A lakossági konjunktúraindex három alindexe javult, egy pedig romlott az előző havi értékéhez képest, és összességében az index enyhén kedvezőbbé vált a márciusihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyanakkor az előző havi –1,3-ről – 2,0-re romlott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ám ez a mutató is –88,0-ról –85,0-re tudott felkapaszkodni. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –25,7 pontos értékről –23,3-re emelkedett, míg az anyagi helyzeté –16,9 után –15,9 lett.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében áprilisban a következő egy évben tervezett nagyobb kiadásokat (pl. lakásvásárlás-, felújítás, személygépkocsi-vásárlás) illetően észlelhető. Tekintettel arra, hogy a megkérdezett állampolgárok 3,4 százalékponttal – azaz 19,5 százalék helyett 22,9 százalék – többen terveznek nagyobb kiadást a következő egy évben.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –26,8-ről –23,0-ra, az iparági környezeté –9,4-ről –9,0-re, a termelési környezeté –11,2-ről –9,4-re, míg az üzleti környezeté –22,5-ről –21,2-re javult.
A vállalatok esetében a legpozitívabb fejlemény a vállalatok forint-euró árfolyamot érintő várakozásait illetően figyelhető meg ebben a hónapban. Az előző hónapban mért 24,9 százalék helyett ugyanis immár 28,8 százalék vélekedik úgy, hogy valamilyen mértékben erősödik a hazai fizetőeszköz és az előző havi 38,7 százalék helyett már csak 33,3 százalékuk szerint gyengül valamiképpen.
A vállalatok közül egyre többen vélik úgy, hogy az értékesítési áraikat egyre kevésbé tudják emelni. A megkérdezett vállalatok 7,5 százaléka jelezte azt, hogy valamilyen mértékben csökkennek cégük értékesítési árai (ez az arány az előző hónapban 7,8 százalék volt). Valamilyen mértékű növekedést 46,9 százalék prognosztizált az előző havi 50,8 százalék után. Érdekes továbbá, hogy jelentősen (36,9 százalékról 40,1 százalékra) nőtt azon vállalalatok aránya, akik szerint a következő egy évben nem változnak értékesítési áraik.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
