A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság okozzák. A gazdasági várakozások jelentős javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig erősödött az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –2,9-ről – 4,6-re gyengült. A gazdasági környezet megítélése októberben az előző havi –28,3 pontos értékről –29,1-re, továbbá az anyagi helyzeté –11,3-ről –14,2-re csökkent. Ugyanakkor a háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőbbé vált, hiszen a mutató az szeptemberi értékéhez képest –67,3-ről októberre –66,8-re javult.
A lakossági konjunktúrakutatásban a legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a szeptemberben mért értékhez képest az volt, hogy a háztartások az elkövetkező egy évben Magyarország gazdasági helyzetének javulására számítanak.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Meglátása szerint a következő egy év során hogyan változik az ország gazdasági helyzete?” októberben a lakossági válaszok alapján egy kedvezőbb konjunkturális kép rajzolódott ki. A megkérdezett lakosok 23,2 százaléka (ez 2,4 százalékponttal kevesebb, mint szeptemberben) véli úgy, hogy a gazdasági helyzet a jövő egy évben jelentősen romlik. Októberben 2,1 százalékponttal többen (22,0 százalékuk) prognosztizáltak kimértékű romlást. Változatlan gazdasági helyzetet jósol a megkérdezettek 23,3 százaléka (1,5 százalékponttal kevesebben). Kismértékű javulásra a reprezentatív lakosság 21,9 százaléka számít (1,7 százalékponttal többen), míg jelentős javulást becsül a lakosok 4,5 százaléka, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezőknél volt egyedül gazdasági közérzetjavulás – a konjunktúraindex ugyanis itt 2,9 indexponttal emelkedett. Ugyanakkor a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknél, a középiskolát végzetteknél és a főiskolai vagy egyetemi végzettségűeknél a konjunktúraérzet kedvezőtlenebbé vált (rendre 3,5, 2,8, 2,9 indexponttal). Így a –15,4 indexérték a felsőfokú végzettségűeknél a legoptimistább értéket jelenti, melyet a szakiskola vagy szakmunkás érettségivel rendelkezők –18,0, a középiskolai végzettségűek –18,7, majd legfeljebb általános iskolai végzettségűek –21,9 indexpontja, azaz aktuális gazdasági közérzete követ.
A vállalati felmérés esetében az összes alindex értéke nőtt.
A termelési környezet alindex szeptemberben –10,6-ről –9,7 indexpontra erősödött. Az iparági környezet értéke –7,6-ről –6,1-re, az üzleti környezet mutatója –25,2-ről –24,6-re, továbbá a gazdasági környezet alindex értéke az előző havi –31,2-ről –30,9-re nőtt.
A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 októberében a cégek elmúlt évbeni termék-árváltoztatását érintően alakult ki.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az Ön cége az elmúlt egy évben hogyan tudta változtatni termékeinek árait?” októberben a vállalatok vezetői összességében a szeptemberihez képest növekvő árérvényesítésről számoltak be. 1 százaléknál kisebb mértékű áremelésről 4,1 százalékponttal kevesebben, 18,0 százalék számolt be. 1 és 2 százalék közötti emelést 7,7 százalékuk, azaz 0,9 százalékponttal többen jelöltek meg, a magyar jegybank toleranciasávját (2–4 százalék közötti emelkedést) pedig 1,4 százalékponttal kevesebben, 8,0 százalékuk említette. 4 és 5 százalék közötti emelési mértéket 11,0 százalék (0,2 százalékponttal kevesebben), 5–6 százalékos emelést 8,3 százalék, 2,5 százalékponttal többen, a 6–7 százalékosat 3,1 százalék (1,2 százalékponttal kevesebben), míg a 7 százaléknál nagyobbat 30,6 százalékuk (1,1 százalékponttal többen) jelölte meg.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy négy szektor esetében emelkedett, míg egy szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg az iparban 2,7 indexponttal –10,5 indexpontra, az építőiparban 3,5 százalékponttal –15,6 indexpontra, szolgáltatásoknál 0,6 indexponttal 15,7 indexpontra, a kereskedelemben 0,2 indexponttal –16,1 indexpontra nőtt az átlagos konjunktúraérzet, addig a mezőgazdaságban 3,2 indexpontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait októberben. Ebben a hónapban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–10,5), míg a leggyengébbet a kereskedelemben (–16,1).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
