2023. november 23-án került megrendezésre a Piackutatók Magyarországi Szövetségének (továbbiakban PMSZ) szakmai konferenciája, amely kiemelt hangsúlyt helyezett a mesterséges intelligenciának a piackutatás világára gyakorolt hatására. Az eseményen dr. Pillók Péter, a Századvég Társadalomkutatás Üzletágának igazgatója és a PMSZ tagszervezeti képviselője a Századvég európai kutatásának (Európa Projekt-kutatás) módszertani eredményeit mutatta be. Az előadás középpontjában a nem válaszolás jelensége állt, kiemelten a vezetékes és mobil hívások esetében.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. novemberi felmérése alapján a lakosság konjunktúraérzete nem változott, a vállalkozások konjunktúraérzete viszont jelentősen javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –18,8-ről –18,9-re csökkent, a vállalati mutató értéke pedig –15,5-ről –12,6-re erősödött. Az indexek értékét hosszabb időtávon vizsgálva jelentős javulás tapasztalható: a 2022. novemberi értékhez képest a lakossági index 7,5, a vállalati index 8,1 indexponttal növekedett. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását még mindig az orosz–ukrán háború, a csökkenő, de továbbra is magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

Ma Magyarország az európai emberek hangja, az egyetlen olyan ország, amely úgy beszél, ahogy a magyar és a nyugat-európai emberek gondolkodnak, de itt az ideje, hogy Európában is változások történjenek, és az európai emberek visszavegyék az európai intézményeket – erről beszélt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a Századvég Szuverenitás Konferenciáján. A miniszterelnök a Századvég alapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett konferencián visszaemlékezett a Századvég folyóirat indulására is.

Augusztusi ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa nem változtatott az alapkamaton (13 százalék), azonban folytatta az irányadó kamat csökkentését. A jegybank effektív rátáját – az egynapos betéti eszköz kamatát – a jegybank 100 bázisponttal 14,0 százalékra csökkentette.

A Hamász fegyveresei október 7-én terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen, amely több mint 1400, többségében civil áldozatot követelt. A palesztin terrorszervezet akciójára válaszul Izrael katonai hadműveletet indított a Gázai övezetben, melynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. Ezzel párhuzamosan számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak – antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes – tömegdemonstrációk Palesztina vagy a Hamász mellett. A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte az Izrael–Hamász konfliktussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Századvég Szuverenitás Konferenciája, amelynek fő témái a hazai konzervatív közösség Magyarország szuverenitásának megőrzését célzó törekvései és az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatása volt. A rendezvény ezeken kívül megemlékezett a Századvég alapításának 30. évfordulójáról is. Az eseményen magasrangú politikusok, közéleti szereplők és a Századvég munkatársai osztották meg gondolataikat és terveiket a résztvevőkkel.

Megjelent a KSH 2023. szeptember hónapra vonatkozó ipari termelésének első becslése. Az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 7,3 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján pedig 5,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. Ezzel szemben pozitívumként könyvelhető el, hogy havi szinten, a szezonális és munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene.

Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.

Szeptemberben tovább nőtt a foglalkoztatottság, a 15–64 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 632 ezer fő volt, ez 9 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH nyilvánosságra hozta a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat, a szakértői várakozásoknak megfelelően a reálkeresetek értékcsökkenése tovább lassult, az előző év azonos időszakához képest egy százalékkal csökkent a bérek vásárlóereje.

Az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen megnőtt az energiaszegény háztartások aránya: az EU lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti.

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.

Az október 20-án publikált részletes szeptemberi államháztartási adatokból kiderült, hogy milyen folyamatok álltak a szeptember havi 33,7 milliárdos költségvetési többlet mögött. Mivel október 3-án a Pénzügyminisztérium 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte az éves hiánycélt, így mindkét értékre vetítve kiszámítható a teljesülés: az eredeti hiánycél 96 százaléka, a megemelt célnak pedig a 83,7 százaléka teljesült szeptember végéig.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. októberi felmérése alapján mind a lakosság, mind a vállalkozások konjunktúraérzete javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –23,0-ról –18,8-re nőtt, továbbá a vállalati mutató értéke –17,5-ről –15,5-re erősödött. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását még mindig az orosz–ukrán háború, a továbbra is magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására csak akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció tovább mérséklődik, a kamatkörnyezet is kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.

Oroszország után Brüsszel Kínával szemben is egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozóintézkedéseket vezet be. A beavatkozások és az azokra adott lehetséges válaszlépések azonban súlyos fenyegetést jelentenek az EU gazdaságára, így ezen intézkedéseket az uniós országok több mint kétharmada esetében a közvélemény inkább elutasítja.

A KSH által publikált, 2023 augusztusára vonatkozó építőipari teljesítmény egyre negatívabb képet mutat az ágazat helyzetéről. Ennek oka, hogy az előző év azonos időszakához képest az építőipar teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal, az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok esetében pedig 5,0 százalékkal csökkent.

A KSH által pénteken publikált, 2023 augusztusára vonatkozó adatai továbbra sem kecsegtetők, hiszen folytatódott az ipari termelés és az ipari értékesítés volumenének csökkenése. Az előző év augusztus havi adatához képest munkanaphatástól megtisztítva 6,1 százalékkal csökkent az ipari termelés, míg az előző hónaphoz viszonyítva 2,4 százalékos visszaesés figyelhető meg. Az ipari termelés mellett az ipari értékesítés esetében is visszaesés látható: az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,2 százalékos a csökkenés, amihez nagyobb mértékben (17,6 százalék) a belföldi értékesítés szűkülése mellett az exportértékesítés (8,1 százalék) mérséklődése is hozzájárult. Az ipari termelés és az értékesítés volumenének csökkenése ellenére fontos kiemelni, hogy a jelenlegi szint a belföldi értékesítés volumenét leszámítva még mindig magasabb, mint ami a koronavírus-járvány előtt látható volt. Tekintettel arra, hogy a visszaeső belföldi értékesítés volumenét az export sem tudja kompenzálni, illetve a magyar költségvetés is fogyasztási szerkezetű, így kiemelten fontos a belső kereslet helyreállítása úgy, hogy az ne generáljon inflációs hatást.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szervezésében harmadik alkalommal került sor a Vidék Konferenciára. A már hagyománynak tekinthető konferencia, mint minden évben, most is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról, valamint lehetőséget biztosítson a vidéki életet és gazdaságot támogató kormányzati-szakpolitikai célok bemutatására. A konferencia fő üzenete a következőképpen foglalható össze: a vidék felemelkedéséhez a vidék élhetőségének fejlesztése a legfontosabb szempont.