Az egyes büntetőintézkedések lakossági megítélése kapcsán fontos kiemelni, hogy az európaiak hétköznapi életét jelentősen befolyásoló korlátozó intézkedések esetében megosztottság, míg a kevésbé esszenciális, az európai lakosság mindennapjaiban kisebb szerepet betöltő szankciók tekintetében magas támogatottság figyelhető meg.
Az egyik legmeghatározóbb kérdés az Ukrajnának történő fegyvervásárlás, mivel ez egy lépéssel közelebb viszi az Európai Uniót a háborús érintettséghez. Azt, hogy az Európai Unió és tagországai fegyvereket vásároljanak Ukrajnának – történelmi, illetve geopolitikai okokból – leginkább az északi államok, a balti országok és Lengyelország polgárai támogatják, ezzel szemben egyes közép- és nyugat-európai országok (többek között Németország, Csehország, Magyarország és Bulgária) közvéleménye ellenzi ezt. Ehhez hasonló képet láthatunk Ukrajna újjáépítésének európai finanszírozásával összefüggésben, amely javaslattal egyebek mellett az északi országok, a balti államok, Lengyelország és Románia polgárainak több mint fele egyetért, míg a németek, a csehek, a magyarok és bolgárok ellenzik a felvetést.
Számos büntetőintézkedéssel kapcsolatban megfigyelhető, hogy ezek támogatottsága a különböző európai országokban földrajzi, gazdasági, illetve infrastrukturális adottságoktól függ. Ennek megfelelően az orosz turisták Európából való kitiltásával nem ért egyet a közvélemény azokban az államokban, ahol a turizmus húzóágazatnak tekinthető (Görögország, Olaszország, Ciprus, Bulgária), továbbá az orosz olaj és gáz behozatalának tilalmát egyes uniós országokban (Magyarország, Szlovákia, Csehország) történelmi, infrastrukturális okokból ellenzik a polgárok. Ehhez hasonlóan az atomerőművekhez szükséges orosz fűtőelemek behozatalának tilalma nem találkozik a közvélemény elvárásaival az orosz típusú atomerőműveket működtető államokban (Magyarország, Szlovákia, Csehország).
Az orosz milliárdosokra, oligarchákra és ezek vagyonára kivetett szankciókat azonban valamennyi uniós tagállamban helyesli a válaszadók többsége, ami az európai polgárok elitellenes attitűdjével magyarázható.
