Kiemelt gondolat
„Ami a legnagyobb bűn az európai vezetők részéről, az az volt, hogy elhitték és elhitették a néppel, hogy az amerikai hiperhatalom örökké fog tartani. […] A kontinens nem tud semmit tenni a geopolitikai kihívások ellen, mert leszerelt, és hadi‑, technológiai‑ és gazdasági függésben él. […] Fontos látni, hogy nem az amerikaiak ellen kell harcolnunk, hanem azért, hogy Európa újra a saját lábán álljon.”
Kontextus
Miközben a nyugati világ nagyrésze sokként éli meg a szabályalapú világrendszer összeomlását, számos gondolkodó úgy véli, hogy az átalakuló rend lehetőségeket is tartogat, különösen Európa számára. Ennek révén a kontinens újraformálhatja a világról, a biztonságról és a szövetségi rendszerről kialakult képét.
Összefoglaló
Éric Zemmour meglátása szerint Európa gazdasági és politikai problémái nagyrészt az ideológiai naivitás és a geopolitikai félreértések következményei. Szerinte az energiaárak drasztikus növekedése, különösen a gáz esetében, a Ukrajnában zajló orosz-ukrán háború miatt sújtja az európai gazdaságot, amit tovább súlyosbít a túlzott függés az Egyesült Államoktól és Oroszországtól. Európa helyzete kapcsán megjegyezte, hogy a nyitott határok és a szabadkereskedelem miatt Európa gazdaságilag és kulturálisan kiszolgáltatottá vált. Véleménye szerint a migráció nem csupán társadalmi probléma, hanem egyfajta háborús cselekedet, amely veszélyezteti az európai kultúrát és gazdaságot. Zemmour szerint Európa egy inváziót él át, így a megoldás szerinte nem csupán a bevándorlás lassítása, hanem annak teljes leállítása. Zemmour Trump politikájára hivatkozva azt állítja, hogy az Egyesült Államokban már megkezdődött a „remigráció”, vagyis az illegálisan érkezettek tömeges visszaküldése. Ezt követendő példaként állítja Európa elé, és úgy véli, az egész Nyugaton megindult egy történelmi fordulat: a népek ugyanis már „nem akarnak meghalni”, ezért vissza akarják szerezni demográfiai és kulturális önrendelkezésüket. Véleménye szerint az európai vezetők hibái, ideológiai dogmatizmusa és a történelmi ismeretek hiánya miatt azonban az érdemi változások késlekednek, különösen Franciaországban, ahol a politikai spektrum fragmentált és az állam intézményei meggyengültek.
