Az élelmiszerek tekintetében a válaszadók közel 70 százaléka tartotta fontosnak, hogy magyar terméket válasszon, ezzel szemben a könyvek esetében 39, a bútorok, kozmetikumok és a ruházati cikkek terén pedig 28–30 százalék körüli, jelentősen alacsonyabb ez az arány. Élelmiszer vásárlása esetén a hazai termékek preferenciája valószínűleg összefügg a frissesség, a minőség, valamint a helyi gazdaság támogatásának ösztönzésével, míg más kategóriákban a termékek jellemzően hosszabb életciklussal és beszállítói lánccal rendelkeznek. A vásárlók felének fontos, hogy a termék származása, alapanyaga magyar legyen, de csak minden tizedik fogyasztónak fontos, hogy a termék márkája vagy a kereskedő is hazai legyen.
A fogyasztók több mint háromnegyede szívesen vásárolna több magyar bútort, kozmetikumot, ruházati terméket, ha elérhető lenne.
Ugyanakkor a többség nem fizetne értük többet, mint egy külföldi márka hasonló termékéért.
Érdemesnek tartottuk azt is megvizsgálni, mi a helyzet azok körében, akik számára – egy-egy adott termékcsoporttal kapcsolatban – nem fontos a termék hazai háttere.
Azoknak, akik bútort, lakberendezési tárgyat vásárolnak, és nem fontos számukra, hogy magyar termék legyen, jelentős arányban az alacsony ár volt a legfontosabb (34 százalék) tényező, de a vásárlók közül sokan azt gondolják, hogy a külföldi termékeknek jobb a minősége (28 százalék), jobban néznek ki (13 százalék) és praktikusabbak (12 százalék). Figyelemre méltó, hogy a termékválasztás során a vásárlók 35 százaléka nem is figyel oda a termék származási országára.
Azok körében, akik vásárolnak kozmetikumokat és szépségápolási termékeket, és nem tartják fontosnak, hogy magyar termék legyen, szintén elég jelentős, 31 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem figyelik a származási országot, miközben a vásárlók harmada szerint jobb a külföldi termékek minősége, és egynegyedük választja a legolcsóbb terméket, származási országtól függetlenül. Érdekes, hogy a vásárlók ezen körében nagyon kevés, csupán 8 százalék gondolja azt, hogy a külföldi termékek divatosabbak, környezetkímélők vagy praktikusabbak.
A ruházati termékeket vásárlók közül – akik számára nem fontos, hogy magyar terméket vásároljanak – 26 százalék egyáltalán nem nézi a származási országot. Ők elsősorban az olcsóbb árat (34 százalék), és a jobb minőséget (31 százalék) tartják lényegesnek. Körükben azonban kevesebben említették azt, hogy a külföldi termékek „menőbbek” (16 százalék) vagy jobban néznek ki (10 százalék), és elenyésző azok aránya, akik szerint a külföldi ruházati termékek érdekesebbek, praktikusabbak vagy inkább környezetkímélők.
Biztató, hogy a megkérdezettek körülbelül egyötöde úgy gondolja, hogy
a magyar márkák képesek kiemelkedően innovatív vagy trendmeghatározó szerepet vállalni
a bútor, lakberendezés (20 százalék), a kozmetikumok, szépségápolás (19 százalék), illetve a divat, textiltermékek terén (18 százalék). Mindhárom kategóriában a válaszadók jelentős része úgy véli, hogy a magyar márkák tartják a lépést a trendekkel (bútor, lakberendezés: 48 százalék, kozmetikumok: 43 százalék, divat: 52 százalék).
A felmérés a kreatív gazdaság hazai helyzetét vizsgáló átfogó iparági kutatás részeként készült.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. október folyamán közvélemény-kutatást végzett a felnőtt magyar lakosság körében, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel.
