Kiemelt gondolat
„A baloldali mozgalmak között van valamiféle családias hasonlóság, mert mindegyik igyekszik „tudományosan” leírni azt, hogy miként termelik ki szinte gépies módon a társadalmi struktúrák az emberi motivációk sokaságát, akár a kívánatosakat, de akár a kevésbé vonzókat is, mint a dominancia, a kapzsiság, a szexizmus, a nárcizmus, a fogyasztói szemlélet, az idegengyűlölet, és a rasszizmus. Így a gazdasági és társadalmi problémák lényegében mindig az ember belső átalakulásához kötődnek. […] A baloldaliság végső soron egy pszichologizmus.”
Kontextus
Korunk egyik legégetőbb politikai és társadalmi kérdése, hogy a jobb- és baloldal ideológiai megosztottsága milyen szempontok mentén elemezhető úgy, hogy a vizsgálat valódi eredményre vezessen, és a jelenlegi tudásunkhoz képest új információval szolgáljon. A feladat komplexitását tovább növeli, hogy az elmúlt évtizedben a baloldal önmeghatározására megkérdőjelezhetetlen hatást gyakorolt az identitáspolitika, amely a racionális érveket érzelem alapú kinyilatkoztatásokkal helyettesítette.
Összefoglaló
Thomas Viain francia filozófus professzor A Morálok háborúja című új könyvében azt az antropológiai törésvonalat vizsgálja mélyrehatóan, amely a bal- és a jobboldali megosztottság alapját képezi. A Le Figaro-nak adott interjújában részletesen kifejti a könyve alapján kialakult álláspontját, miszerint e törésvonal az ember alakíthatóságáról alkotott felfogásban rejlik. A jobboldal úgy véli, a jó cselekvés gyakorlása formálja az embert, míg a baloldal szerint valódi változás csak akkor lehetséges, ha a belső motivációk is átalakulnak. Ebből fakadóan a filozófus úgy véli, a baloldalt mélyen áthatja egy pszichologizáló szemlélet, amely a társadalmi struktúrákat az emberi motivációk gépezeteként értelmezi. A jobboldal ezzel szemben egyfajta identitásválsággal küzd, és egyre gyakrabban fordul biológiai vagy kognitív magyarázatokhoz, amelyek egyszerűséget ígérnek, de háttérbe szorítják a racionális érvelést. A szerző úgy véli, a jobboldal csak akkor tud majd szilárd alapokra építkezni, ha újra felépít egy koherens racionalitással kapcsolatos elméletet, amely összehangolja a materiális és az eszmei tényezőket. Viain szerint az e cél elérésére tett kísérletek lesznek a jövő politikai gondolkodásának kulcskérdései.
