A jelen disszemináció célja, hogy közérthető, publikálásra alkalmas formában mutassa be a „Vagyonosodás és ellenállóképesség – a magabíró középosztály vizsgálata” című nagymintás kutatás legfontosabb eredményeit. A kutatás a középosztályt nem csak jövedelmi kategóriaként, hanem összetett, erőforrásokon alapuló és alkalmazkodásképességet igénylő társadalmi struktúraként mutatja be. A vizsgálat több mint 20 000 fős kérdőíves adatfelvételre, 16 fókuszcsoportos kvalitatív vizsgálatra, valamint közösségimédia- és webelemzésre épült.
A középosztály helyzete nemcsak a háztartások egyéni életminőségét, hanem a társadalom egészének stabilitását, mobilitását és válságokkal szembeni ellenállóképességét is befolyásolja. A kutatás abból indul ki, hogy a középosztályhoz tartozás nem pusztán jövedelmi kérdés, hanem olyan összetett állapot, amelyben az anyagi biztonság, a lakhatás, a megtakarítás, a kulturális erőforrások, a kapcsolati háló és a reziliencia együtt alakítják a társadalmi pozíciót. A disszemináció célja, hogy a kutatási eredmények szélesebb közönség számára is átláthatóvá és értelmezhetővé váljanak.
A középosztály helyzetének értelmezése az utóbbi évek gazdasági, társadalmi és életmódbeli változásai miatt egyre összetettebbé vált. A jövedelmek önmagukban már nem adnak teljes képet arról, hogy egy háztartás mennyire stabil, mennyire sérülékeny, vagy mennyire képes hosszabb távon megőrizni megszokott életszínvonalát. Ezért középosztály meghatározásához és mélyebb megértéséhez több dimenzió együttes vizsgálata szükséges. A kutatás ilyen dimenzióként azonosította a deprivációmentesség, a pénzügyi puffer, a lakhatási biztonság, az adósságteher, a kulturális tőke, a kapcsolati beágyazottság és a reziliencia kérdésköreit.
A vizsgálat külön figyelmet fordít a „magabíró középosztály” fogalmára, vagyis arra a csoportra, amely külső sokkok esetén is nagy eséllyel képes megtartani társadalmi pozícióját. Továbbá azon csoportokat is bemutatásra kerültek, amelyek formálisan közel állnak a középosztálybeliséghez, mégis sérülékenyebbek, mert anyagi erőforrás-tartalékuk, társadalmi beágyazódottságuk vagy alkalmazkodási lehetőségeik szűkösebbek.
