lehet-e valamilyen következménye annak, ha egy szervezet nem készíti el az éves beszámolóját?

VÁLASZ

Ha a tárgyévet követő május 31-ig nem tesz eleget a beszámolási kötelezettségnek, az új PTK szerint pénzbírsággal sújthatják a szervezetet, azonban előtte valószínűsíthetően felszólítják a közzététel pótlására. A másik következmény, hogy esetleg nem lehet majd pályázatokon elindulni, mert a pályázatkiírók általában megkövetelik a beszámoló beadásának igazolását.

A harmadik következmény: a határidő be nem tartása jogszerűtlen működést is jelent, tehát egy esetleges törvényességi felügyeleti eljárás esetén ez szintén bírságolási alap lehet.

 

KÉRDÉS

Az alapító okiratban fel kell-e tüntetni a pályáztatással és egyéb más előre látható költség finanszírozásával kapcsolatban bármilyen bejegyzést? Ki lehet-e ezeket fizetni ennek hiányában az alapítványi vagyonból?

VÁLASZ

Az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának szabályait (egyedi kérelem, pályázat) az okiratban kötelezően fel kell tüntetni. Az alapító okiratban ezt általában úgy lehet megoldani, hogy az alapító nem zárja ki az alapítói vagyon felhasználását, így azok a szervezeti céllal összefüggésben felhasználhatók.

 

KÉRDÉS

Végelszámolás alatt álló egyesület mérleg nyomtatványát szeretném kitölteni, de nem találom, hogy mi a kötelezően használható forma. Mivel az időszak a mi esetünkben nem naptári évhez igazodik, ezért nem tudom, hogy erre az esetre van-e előírt nyomtatvány?

VÁLASZ

Nem létezik külön végelszámolási mérleg és beszámoló nyomtatvány. A birosag.hu oldalon megtalálhatóak a beszámoló nyomtatványok, ezek között kell a megfelelő évre vonatkozót kitölteni. A nyomtatványon naptári évtől eltérő időszakot is lehet külön jelölni, továbbá a szervezet nevében lévő „va.” toldat is utal a végelszámolásra.

 

KÉRDÉS

Van-e arra lehetőség, hogy még az egyszerűsített nyilvántartásba vétel előtt bankszámlát nyisson az alapítványunk abból a célból, hogy az alapítói vagyont letétbe tudjuk helyezni?

VÁLASZ

Igen, van lehetőség letéti számlát nyitni, az alapító okirattal az alapító letétbe helyezheti az alapító vagyont. Ez a letéti számla a jogerős bejegyzéskor szabadul fel, addig más műveletet nem lehet vele végezni.

 

KÉRDÉS

Kötelező-e a bejegyzett alapítványnak bankszámlát nyitnia?

VÁLASZ

Bankszámlát akkor kell nyitni, ha ÁFA alany a szervezet, illetve amikor az első kifizetése megtörténik, továbbá ha pályázatokon szeretne indulni, vagy valamilyen költségvetési támogatásban részesülni (pl. 1%), mivel az ilyen jellegű támogatásokhoz kizárólag átutalás útján lehet hozzájutni.

 

KÉRDÉS

Adószámot szeretnék kérni egyesületünknek, de sajnos nem tudom, mit és hol kell beadnom?

VÁLASZ

Adószámot a Törvényszéktől kell kérni és adatmódosításként kell beadni. Az erre vonatkozó nyomtatványon az adózáshoz, illetve az ÁFA-hoz kérnek adatokat (ettől függ majd a szervezet ÁFA besorolása). Az adószámról, illetve a statisztikai számjel megállapításáról a bíróság oldalon bővebben tájékozódhat.

 

KÉRDÉS

Egy egyesület helyi szervezete kérhet-e adószámot anélkül, hogy jogi személyként bírósági nyilvántartási számmal rendelkező szervezeti egység lenne?

