I. Globális klímasztrájk és a radikális baloldali aktivizmus
Az elmúlt években több alkalommal is megrendezésre került a „Globális klímasztrájk”, amely az ökológiai és klímaválság veszélyeire kívánta felhívni a figyelmet. A 2021. szeptember 24-én – a járvány következtében történő 2 év kihagyás után – megtartott nemzetközi demonstráció a világ 92 országának több mint 1500 helyszíne (köztük Budapest) bevonásával zajlott le. Bár a budapesti esemény szervezői hangsúlyozták, hogy nem (párt)politikai rendezvényről van szó, mégis mind a megmozdulás előadói, mind annak aktivistái részéről az ellenzéki narratívába illeszkedő gondolatok hangozhattak el. Kritika érte többek között a Vadászati Világkiállítást, egyes – baloldal által tematizált – kormányzati beruházásokat, sőt a rendezvény lebonyolításában résztvevő Greenpeace egyenesen az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek vitáját és programját értékelte ki.
Mindez nem meglepő, hiszen a tüntetéssorozat mögött álló aktivistacsoportok több szállal kötődnek a nemzetközi balliberális oldalhoz, képviselt célkitűzéseik pedig összhangban állnak a nyílt társadalom víziójával. A Globális klímasztrájkkal kapcsolatba hozható egyebek mellett
- az Amnesty International (amely az abortuszpárti, illetve az LMBTQ- és transz életforma népszerűsítését célzó tevékenysége mellett összekapcsolja a klímaváltozás hatásait az emberi jogokkal),
- a Color of Change csoport, melynek alapítói között feltűnik Van Jones, a liberális CNN műsorvezetője, Barack Obama egykori tanácsadója, továbbá
- a People’s Action liberális lobbicsoport, amely 2019 áprilisában csatlakozott ahhoz a nyílt levélhez, melynek aláírói elítélték a Trump-kabinet bevándorláspolitikáját.
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a nemzetközi akciósorozat hátterében álló lobbiszervezetek (így többek között az Amnesty International, a Global Greengrants Fund, valamint az Avaaz) 2000 és 2019 között több mint 29,5 millió dollár támogatásban részesültek a Soros-féle Open Society Networktől. Ez a hatalmas összeg ugyanakkor nem meglepő, ha abból indulunk ki, hogy a Soros György által „közkedvelt” Amnesty International 2018-ban mindösszesen egy projekt lebonyolításáért kapott 2 millió dollár (akkori árfolyamon számolva több mint fél milliárd forint) támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
II. Soros klímaügyi bunkósbotja, az Avaaz mozgalom
A klímavédelem politikai eszközként történő felhasználásában, illetve a téma radikális baloldali szellemiségű átpolitizálásában kulcsszerepet tölt be az Avaaz. A mozgalom alapítói között találjuk
- Eli Parisert, a Nyílt Társadalom Alapítványok Tanácsadó Testületének tagját, valamint
- Thomas Perriellot, a Nyílt Társadalom Alapítványok ügyvezető igazgatóját, az Obama-kormány egykori külügyi megbízottját.
A személyi összefonódások mellett fontos kiemelni, hogy Soros György alapítványa 2009-ben a Res Publicán keresztül 300 ezer dollár általános támogatást nyújtott az Avaaznak, míg további 300 ezer dollárt a klímaváltozással kapcsolatos munkájukhoz. [1]
Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a második Globális Klímasztrájkot az eseményt koordináló Avaaz 2019. május 24-ére, az európai parlamenti választások időszakára[2] időzítette, nem titkolva ezzel az európai politikai viszonyok befolyásolását célzó szándékát. Érdekesség, hogy a szervezet a honlapján a jobboldali pártok előretörésének „veszélyére” hívta fel a figyelmet, továbbá a balliberális erők támogatására buzdított. Ennek tükrében kevésbé meglepő, hogy 2015-ben – a migrációs válság kirobbanásakor – az Avaaz egyik programigazgatója, Luis Morago a kontrollálatlan migrációt megfékezni kívánó államok, így Magyarország ellen emelt szót.
III. Energiaklub a nyílt társadalom hálójában?
A Soros-hálózat szakmainak álcázott politikai manipulációs tevékenységének jelei hazánkban is fellelhetők. 2019-ben az Energiaklub részére a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint 20,7 millió forintot nyújtott egy antinukleáris témájú „tényfeltáró cikksorozatra”, melyet a szervezet a szintén Soros által támogatott Átlátszóval, illetve a G7-tel közösen készített el. Ezen túlmenően az amerikai spekuláns alapítványa további 263 ezer forintot adományozott az Energiaklubnak – többek között – helyi zöld szervezetek és közösségek támogatására, valamint workshopok rendezésére. Az Intézet 2020-as szakmai jelentésében pedig olyan név tűnik fel megbízóként, mint a szintén Soros Györgyhöz köthető Ökotárs Alapítvány.
Ezen nagyívű támogatások azonban nem előzmény nélküliek, az Open Society Foundations 2016-2018 között több mint 150.000 dollárral járult hozzá az Energiaklub hazai ténykedéséhez, mely körülbelül 40 millió forintnak megfelelő összeget jelent.
Az Energiaklub antinukleáris, radikális baloldali mozgalomszervező tevékenysége nem csak a társadalmi rend megbontására irányuló Soros-szervezetek céljait, de külföldi üzleti érdekeket is szolgál. Az osztrák állam 2019-ben összesen 3,8 millió forinttal támogatta az NGO paksi bővítés akadályozására irányuló szervezési és jogi tevékenységét, melyet 2020-ban egy újabb, több mint 1 millió forintos támogatással toldott meg. Az elmúlt évben Magyarország a külföldről beszerzett villamos energia majdnem felét Ausztriától vásárolta. Az új, olcsón termelő paksi blokkok megépülésével az osztrákok nem csupán piacot veszítenének, de Magyarország jelentős konkurenciát jelentene termelőiknek, így érdekük a beruházás akadályozása. Mivel Ausztriának nincs joga nyílt támadást indítani Paks ellen, az NGO-n keresztül monitorozza a bővítés lassításának, illetve ellehetetlenítésének potenciális lehetőségeit. Az eddigi fő jogi akció, amelyben az Energiaklub a Greenpeace Magyarországgal közösen megtámadta a bővítés – azóta több nemzetközi szervezet által jó gyakorlatnak minősített – környezetvédelmi engedélyét, megbukott.
Összegezve kijelenthető, hogy az amerikai tőzsdespekulánshoz köthető NGO-hálózat valódi célja nem a bolygó megóvása a klímavédelem népszerű ügyének felkarolásával, hanem az európai – és benne a magyar – politikai illetve gazdasági viszonyok befolyásolása. Ennek fényében feltételezhető, hogy a Soros György által finanszírozott NGO-k a klímavédelmet tekintik kulcsnak ahhoz, hogy a – főként fiatalabb – választókat a nyílt társadalom víziója mellé állíthassák, és ezáltal a politikai agendájuk olyan elemeit is hatékonyabban érvényesíthessék, melyek széleskörű társadalmi elfogadottsággal nem rendelkeznek (illegális migráció ösztönzése, nemzetállami keretek gyengítése, transzneműség jogi elismerése, drogliberalizáció). A 2022-es országgyűlési választásokhoz közeledve számítani kell tehát a Soros-szervezetek ezirányú manipulációs kísérleteire is.
Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.
