Megjelent a KSH 2023. szeptember hónapra vonatkozó ipari termelésének első becslése. Az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 7,3 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján pedig 5,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene. Ezzel szemben pozitívumként könyvelhető el, hogy havi szinten, a szezonális és munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene.

Szeptemberben tovább nőtt a foglalkoztatottság, a 15–64 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 632 ezer fő volt, ez 9 ezer fővel több, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH nyilvánosságra hozta a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat, a szakértői várakozásoknak megfelelően a reálkeresetek értékcsökkenése tovább lassult, az előző év azonos időszakához képest egy százalékkal csökkent a bérek vásárlóereje.

Az október 20-án publikált részletes szeptemberi államháztartási adatokból kiderült, hogy milyen folyamatok álltak a szeptember havi 33,7 milliárdos költségvetési többlet mögött. Mivel október 3-án a Pénzügyminisztérium 3,9 százalékról 5,2 százalékra emelte az éves hiánycélt, így mindkét értékre vetítve kiszámítható a teljesülés: az eredeti hiánycél 96 százaléka, a megemelt célnak pedig a 83,7 százaléka teljesült szeptember végéig.

A KSH által publikált, 2023 augusztusára vonatkozó építőipari teljesítmény egyre negatívabb képet mutat az ágazat helyzetéről. Ennek oka, hogy az előző év azonos időszakához képest az építőipar teljesítménye a nyers adatok szerint 0,5 százalékkal, az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok esetében pedig 5,0 százalékkal csökkent.

A KSH által pénteken publikált, 2023 augusztusára vonatkozó adatai továbbra sem kecsegtetők, hiszen folytatódott az ipari termelés és az ipari értékesítés volumenének csökkenése. Az előző év augusztus havi adatához képest munkanaphatástól megtisztítva 6,1 százalékkal csökkent az ipari termelés, míg az előző hónaphoz viszonyítva 2,4 százalékos visszaesés figyelhető meg. Az ipari termelés mellett az ipari értékesítés esetében is visszaesés látható: az előző év azonos időszakához viszonyítva 12,2 százalékos a csökkenés, amihez nagyobb mértékben (17,6 százalék) a belföldi értékesítés szűkülése mellett az exportértékesítés (8,1 százalék) mérséklődése is hozzájárult. Az ipari termelés és az értékesítés volumenének csökkenése ellenére fontos kiemelni, hogy a jelenlegi szint a belföldi értékesítés volumenét leszámítva még mindig magasabb, mint ami a koronavírus-járvány előtt látható volt. Tekintettel arra, hogy a visszaeső belföldi értékesítés volumenét az export sem tudja kompenzálni, illetve a magyar költségvetés is fogyasztási szerkezetű, így kiemelten fontos a belső kereslet helyreállítása úgy, hogy az ne generáljon inflációs hatást.

A nagy nemzetközi hitelminősítők közül 2023-ban elsőként a Fitch vizsgálta felül hazánk állampapírjainak adósbesorolását. A döntés alapján megmaradt a BBB-minősítése az országnak, tehát továbbra is a befektetési kategóriának a második szintjét jelenti, azonban a döntően külső kockázatokra tekintettel a stabil kilátást negatívra rontották, amely a következő időszakban (1–3 év) egy lehetséges leminősítés veszélyét hordozza magában.