VÁLASZ

Nem kérhet adószámot, csak abban az esetben, ha a bíróság származtatott jogi személyként bejegyzi a helyi szervezetet is. Ehhez az szükséges, hogy az egyesület alapszabályában külön nevesítve szerepeljen a helyi szervezet.

 

KÉRDÉS

Mi a cél szerinti jutatás?

VÁLASZ

A civil (közhasznú) szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás, juttatás.

 

KÉRDÉS

Amennyiben alapítványunk tevékenységei között szerepel, hogy a külföldön élő magyarokat segíti, abban az esetben adhatunk-e részükre adómentesen tárgyi ajándékokat?

VÁLASZ

Az adómentesen adható juttatási lehetőségeket a Szja tv. 1. sz. melléklete határozza meg, mely egységesen mindenkire vonatkozik függetlenül attól, hogy egy cég, magánszemély vagy éppen civil szervezet az adó/kapó fél, illetve hogy ez szerepel-e az adott szervezet alapító okiratában. A fent említett törvény az alábbi linken olvasható. 

 

KÉRDÉS

Mit nevezünk adománynak, támogatásnak, juttatásnak?

VÁLASZ

Mindazt a pénzbeli vagy természetbeni juttatást, szolgáltatást, amelyet az adományozó (támogató, juttató) az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljainak elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat. A támogató, juttató, adományozó fogalmát a különböző jogszabályok, – vagy jogszabályon belül is akár – egymás helyett, mellett használják, a tartalma a fogalmaknak azonban ugyanaz: ellenszolgáltatás nélküli vagyoni elem nyújtása a szervezetnek. Pályázatok esetén általában a támogatás kifejezést használják, így támogatás a gyakorlat szerint az a juttatás, amelynek teljes összegével pontosan, általában előre meghatározott költségvetés, vagy jogszabályi előírás alapján kell elszámolni, míg az adománynál, ha az adományozó egyéb kikötést nem tesz, a szervezet célja elérésének érdekében gazdálkodhat.

 

KÉRDÉS

Alapítványunk – bár hivatalosan közhasznú tevékenységet végző alapítvány – azonban a bíróságon még folyamatban van a közhasznú minősítés. Kérdés, hogy fogadhat-e alapítványunk gazdasági társaságtól úgy adományt, hogy azt igazolva a gazdasági társaság adókedvezmény igénylésére jogosult legyen a támogatással kapcsolatosan?

VÁLASZ

Az alapítvány csak a közhasznú minősítés megszerzése után adhat ki adóalap csökkentő igazolást az adományozónak. Adományt ettől függetlenül fogadhat, de amíg ilyen jogerős végzése nincs, addig nem állíthat ki.

 

KÉRDÉS

A törvény értelmében ki gyűjthet 1%-ot?

VÁLASZ

A Személyi Jövedelem Adókból felajánlott 1%-okat azok a szervezetek gyűjthetik, amelyek legalább 2 éve be vannak jegyezve, és a NAV-nál a felajánlás évét megelőző évben az EGYREG nyomtatványon szeptember 1. és 30. között előzetesen regisztrálnak kedvezményezettként. A regisztrációt nem szükséges minden évben elvégezni, csak az 1% gyűjtésbe újonnan belépő szervezeteknek kötelező az előzetes regisztráció.

 

KÉRDÉS

Mit kell tennie a szervezetnek a kapott 1% felhasználása után?

VÁLASZ

Az 1% költségvetési támogatásnak minősül, így annak felhasználása és elszámolása is szigorúan meghatározott keretek közt zajlik. A kiutalást követő év december 31-ig a kiutalt összeget fel kell használni, a maradék pénzösszeg a legfőbb szerv döntése alapján  még maximum plusz 1 évig tartalékolható. A civil szervezeteknek a felhasználást követő év május 31-ig egy erre a célra létrehozott adatlapon kell az 1%-ok felhasználásáról nyilatkozniuk, illetve a fel nem használt összeget visszafizetniük. A nyomtatványok letölthetők a NAV honlapjáról. A közleményben szerepelnie kell az 1 %-os összeg felhasználására vonatkozó adatoknak, ezen belül a cél szerinti és működési költségeknek külön-külön és összegszerűen is. Szintén szerepelnie kell a felajánlott összeg esetleges – legfeljebb az átutalást követő második év végéig terjedő – tartalékolására vonatkozó információknak is. 2017-től a köztartozásra átvezetett összeget is fel kell tüntetni a beszámolóban. A közlemény végén nagyobb terjedelmű szabadon gépelhető rész található, melyben az 1 %-os összeg felhasználására vonatkozó részletes információk tüntetendőek fel.

