Európa Projekt 2024 elemzés

Az európai közgondolkodást az elmúlt években egymással összefonódó gazdasági, politikai és társadalmi folyamatok alakították. A geopolitikai feszültségek erősödése, a fegyveres konfliktusok elhúzódása, az Európai Unió szerepének folyamatos újraértelmezése, valamint a migrációs folyamatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai társadalmak tagjai egyre komplexebb módon viszonyuljanak saját jövőjükhöz, politikai intézményeikhez és a nemzetközi szereplőkhöz. Ezzel párhuzamosan a gazdasági bizonytalanság és a konjunktúraérzet alakulása is jelentős hatással van a lakossági attitűdök formálódására. Az Európa Projekt 2024 kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson az európai lakosság véleményéről, attitűdjeiről és várakozásairól a jelenlegi gazdasági, közéleti és kulturális folyamatok mentén. A vizsgálat során kiemelt figyelmet fordítunk az állampolgárok általános konjunktúraérzetére, politikai attitűdjeire, valamint a nemzetközi szinten meghatározó politikai szereplők megítélésére. Vizsgáljuk még az Európai Unióval kapcsolatos véleményeket, úgy, mint a főbb szakpolitikai területek lakossági fogadtatása és a fegyveres konfliktusok társadalomra gyakorolt hatása, vagy a migrációval kapcsolatos lakossági vélemények. A kutatás 30 európai országban (EU27 + Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc) CATI módszertannal valósult meg, országonként reprezentatív mintán, mindösszesen 30 000 fő megkérdezésével. A vizsgálat lehetőséget teremt arra, hogy összehasonlítható módon elemezzük az egyes országok közötti különbségeket, rávilágítsunk az egyes országok területi és demográfiai sajátosságaira az attitűdök és a vélemények alakulásában. A kutatás elsődleges célja annak feltérképezése, hogy az európai közgondolkodást meghatározó kulcstémák mentén milyen attitűdstruktúrák rajzolódnak ki. Ennek érdekében többek között a következő kérdésekre kerestük a választ:

• Hogyan alakul az európai lakosság konjunktúraérzete, és ez miként függ össze politikai attitűdjeikkel?
• Milyen megítélés alá esnek a nemzetközi szinten meghatározó politikai szereplők?
• Hogyan értékelik az állampolgárok az Európai Unió működését és főbb szakpolitikai lépéseit?
• Milyen hatással vannak a fegyveres konfliktusok az európai lakosság percepcióira és jövőképeire?
• Milyen attitűdök jellemzik a migrációval kapcsolatos közgondolkodást Európában?

Jelen összefoglaló dokumentum ezekbe a kutatási eredményekbe nyújt betekintést. A kutatás módszertanának részletes bemutatása jelen dokumentum legvégén található. Egy rövid szakirodalmi áttekintést követően a kutatás eredményeinek bemutatása következik altémánként csoportosítva. Így többek között átfogó képet kapható az európaiak általános konjunktúraérzetéről és politikai attitűdjeiről, az unió megítéléséről, az energetika kérdéséről, a háborúról alkotott véleményről, médiahasználati szokásokról, a valláshoz való viszonyulásról, a migrációról alkotott álláspontokról és az általános attitűdökről. E rövid összefoglaló dokumentum kereteit meghaladja, hogy a kutatási eredményekről teljes képet nyújtsunk, ugyanakkor az összegző fejezetben kitérünk a teljes kutatás alapján megfogalmazott főbb következtetésekre is.