Álmaink állama - Egy hatalmi centrum az ezredfordulón

7AlmainkAllama.jpg
Oldalszám
212
Kiadás éve
2002
ISBN/ISSN
963-9211-486
Ár
200 Ft
Szerző(k):

Pócza Kálmán

Leírás:

A kötet felépítése szerint a mai magyarországi valóságból indul ki, hogy aztán a befejező tanulmányok a politikai filozófia néhány alapvető megfontolásával záruljanak. A első tanulmányban Fricz Tamás arra keresi a választ, hogy az elmúlt több mint három év milyen alapvető változásokat hozott a politika és az államról alkotott felfogás terén, hogy tehát az Orbán-kormány államfelfogása miként befolyásolta mai politikai életünket. A második tanulmányban Csizmadia Ervin a pártok kapcsolati tőkéjének működését, működtetését vizsgálja, tehát olyan hatalmi csomópontok elemzésére vállalkozik, amelyek az államon kívül is léteznek, de ugyanakkor az államot a mögöttük húzódó különböző érdekcsoportok érdekérvényesítési terepéül is használják. Löffler Tibor viszont már az elmúlt tíz évre irányítva a figyelmet, kicsit kiszélesíti az elemzés körét, hiszen azt vizsgálja meg, hogy milyen továbbélő káros hatásai vannak az el-múlt negyven évnek az államról való gondolkodás területén a kommunizmus gyakorlati bukása után. Vasali Zoltán írása az állam és a nemzetközi szervezetek környezetvédelmi szerepvállalásának szükségességét vizsgálja, ami a globalizáció és a nemzetállamok szuverenitásának viszonyában kiemelkedő jelentőséggel bír. A negyedik értekezésben Tóth Gy. László az elkövetkezendő évekről gondolkodván azt veszi számba, hogy vajon a nemzetállamra mint meghatározott érdekekkel rendelkező egyedi cselekvőre milyen sors várhat az európai egységesülési folyamatban. A következő esszében Botos Máté a közpénzek elosztása kapcsán azon elmélkedik, hogy az elkövetkezendő időkben egy erősen centralizált elosztó-kirovó, avagy egy decentralizált, tagolt államra van-e szükségünk. Hörcher Ferenc filozófiai megközelítésből is provokatívnak tűnő állítása után, miszerint az államnak bizonyos értelemben csak virtuális valósága van (hiszen az állam fogalmát mindig mi határozzuk meg), annak jár utána, hogy milyennek is kellene lennie az államról alkotott felfogásunknak. Szintén a politikafilozófia területét érinti a kötet szerkesztőjének írása, melyben korunk egyik legkiemelkedőbb politikafilozófusának, John Rawlsnak az elméletét veszi górcső alá. Utolsóként, de talán a kötet gyöngyszemeként Béndek Péter mélyen-szántó elemzését olvashatjuk, mely a liberalizmus alapjainak megkérdőjelezésével mindenki számára tanulságos, bár korántsem könnyed olvasmányként szolgálhat.