Kiemelt gondolat
„Nem azért döntöttek (ezek a globális biztosítótársaságok) így, mert egy kormány arra utasította őket, és nem is azért, mert egy haditengerészeti parancsnok blokádot hirdetett. […] Azért vonultak vissza, mert a londoni viszontbiztosítóik, amelyek egy aktív harci övezetben fennálló, hatalmas kockázattal szembesültek, már nem tudtak megfelelni az Európai Unió által előírt tőkekövetelményeknek.”
Kontextus
Az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos lépései nyomán a Hormuzi-szoros lezárása kezdetben csupán regionális katonai és geopolitikai kérdésnek tűnt. Hamar világossá vált azonban, hogy ez az egész világ energiaellátását is fenyegetheti, ugyanis a szoros a globális olajszállítás egyik legkritikusabb útvonala. A helyzet súlyossága így gyorsan túlmutatott a térségen. Ugyanakkor a lezárás mögött álló okok és szándékok még a szakértők körében is vitatottak.
Összefoglaló
Shanaka Anslem Perera kutató egy formabontó, az úgynevezett aktuáriusi hadviselés doktrínája alapján készített elemzésében vizsgálja a Hormuzi-szoros lezárásának ügyét. Állítása szerint a lezárás nem katonai, hanem pénzügyi okból következett be. Hét nagy tengeri biztosító vonta meg a háborús kockázati fedezetet, mivel viszontbiztosítóik – az uniós tőkekövetelmények miatt – már nem tudták vállalni a konfliktusból adódó korlátlan kitettséget. Ennek következtében a hajózás gyakorlatilag leállt, hiába volt katonai fölényben az Egyesült Államok. Perera ezt aktuáriusi hadviselésnek nevezi: a globális kereskedelem kulcspontjait nem fegyverek, hanem biztosítási és pénzügyi döntések bénítják meg, feloldásuk pedig lassú, intézményi folyamat. A helyzetet tovább rontja, hogy Iránban a vezetés szétzilálódása miatt már nincs egyetlen szereplő, aki garantálni tudná a biztonságos áthaladást, ez pedig biztosítási és diplomáciai szempontból egyaránt patthelyzetet okoz. Következtetése szerint a piacok alábecsülik a válság időtartamát, mert nem számolnak a biztosítási rendszer újraépítésének idejével és a konfliktus strukturális akadályaival. Szerinte ez nem átmeneti zavar, hanem egy olyan új korszak kezdete, ahol a globális kereskedelem működését a fegyverek helyett pénzügyi, bizonyos „szűk keresztmetszetek” határozzák meg, s amit a piacok még nem áraztak be megfelelően.