 

KÉRDÉS

Hogyan lehet lekérdezni az 1%-os felajánlókkal kapcsolatos személyes információkat?

VÁLASZ

A kedvezményezett szervezet az "EGYADAT" elnevezésű nyomtatvány beküldésével kérdezheti le a felajánlók adatait. A nyomtatvány, illetve a kitöltési útmutató ezen a linken érhető el. 

 

KÉRDÉS

A nem közhasznú jogállású, de közhasznú tevékenységet végző szervezetnél is érvényes a 25%-os korlátozás a működési költség elszámolására? Ha igen, akkor a teljes bevételnek szabad maximum a 25%-át működési költségre fordítani, vagy ez csak az érkező 1%-okra vonatkozik?

VÁLASZ

Az elszámolási korlátok mindenkire vonatkoznak, aki 1% támogatásban részesül, nincs különbség a jogállás között. Csak a tárgyéven belül beérkezett 1%-oknak a 25%-ára vonatkozik az elszámolási korlát.

 

KÉRDÉS

A NAV-hoz beküldött, 1% felhasználásáról szóló közlemények nyilvánosak-e, ha azok, hol lehet betekinteni?

VÁLASZ

A NAV a „KOZ” jelű bevallásokat nem hozza nyilvánosságra, elvileg az éves beszámolóknak kell tartalmazniuk az erre vonatkozó adatokat. A beszámolókat a www.birosag.hu-n lehet megnézni, vagy az adott szervezet honlapján, melyen kötelezően hozzáférhetővé kell tenni az elmúlt 2 év beszámolóját.

 

KÉRDÉS

Mi a közhasznú jogállás előnye, mennyiben kaphat több támogatást egy közhasznú szervezet?

VÁLASZ

A Civil törvény alapján minden civil szervezet kaphat az önkormányzattól, államtól működési és programtámogatást is. Állami, önkormányzati feladatot csak közhasznú jogállással rendelkező szervezet vehet át szerződésben állami, önkormányzati szervtől. A közhasznú szervezeteknek juttatott adomány után 20 %-os, tartós adományozás esetén további 20 %-os (tehát összesen 40 %-os) Társasági Adó alap csökkentő tételt vehet figyelembe az adományozó vállalkozás.

 

KÉRDÉS

Mi számít tartós adományozásnak?

VÁLASZ

A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal a kivétellel, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. [Civil tv. 2. § 27. pont]

 

KÉRDÉS

Adománygyűjtő urnák kihelyezésével kapcsolatban kérdésünk, hogy hogyan lehet ezt kivitelezni, az adományt hogyan kell bevételezni a pénztárba, meg van-e határozva az urna anyaga? Továbbá van-e szabályozás arra vonatkozólag, hogy valamilyen vállalkozásnál (plázákban, üzletben) esetleg orvosi rendelőkben milyen feltételekkel lehet az urnát elhelyezni?

VÁLASZ

Az adománygyűjtés célját szolgáló gyűjtőládának zártnak kell lennie, mégpedig oly módon, hogy az adomány elhelyezhető legyen benne, ugyanakkor az elhelyezett készpénz, vagy más adomány ne legyen kivehető felnyitás nélkül. A gyűjtőládán fel kell tüntetni az adománygyűjtő szervezet nevét, valamint elérhetőségét.

