kommentár

A KSH által közzétett legfrissebb adatok szerint folytatódott a reálkeresetek emelkedése: az előző év azonos időszakához képest februárban 9,9 százalékkal nőtt a bérek vásárlóereje.

A 2024. februárra vonatkozó KSH építőipari gyorsjelentése szerint az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest 3,2 százalékkal nőtt, viszont az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján 8,5 százalékkal csökkent.

2024 márciusában a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hónapban az elmúlt évhez viszonyítva a szolgáltatások ára (9,9 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben a háztartási energia ára 3,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal emelkedett éves bázison, amihez a cukor 30,9 százalékos, illetve a sertéshús 9,1 százalékos drágulása járult hozzá jelentősebb mértékben. Ezzel szemben a liszt 20,3 százalékos, a tojás 19,7 százalékos és a száraztészta 13,1 százalékos árcsökkenése pozitívan befolyásolta az élelmiszerinfláció alakulását. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Megjelent a KSH 2024. januárra vonatkozó építőipari termeléssel kapcsolatos gyorsjelentése, amely szerint éves bázison 17,2 százalékos, havi bázison pedig 10,2 százalékos volumennövekedést ért el a hazai építőipar.

A KSH előzetes adatközlése szerint a nyers adatok alapján 2023 negyedik negyedévében a magyar GDP stagnált az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján azonban 0,4 százalék bővülés látható a magyar gazdaság teljesítményében 2022 negyedik negyedévéhez képest. Az előző negyedévhez viszonyítva szintén nem változott a GDP, ami meglepetésszerűen hatott a harmadik negyedéves 0,8 százalékos bővülést követően. 2023 egészét tekintve a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 0,8 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság.

A KSH által publikált, az ipar teljesítményére vonatkozó részletes adatok alapján látható, hogy a 2022-es bővülő időszakot követően 2023-ban az ipari termelés és értékesítés visszaesett a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági környezetnek, a belföldre történő értékesítés erőteljes zsugorodásának, valamint lassuló ipari exportértékesítésnek köszönhetően.

Decemberben tovább nőtt a foglalkoztatottság: a 15–64 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 599 ezer fő volt, ez 8 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.