A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az év nyolcadik hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740 600 forint volt, ami 8,4 százalékos emelkedést jelent az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. A nettó átlagkereset 10,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel 519 900 forintra nőtt. A bruttó medián kereset értéke 611 400 forint volt, ami 8,5 százalékos növekedést jelent 2025 augusztusához képest. A nettó medián kereset 433 400 forintra emelkedett, így 9,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos havi értékét. Augusztusban a reálkeresetek 8,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak 1,3 százalékos emelkedése mellett.
A keresetek éves növekedésében augusztusban is meghatározó szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum 2026 januári emelése, valamint a nettó értékeknél a családi kedvezmény bővülése és az anyák kiterjesztett adókedvezménye.
Augusztusban a bruttó átlagkereset növekedése a vállalkozásoknál 8,1 százalék, a költségvetési szférában egyaránt 9,2 százalék, míg a nonprofit szektorban 8,9 százalék volt. A legmagasabb átlagos bruttó keresetet a nonprofit szektorban mérték, ami 765 600 forintot tett ki. Ugyanezen érték a vállalati szektorban 740 600 forint, míg a költségvetési szférában 731 100 forint volt.
2026 augusztusában három nemzetgazdasági ágazatban is 1 millió forint felett volt az átlagos bruttó kereset. A legmagasabb értéket a távközlés és IT-szolgáltatás szektorban mérték, ez 1 199 100 forintot jelent. Ezzel szemben a legalacsonyabb átlagos bruttó kereset a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektorban figyelhető meg (478 300 forint).
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetének kvintilisek szerinti bontását vizsgálva megfigyelhető, hogy az előző év azonos időszakához képest a bruttó nominális és a reálkeresetek egyaránt emelkedtek mind az öt csoportban. A második kvintilis mutatta a legnagyobb mértékű keresetnövekedést, ugyanis 9,8 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset augusztusban az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva. A harmadik és az első (a legalacsonyabb jövedelmű) kvintilis megközelítette a második kvintilis növekedését, náluk 9,0, illetve 8,9 százalékkal emelkedett az átlagérték. A negyedik kvintilisben 8,6 százalékkal, az ötödikben pedig 7,5 százalékkal emelkedett az átlagkereset. Az alsó kvintilisek nagyobb mértékű növekedését jelentős mértékben az év eleji minimálbér és garantált bérminimum emelése fűti, a folyamat pedig a bérolló szűkülését jelzi.