A gyűjtőláda felnyitásakor az adománygyűjtő szervezet erre feljogosított legalább kettő képviselőjének jelen kell lennie. A felnyitáskor a képviselők jegyzőkönyvet vesznek fel a gyűjtőláda állapotáról, az abban talált adomány mennyiségéről (címletek szerint, vagy leltár szerint), ezt követően gondoskodnak az adományozott szervezet könyveibe történő bejegyzéséről.

Természetbeni adomány gyűjtésére szolgáló, nehezen mozgatható gyűjtőláda esetén a leltárat a gyűjtő szervezet székhelyén vagy telephelyén is fel lehet venni.

Adományszervezés, adománygyűjtés interneten és telefonos adománygyűjtő számokon keresztül is megvalósítható.

Az adománygyűjtéssel kapcsolatos szabályokat a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet tartalmazza.

 

KÉRDÉS

Ha egy magánszemély támogatást nyújt egy szervezetnek (a támogatás határozott ideig, de részletekben történik), de idővel valami oknál fogva megtagadja a teljes támogatás kifizetését, akkor a szervezet követelheti-e a magánszemélytől a támogatási szerződés alapján még fennmaradó összeget?

VÁLASZ

Ha tartós adományozási szerződést kötöttek, akkor követelhető a fennmaradó összeg, egyébként nem. A szerződés felmondása/felbontása ügyében a Ptk. szerint kell eljárni.

 

KÉRDÉS

Egyesületünk számára támogatást nyújtana egy gazdasági szervezet, aki szabad felhasználásra adná a pénzbeli támogatást. A velük kötött szerződés tartalmazná az összeget és a beszámolás módját. Problémát jelent-e, ha a szerződés melléklete tartalmazza azt, hogy a támogató logóját és rövid bemutatkozását feltüntetjük egyesületünk weboldalán? Semmiképpen nem szeretnénk, hogy ne feleljünk meg a támogatói/adományozói szerződés fogalmának és esetleg tévesen "vállalkozási" tevékenység legyen belőle.

VÁLASZ

Csak a támogató megnevezése és tevékenységére utalás nem minősül reklámnak, pl: "OTP Bank Nyrt, a magyar bank" szlogen, ahol a név és a tevékenység van csak megnevezve. Azonban ha a szerződésben konkrétan lefektetik a támogatott bemutatkozását, web oldalának hivatkozását, stb-t, az már értékesített szolgáltatásnak (reklámnak) minősül.

 

KÉRDÉS

Mennyi a jelentős költségvetési támogatás mértéke, ami felett vagyonnyilatkozatot kell tenni? Illetve a kiemelt céltámogatás is beleszámít-e ebbe a kategóriába (pl. GULAG program)?

VÁLASZ

Az 50 millió forintot meghaladó támogatás esetén létezik ez a kötelezettség. Igen, a kiemelt céltámogatás is beleszámít ebbe a kategóriába.

 

KÉRDÉS

Ha kötelezett a civil szervezet vezetője vagyonnyilatkozatot tenni, kap erre valamilyen felszólítást, vagy önmagának kell kezdeményeznie és pontosan hová kell leadnia?

VÁLASZ

Nem kap felszólítást a szervezet vezetője, a Civil tv. 53.§-ra nyújt részletes tájékoztatást arról, hogy kinek és milyen nyomtatványon kell nyilatkozatot tennie, illetve azt hová kell beküldeni.

 

KÉRDÉS

Mikor kötelező a kettős könyvvitel a civil szervezetek számára?

VÁLASZ

Kettős könnyvitelt köteles vezetni minden közhasznú jogállású szervezet, illetve azon szervezetek, amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot meghaladja.

 

KÉRDÉS

A közhasznú szervezet akkor is köteles kettős könyvvezetésre, ha nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet?

VÁLASZ

A közhasznú jogállású szervezet minden esetben kettős könyvvezetést köteles alkalmazni.

 

KÉRDÉS

Kettős könyvvitelre kötelezett szervezetként kötelező-e hivatásos könyvelővel elkészíttetni a könyvelést?

