Kiemelt gondolat
„A török-izraeli rivalizálás pontos lenyomata annak, milyen lett ma a Közel-Kelet: széttagolt, kiszámíthatatlan és új hatalmi központok felemelkedése formálja. […] S bár az eszkalációt az amerikai befolyás és a Törökországot Izraellel összekötő gazdasági kapcsolatok egyelőre fékezik, a folyamatos versengés miatt a feszültségek várhatóan a közeljövőben sem enyhülnek.”
Kontextus
A hidegháború idején, majd különösen az 1990-es években Törökország és Izrael szoros katonai, hírszerzési és gazdasági együttműködésben állt egymással. Ma azonban mindkét ország gyakran – hol nyíltan, hol burkoltan – fenyegetésként értelmezi a másik lépéseit és kommunikációját. Nagy kérdés, hogy az eddig globális csendőr szerepében tetszelgő Egyesült Államok látványos visszahúzódása milyen hatással lesz a két ország közötti, egyre feszültebbé váló viszonyra.
Összefoglaló
A közel-keleti térség politikai folyamatait gyakran kommentáló Vera Yacoubian szerint Törökország és Izrael kapcsolata mára mély stratégiai rivalizálássá alakult, noha korábban szoros szövetségesek voltak. A nemzetközi kapcsolatok szakértője úgy véli, a kapcsolat átalakulásának kezdete Recep Tayyip Erdoğan és az AKP hatalomra kerüléséhez köthető, ugyanis Ankara ekkor kezdte egyre erőteljesebben támogatni a palesztin ügyet, miközben önálló regionális hatalmi szerepre törekedett. A feszültség mára elsősorban Szíriában, a kelet-mediterrán térségben, valamint a palesztin kérdés körül csúcsosodik ki. Yacoubian szerint ez részben abból fakad, hogy Törökország Szíriában saját befolyási övezetet próbál kiépíteni, és meg akarja akadályozni a kurd autonómia megerősödését, míg Izrael elsősorban Irán katonai jelenlétét akarja visszaszorítani, és biztonsági fenyegetésként tekint minden olyan regionális átrendeződésre, amely erősítheti ellenfeleit. A Földközi-tenger keleti medencéjében az új földgázmezők tovább mélyítették az ellentéteket. Míg Izrael Görögországgal és Ciprussal működik együtt energetikai és geopolitikai célok mentén, addig Törökország úgy érzi, hogy kiszorítják a térség új gazdasági és stratégiai struktúráiból. A palesztin kérdés szintén állandó ütközőpont maradt a két ország között. A szerző hangsúlyozza, bár a közvetlen háború veszélye egyelőre nem tűnik valószínűnek, a kölcsönös bizalmatlanság és a geopolitikai versengés tartósnak ígérkezik. A térség instabilitása, a szíriai katonai jelenlét, a proxyháborúk és az egyre agresszívebb diplomáciai retorika miatt bármikor kialakulhatnak veszélyes eszkalációk. Éppen ezért a török-izraeli rivalizálást nem pusztán átmeneti diplomáciai vitaként kell értelmezni, hanem a Közel-Kelet új, többpólusú rendjének egyik meghatározó geopolitikai törésvonalaként.
A teljes elemzés itt érthető el: https://armenianweekly.com/2026/05/11/from-partnership-to-rivalry-turkey-and-israel-in-the-middle-east/
