Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
2024. július 26-án vette kezdetét a 2024. évi párizsi olimpia. Ennek kapcsán a Századvég közvélemény-kutatást végzett a felnőtt lakosság körében, melyben elsősorban a magyar emberek olimpiával kapcsolatos ismereteit és a magyar olimpiai csapat szereplésével kapcsolatos elvárásokat vizsgáltuk meg.
A Századvég Akadémia idén első alkalommal, július 15–20-ig rendezte meg élményalapú Nyári Egyetemét Veszprém városában. A rendezvényhét fiatalok számára kínált színes, izgalmas programokat. A Nyári Egyetem minden napja más mottó köré épült, melyek segítségével a Századvég kutatói bemutathatták a résztvevőknek az itt folyó tudományos munkákat. A rendezvényen továbbá kiemelt szakmai, közéleti szereplők osztották meg gondolataikat a fiatalokkal. Szó volt a változás folyamatairól, a politikai nyelv megértéséről, a közösségi háló csapdáiról, és a szépség filozófiájáról is. A szakmai előadások mellett számos programot kínált a Nyári Egyetem, a résztvevők például szimulációs játékokban vehettek részt, továbbá a program része volt a városnézés, malomlátogatás, moziest és langallósütés is.
A francia választásokon a muszlim szavazatok a maghrebi (Marokkó, Algéria, Tunézia), a török, illetve a nyugat-afrikai származású (elsősorban Maliból, Szenegálból, Guineaból érkezett) francia állampolgárok szavazatait jelentik. A baloldali politikusok, szociológusok és politológusok sokáig megkérdőjelezték a „muszlim szavazatok” létezését, azzal érvelve, hogy a francia muszlimok teljes jogú állampolgárok, akiknek joguk van szabadon és egyénileg szavazni. Az utóbbi években azonban a muszlim közösségek és a baloldal közötti szövetség, amelyet Franciaországban iszlám-baloldaliság néven ismerünk, mind a tudományos elemzésekben, mind a francia politikai vitákban egyre elfogadottabbá vált, és olyan kérdéseket vetett fel, mint például, hogy kire szavaznak a muszlimok Franciaországban, miért, és mekkora a szavazatuk a súlya a francia politikai rendszeren belül. Az európai migránskérdéssel kapcsolatban ezekre a kérdésekre kíván a Századvég elemzése választ adni.
Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.
Az Európai Parlament és Tanács elfogadta a Bizottság javaslatát, amely értelmében 2040-ig ki kell vezetni a fosszilis tüzelésű kazánokat az épületek fűtéséből az EU-ban. Az uniós polgárok többsége nem ért egyet a döntéssel – derül ki a Századvég kutatásából.
Az európai polgárok többsége nem ért egyet az ukrán termények környezetvédelmi és importszabályozásának lazítására vonatkozó brüsszeli törekvésekkel – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.
A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. márciusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,9 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 1,1 indexponttal csökkentek az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –14,8-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,9-re gyengült. A márciusi felmérés alapján markáns pozitív változás, hogy a lakosság kevésbé tart állásvesztéstől az elkövetkező fél évet illetően, mint egy hónappal korábban. A vállalatoknál a jövőbeni árfolyamalakulási várakozásban mértük a legnagyobb negatív változást februárról márciusra.
A magyarok 86 százaléka ellenzi, hogy az európai országok katonái vagy NATO-katonák harcoljanak Ukrajnában – ez derül ki a Századvég márciusi közvélemény-kutatásából. Miután a közelmúltban több európai vezető politikus is – Emmanuel Macron francia elnök háborús retorikájához csatlakozva – felvetette annak lehetőségét, hogy az európai országok katonák küldésével támogassák Ukrajnát Oroszországgal szemben, a Századvég megvizsgálta a magyar közvélemény álláspontját az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggő egyes kérdésekről.
Orbán Viktor miniszterelnök többnapos látogatást tesz az Egyesült Államokban, melynek keretében március 8-án Donald Trump volt amerikai elnökkel – és immáron egyetlen – republikánus elnökjelölttel tárgyal. Trump – Magyarország álláspontjához hasonlóan – a béke pártján áll, és az orosz–ukrán fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza annak érdekében, hogy ne haljanak meg többen a háborúban. Tekintettel arra, hogy a novemberben esedékes amerikai elnökválasztáson az egyik fő politikai törésvonal Joe Biden és Donald Trump között előreláthatólag a háború folytatása vagy a béke előmozdításának kérdése lesz, a Századvég feltérképezte, hogy a magyarok mit gondolnak a jelenlegi és a volt amerikai elnökről ebben a tekintetben.
Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak kapcsán tárta fel az európai közvélemény álláspontját az ukrajnai harctéri szerepvállalásról, hogy Emmanuel Macron francia elnök több nyilatkozata keretében is az európai országok katonai beavatkozásának szükségességét sugalmazta a háborúban álló Ukrajnában.
A hazai fogyasztók elsöprő, 87 százalékos többsége számára alapvetően pozitívum, ha egy termék magyar: előnyben részesítik a magyar árukat, és ez bíztató hír a magyar vállalkozások számára. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. októberi felmérésének részletes adatai azt mutatják, hogy a magyar vásárlók körében a hazai termékek iránti preferencia jelentősen magasabb élelmiszer vásárlása során, mint más termékek esetében.
A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.
Nagy érdeklődés mellett zajlott a Századvég Szuverenitás Konferenciája, amelynek fő témái a hazai konzervatív közösség Magyarország szuverenitásának megőrzését célzó törekvései és az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatása volt. A rendezvény ezeken kívül megemlékezett a Századvég alapításának 30. évfordulójáról is. Az eseményen magasrangú politikusok, közéleti szereplők és a Századvég munkatársai osztották meg gondolataikat és terveiket a résztvevőkkel.
Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.
Az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen megnőtt az energiaszegény háztartások aránya: az EU lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti.
Információk
Nyilatkozat
Elérhetőségek
Cím
1037 Budapest,
Hidegkuti Nándor u. 8-10.
Telefonszám
E-mail cím
Fax
+36 1 479 5290
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.
Frissítettük feltételeinket
Javasoljuk, hogy tekintse át frissített adatvédelmi és adatkezelési tájékoztatónkat, valamint jogi nyilatkozatunkat. A folytatással elfogadja az itt felsorolt frissített feltételeket.