VÁLASZ

10 millió Ft éves bevétel alatt nem kötelező a mérlegképes könyvelő alkalmazása.

 

KÉRDÉS

Költségvetési támogatásnak számít-e egy nemzetközi szervezettől érkező támogatás?

VÁLASZ

Igen, ha az Európai Uniótól származik, mivel az EU forrásai a tagállamok befizetéseiből származnak, illetve más államoktól is érkeznek támogatások.

 

KÉRDÉS

Szükséges-e fizetni a civil eljárásokért?

VÁLASZ

Nem. Az alapítvány és egyesület nyilvántartásba vételére irányuló eljárás tárgyi illetékmentes, a civil szervezetek változásbejegyzési eljárásáért pedig az alapítványok és egyesületek személyes illetékmentessége folytán nem kell fizetni.

 

KÉRDÉS

Mi minősül vállalkozási tevékenységnek?

VÁLASZ

Az Ectv-ből idézve: gazdasági-vállalkozási tevékenység a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező, üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység, kivéve
a) az adomány (ajándék) elfogadását,
b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),
c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,
d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.

 

KÉRDÉS

A tagdíj ÁFA köteles bevétel-e?

VÁLASZ

Nem.

 

KÉRDÉS

Milyen módokon bizonylatolható az egyesületi tagdíj befizetése?

VÁLASZ

A tagdíjról számlát kell kiállítani és a készpénzes befizetést bevételi pénztár bizonylattal igazolni. Ez a mód jelenleg a legegyértelműbb elszámolási mód. A tagdíj áfa mentes. Ha a tagdíjat átutalással fizetik meg a számlát akkor is ki kell állítani, ez esetben a befizetést a bankiszámlakivonat igazolja.

 

KÉRDÉS

Milyen kötelezettséget ró a szervezetekre a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló új törvény és mikortól hatályos?

VÁLASZ

A 2017. június 27-től hatályos 2017. évi LXXVI törvény kimondja, hogy az az egyesület és alapítvány (kivételt képeznek a sportegyesületek és az  egyházak), amely közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül, amint az általa kapott tárgyévi támogatások összege eléri a 7,2 millió Ft-ot, 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását a székhelye szerint illetékes Törvényszéknek és a saját honlapján is közzétenni azt. Az éves beszámoló beadásával egyidejűleg az egész éves külföldről származó bevételről is nyilatkozni kell majd.

Nem minősül külföldről származó támogatásnak az a juttatás, amelyet az egyesület vagy alapítvány külön jogszabály szerint az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kap.

A külföldről támogatott szervezet bejelentéséhez szükséges adatlap ezen a linken érhető el.

 

A 032-es kérelem nyomtatvány mellé szkennelve csatolni kell a törvény által megkövetelt adatokat, támogató neve, összeg, cél stb.

Az új törvényről és a törvényi kötelezettségekről bővebb információ ezen a linken érhető el. 

 

KÉRDÉS

Az egyesületeknek is kötelező-e elvégezni a Cégkapu regisztrációt?

VÁLASZ

Mind az egyesületek, mind az alapítványok részére kötelező a regisztráció 2017. december 31-ig, és kötelező lesz 2018-tól a Cégkapu használata a hivatalos ügyintézésre. 2019. január 1-től a NAV is átáll a cégkapus ügyintézésre, tehát a szervezet és a NAV összekötését is el kell végezni. Ezzel kapcsolatban célszerű a szervezet könyvelését végzővel egyeztetni a cégkapus hozzáférést, hozzáféréseket. Javasoljuk a NAV honlapján lévő tájékoztató anyagok és oktató videók megtekintését, hogy a szervezeteket érintő bevallások beküldése zavartalan legyen.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet. A gazdálkodó szervezet fogalmának és körének meghatározásához a törvény a polgári perrendtartásról szóló törvényre utal, amely szerint az egyesület és az alapítvány is a gazdálkodó szervezetek körébe tartozik. A jogszabály a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és az azon történő fogadást 2018. január 1-től teszi kötelezővé a gazdálkodó szervezetek számára. A Cégkapu egy közös elektronikus postafiók, ahol minden érintett és arra jogosultsággal rendelkező egy helyen férhet hozzá az adott cég vagy szervezet hivatalos levelezéséhez. A NISZ Zrt., mint a Cégkapu szolgáltatója a weboldalán közzétette a Cégkapuhoz kapcsolódó oktatóvideót és tájékoztató anyagokat. Az oldal frissítése folyamatos, így a jövőben is erről az oldalról lesz elérhető minden tájékoztatás a Cégkapuhoz kapcsolódóan.

