A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index kismértékben gyengült az augusztusi adattal összevetve. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –3,2-ről –5,9-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, habár ez a mutató javult az augusztusi összeghez képest, hiszen –85,3-ről –84,7-re nőtt. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –30,3 pontos értékről –30,4-re, azaz hibahatáron belül, míg az anyagi helyzeté –18,9-ről –20,9-re romlott.
Pozitív elmozdulásnak tekinthető a lakossági prognózisban az a tény, hogy kicsivel többen vélekednek úgy, hogy a jövőben markánsan csökken majd az infláció. Azaz arra a kérdésre, hogy „Jövőre hány százalékos lesz az infláció?” többen mondtak alacsonyabb mértékűt, mint egy hónappal ezelőtt: 3,0 százalék (0,2 százalékponttal nagyobb arányban) 1-2 százalékot vár, 2-4 százalékra teszi, azaz az inflációs célsávba várja azt a megkérdezettek 5,9 százaléka (1,5 százalékponttal nagyobb mértékben), míg további 7,3 százalék szerint a 4-5 százalékos sávban lesz és 7 százalék szerint pedig az 5-6 százalékosban. Előbbi 1,7 százalékponttal, míg utóbbi 0,9 százalékponttal haladja meg az augusztusban mért arányokat.
Szeptemberben a legnagyobb negatív irányú elmozdulás a lakosság esetében a munkavégzés időtartamát illetően alakult ki. Az előző havi kiugró adat után egy visszarendeződés figyelhető meg. Jelentősen csökkent ugyanis (56,4 százalékról 51,5 százalékra) a heti több, mint 30, de kevesebb, mint 45 órát dolgozók aránya. Mindeközben jelentősebben, 3,7 százalékponttal, 6,4 százalékosról 10,1 százalékosra emelkedett a legfeljebb 30 órában munkát vállalók, és ennél kisebb arányban, 1,4 százalékponttal nőtt (36,5 százalékról 37,9 százalékra) a több, mint 45 órát dolgozók aránya.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált. A gazdasági környezet mutatója jelentősebben, az előző havi –34,7-ről –31,9-re, az üzleti környezet mutatója –29,2-ről –26,6-re és az iparági környezeté –15,6-ről –11,9-re csökkent, addig a termelési környezeté enyhébben –13,0-ről –11,9-re javult.
A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás az elmúlt egy évben megvalósult beruházások terén volt. A megkérdezett vállalatvezetők válaszai alapján ugyanis egy egyértelmű csökkenő trendbe illeszkedik a szeptemberi adat: 30,0 százalék (az előző havi 32,8 százalék után) jelezte a beruházás megtörténtét az elmúlt évre vonatkozóan.
A leginkább pozitív változás a vállalatoknál a következő egy évben megvalósítandó exporttevékenység becslésében alakult ki. Ugyanis egy egyértelmű elmozdulás érhető tetten a növekvő export irányába. Míg augusztusban még csak a vállalatvezetők 3,1 százaléka, addig szeptemberben már a 4,7 százaléka mondta azt, hogy a következő évben az export kismértékben növekszik. Jelentős exportnövekedést a megkérdezett vállalatvezetők továbbra is kismértékben becsülnek előre (0,2 százalék az előző havi 0,4 százalék után). Jelentős exportcsökkenést prognosztizál a megkérdezettek 0,1 százaléka, az előző havi 0,8 százalék után. Kismértékű exportcsökkenéssel számol a megkérdezettek 1,5 százaléka (0,4 százalékponttal többen az előző hónapban mért arányhoz képest). Változatlan exportot 8,0 százalék feltételez, ami 1,6 százalékponttal kisebb arány az augusztusi felméréshez képest. A kérdésre a megkérdezett vállalatvezetők 85,4 százaléka a „nem exportál és várhatóan a következő egy évben sem fog” választ adta, ami 0,8 százalékponttal magasabb arány az előző hónapban mértnél.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
