A Századvég Konjunktúrakutató 2023. februári felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –22,4-ről –20,3-re javult, a vállalati mutató értéke pedig –16,4-ről –13,0-re változott. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci és az árupiacokon tapasztalható, az előző időszakoknál kisebb turbulenciák és csökkenő árak, árfolyamok a bizonytalanságot csökkentették. Ugyanakkor a konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a tetőzést követően jelentősen mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik a nagy bizonytalanság, és tartósan alacsony árak alakulnak ki. Kiemelendő még, hogy ebben a hónapban a lakossági várakozások a kisebb inflációs környezet irányába mutatnak.
A lakossági konjunktúraindex 4-ből 3 alindexe javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index is kedvezőbbé vált a januárihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –4,8-ről –2,5-re emelkedett. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe kis mértékben tovább javult, –91,6-ről –88,0-re. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –31,6 pontos értékről –27,1-re emelkedett, míg az anyagi helyzeté –17,9 után –18,1 lett.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a januárhoz hasonlóan februárban is a forint-euró árfolyamának a következő évre vonatkozó alakulását illetően fogalmazódott meg. Ugyanis 3,6 százalékponttal kevesebben várnak jelentős csökkenést, továbbá 4,6 százalékponttal kevesebben becsülnek kismértékű gyengülést. 0,9 százalékponttal többen prognosztizálnak változatlanságot, 7,0 százalékponttal többen várnak kismértékű erősödést. Továbbá 0,6 százalékponttal többen vannak, akik szerint jelentősen erősödik a forint árfolyama az euróhoz képest.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –33,0-ről –23,9-re, az iparági környezeté –16,9-ről –8,9-re, a termelési környezeté –9,1-ről –8,8-re, míg az üzleti környezeté –26,3-ről –21,0-re javult.
A vállalatok a legnagyobb javulást (februárban a januárihoz képest) a következő egy évben az ország gazdasági helyzetének változását illetően várnak. Átlagosan ugyanis a vállalatok 23,7 százaléka vár kismértékben javuló, míg 2,6 százalékuk sokkal jobb irányba változó magyar gazdasági helyzetet. Előbbi 6,4 százalékpontos, míg utóbbi 0,8 százalékpontos növekedés. A kicsit rosszabb lesz kategóriát 1,8 százalékkal, míg a sokkal rosszabb lesz kategóriát 10,8 százalékkal kevesebben prognosztizálnak a következő évre.
A vállalatok összességében leginkább az értékesítési áraik jövő évi alakulását illetően borúlátóak. A megkérdezett vállalatok 11,2 százaléka (8,4 százalékpontos csökkenés az előző hónaphoz viszonyítva) szerint az értékesítési árak jelentősen növekednek. Míg 46,8 százalék (1,1 százalékponttal nagyobb a januári aránynál) szerint kismértékben növekednek. A vállalatok a változatlan árak kategóriát is nagyobb arányban (26,2 százalék az előző havi 30,8 százalék után) jelölték meg. Csökkenést mindössze a megkérdezett vállalatok 5,6 százaléka vár az előző hónapban mért 4,6 százalék után. Az erre a kérdésre adott válaszok a jövőbeni inflációs várakozás alakulásának előfutárai lehetnek.
A vállalati felmérésben az ágazatok szerinti bontás eredményeinél fontos kiemelni, hogy a mezőgazdasági vállalatok konjunktúraindexe jelentősen, –13,91-ról –6,25-ra javult. Mindeközben a konjunktúraindex az ipari vállalatoknál –11,57-ról –10,1-re, az építőiparban –12,29-ról –13,09-ra, a kereskedelemben –16,89-ról –14,77-ra és a szolgáltatásoknál –17,77-ról –13,31-ra változott. Így jelenleg a vállalati átlagos konjunktúraindex adatokat (január: –16,4 és február: –13,0) figyelembe véve megállapítható, hogy az átlag alatti, azaz kedvezőbb a konjunktúraérzete átlagosan a mezőgazdasági és az ipari vállalatoknak.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