 

KÉRDÉS

Mit kell tennünk, ha a Törvényszéktől felszólító levelet kaptunk az alapítványunk beszámolóinak utólagos bemutatására? 2013 óta jelezzük a KSH felé, hogy az alapítvány egyelőre szünetel, még adószámunk sincsen.

VÁLASZ

Az alapítványok esetén nincs lehetőség "szünetelésre", mert egy alapítvány mindaddig, amíg jogilag meg nem szűnik, élő jogi személy, amelynek beszámolási, bevallási kötelezettségei akkor is fennállnak, ha a beszámoló vagy a bevallás nem tartalmaz adatot. A bíróság felszólításának mindenképp tegyenek eleget, el kell készíteni visszamenőlegesen a beszámolókat és be kell azokat nyújtani.

Ha nincs adószámuk, illetve statisztikai számjelük, akkor azt is igényelni kell a bíróságokon keresztül. További hasznos információkat itt érhetők el.

 

A KSH nem egyenlő a Törvényszékkel, sőt nem is hatóság, hanem egy adatbekérő hivatali szerv. Az, hogy feléjük jelezték, hogy nem működnek, az nem menti fel a szervezetet a fentebb leírt kötelezettségek alól.

 

KÉRDÉS

Az önkéntes hozzájárulás mértékét (hasonlóan a munkabérhez) kell-e szerepeltetni az önkéntessel kötött szerződésben?

VÁLASZ

Az önkéntes hozzájárulás fogalma hivatalosan nem létezik, mivel az önkéntesség éppen azt jelenti, hogy az a munkavégzés, amivel az önkéntes az adott szervezet tevékenységét segíti, ellenszolgáltatás nélkül történik. 1 önkéntesnek 1 évben 1 alkalommal adható adómentesen jutalom (az aktuális havi minimálbér maximum 20%-áig terjedő összegben), amelyről az önkéntesnek nyilatkoznia kell. Ha már máshol, más szervezetnél kapott ugyanis ilyen jutalmat, akkor a további kifizetés már adó- és járulékköteles. A jutalmat tehát előre kikötni nem lehet, az utólag adható az önkéntesnek, ha a tevékenységével elégedett az őt foglalkoztató szervezet.

 

KÉRDÉS

Az útiköltség-térítést szükséges-e szerepeltetni az önkéntes szerződésben?

VÁLASZ

Igen, ha kap ilyet az önkéntes, azt mindenképp szerepeltetni kell a szerződésben, mert az útiköltség-térítés kizárólag az önkéntes munka elvégzésével összefüggésben adható, és ezt kell igazolni.

 

KÉRDÉS

A kiküldetést ugyanolyan kiküldetési rendelvényen kell elrendelni, és az önkéntes ugyanolyan módon számolhat el a jegyekkel/üzemanyagköltséggel, mint egy rendes munkavállaló, vagy létezik speciális, az önkéntesekre vonatkozó szabályozás? Szükséges az útiköltség-térítése után adót vagy járulékot fizetni?

VÁLASZ

Nincs külön szabályozás, mindent az általános szabályok szerint kell elrendelni, elszámolni, és minden ugyanúgy adóköteles vagy adómentes, ahogy egy normál munkavállaló esetében eljárna a szervezet.


A Budapesti Civil Információs Centrum tevékenysége és programjai a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósulnak meg a CIC-19-0005 azonosító számú pályázat keretében.