Az elmúlt évek válságai – a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az infláció és az
energiaválság – mélyreható társadalmi és gazdasági hatásokat gyakoroltak Magyarországra
is. E sokkhatások nemcsak a gazdasági szerkezetet érintették, hanem a társadalmi attitűdök,
életmódok és megküzdési mechanizmusok alakulására is jelentős befolyással voltak.
A válságokkal szembeni kitettség és az azokra adott reakciók rendkívüli heterogenitást
mutattak. A makrogazdasági folyamatokat olyan globális tényezők alakították, mint az ellátási
láncok sérülékenysége, az energiaárak drasztikus ingadozása és az inflációs nyomás. Ezzel
párhuzamosan azonban egyes társadalmi rétegek képesek voltak a válságokat akár
lehetőségként is kezelni, aktívan reagálni a változásokra: a megtakarítási hajlandóságuk
növekedésével, a pénzügyi tudatosságuk fokozódásával és a rugalmas alkalmazkodásukkal.
A válságok magyar társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásait fókuszba helyezve –
különös tekintettel a kihívásokra és az azokra adott válaszokra – a Századvég átfogó kutatást
végzett 2024-ben. A vizsgálat során – ahol lehetséges volt – az eredmények
összehasonlításra kerültek a 2019-es Értékek, életmód, törésvonalak című nagymintás
(N=20 000 fő) kutatás adataival, valamint az Európa Projekt nemzetközi kutatás releváns
eredményeivel. Az összehasonlítás révén lehetőség nyílt a hosszabb távú trendek és a
válságok által előidézett folyamatok feltárására.
