Hírek, elemzések

Hinni vagy nem hinni? Még egyszer arról, hogy hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak

Bár még nem zárult le a 2020-as amerikai elnökválasztás, úgy tűnik, az amerikai közvélemény-kutatók (pollsterek) előrejelzései idén is meglehetősen félrementek. Ugyan a győztest ezúttal sikerült eltalálni, a talán leghíresebb összegző oldal, a fivethirtyeight.com 4 százalékkal mérte felül Bident, és több olyan csatatérállamban, amely végül nagyon szoros eredményt, vagy éppen Trump-győzelmet hozott, sima demokrata győzelemre számítottak. A gond nem is elsősorban az, hogy rosszak voltak a mérések néhány államban, hanem hogy az előrejelzések szisztematikusan tévedtek Biden irányába. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem kellett sok idő, hogy elkezdjék temetni a közvélemény-kutató iparágat, csakúgy, mint a 2019-es magyarországi önkormányzati választásokat követően. De valóban temetni kell a közvélemény-kutató cégeket? Lehet még hinni a közvélemény-kutatások eredményeiben? A cikkből kiderül, hogy mi az, ami reálisan elvárható a választási előrejelzésektől, illetve érdemes-e egyáltalán ilyeneket készíteni.

Kérdéses a baloldali összefogás sikere

Számos ponton tűnik összeegyeztethetetlennek az ellenzéki pártok politikája

„A jogállamisági polip”

A korábban vitás kérdések újra és újra felemlegetése, a nemzeti szuverenitási törekvések elszorítása nemcsak a kölcsönös tisztelet klauzulájával, de a tagállamok alkotmányos hagyományaira épülő közösségi alapelvekkel is nyíltan szembehelyezkedik

Trump - az első amerikai elnök, aki szembeszállt a liberális világrenddel

Donald Trump amerikai elnök, jelenlegi állás szerint – bár több jogi eljárás van folyamatban, ami változást hozhat – valószínűleg nem tud majd második hivatali terminust kezdeni, a hivatalos adatok szerint több mint 72 millió népi szavazatot szerezhetett a 2020. évi elnökválasztáson - írta az Origónak készített elemzésében ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég szakértője.

Az amerikai elektori rendszer múltja, jelene és jövője

2020. november 3-án az egész világ Amerikára figyelt. Elnöki, képviselőházi, szenátori és kormányzói választásokat is tartottak. A jelenleg ismert eredmények alapján Amerika új elnököt választott magának Joe Biden személyében. Az előrejelzésekkel ellentétben azonban sokkal szorosabb eredmény született, továbbá elmaradt az úgynevezett kékhullám is, ami azt jelentette volna, hogy a demokraták irányítják az elnökséget, a szenátust, és növelik előnyüket a képviselőházban is, ez azonban nem történt meg. Az amerikai elnököt egy kompromisszumos megoldással választják meg, amely a nagy társadalmi támogatáson, az úgynevezett elektori rendszeren alapszik.

A gazdaság is a vakcinát várja

A gazdaság állapotát a járványhelyzet határozza meg, vagyis a növekedési kilátásokat nem a gazdasági szereplők viselkedése determinálja a tankönyvekben megszokott módon, hanem egy, az ő szempontjukból külső tényező, a koronavírus terjedési sebessége és az erre adott kormányzati válaszreakciók. Mindez bizonytalanságot kelt, ami kihatással van a fogyasztói és a beruházási döntésekre, és érdemben fogja vissza a kiadásokat a logikusnak tűnő, óvatos gazdasági döntések kikényszerítése révén. Mit tehet ilyen helyzetben egy kormányzat?