A Századvég gondozásában több hazai kutatóintézet és szakértő együttműködésével adjuk közre a Magyar Fiatalok 2024 kutatás gyorsjelentését. A kiadvány a 2000 óta négyévente megvalósuló nagymintás ifjúságkutatás hetedik hullámának eredményeit foglalja össze, illeszkedve a sorozat eddigi szakmai gyakorlatához és módszertani kereteihez.
Az adatfelvétel 2024. szeptember és november hónapban zajlott, mely során az ország 355 településén összesen 5000, 15 és 34 év közötti – azaz 1990 és 2009 között született – fiatal vett részt a kutatásban. Az adatfelvétel TAPI-módszerrel (tablet assisted personal interviewing) zajlott, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint a minta reprezentatív a hazai korosztályra nem. Az adatok megbízhatóságát többszintű minőségbiztosítás, többek között a kérdezőbiztosok GPS-alapú ellenőrzése és a beszélgetések 40 százalékát érintő telefonos visszahívás biztosítja. A kutatás szakmai előkészítésében és elemzésében több hazai szakértő működött közre.
A gyorsjelentés, a korábbi hullámokhoz hasonlóan, a fiatalok társadalmi helyzetét, attitűdjeit és életkilátásait mutatja be. A kutatás emellett több olyan tématerületet is érint, amelyek ismerete fontos a jövő generációit érintő döntések szempontjából.
Gyorsjelentésünk célja a korábbi hullámokhoz hasonlóan, hogy feltárja a fiatalok társadalmi helyzetét, attitűdjeit és életkilátásait és olyan további témákat, amelyek ismerete alapvető a jövő generációit érintő döntésekhez.
Így a generáció alapvető jellemzői mellett megvizsgáltuk az önállósodás útjait, a családalapítási trendeket és a gyermekvállalási szándékok mögötti motivációkat is. Mivel a tanulás és a későbbi érvényesülés is kéz a kézben jár, az oktatási helyzetképet a demográfiai trendek tükrében vettük górcső alá. Kitértünk a továbbtanulási stratégiákra, a lemorzsolódás okaira, ahogy a nyelvtudás és a mobilitás kérdésére is. Innen a munkaerőpiac és a jövőtervezés területére tértünk át, ahol a karrierstratégiákat a munkahelyi biztonság, a munkanélküliségi tapasztalatok és a nemzetközi munkavállalási tervek mentén rajzoltuk fel. A teljes képhez az életkörülmények is hozzátartoznak, így a lakhatási feltételek mellett a pénzügyi attitűdöket és az anyagi ellátottságot is górcső alá vettük. A jelentés szerves része az életmód vizsgálata is, a szabadidős szokásoktól és a sporttól az egészségtudatosságig – sőt, a kockázati magatartásokig. Külön fejezetet szenteltünk a mentális egészségnek, hangsúlyozva ennek kiemelt közösségi jelentőségét.
A technológiai fejlődésre is külön blokkban reflektálunk. A közösségi média mellett a mesterséges intelligencia adaptációját is vizsgáltuk. A közéleti és politikai attitűdök feltérképezése során a társadalmi közérzettől a demokráciafelfogáson át a nemzeti identitásig és a szülői mintákig számos kérdést tettünk fel, kiegészítve mindezt az önkéntesség és a vallásosság témaköreivel. A kutatás tematikája az országhatárokon is átível, így külön kérdéscsoportot szenteltünk a határon túli magyarsággal való kapcsolatok és a releváns attitűdök feltárására.
A jelentést egy problématérkép zárja, amelyben maguk a fiatalok nevezik meg a legégetőbb kihívásaikat, visszacsatolást adva ezzel a szakpolitikai döntéshozóknak.
Azzal együtt, hogy a fiatalok anyagi helyzete és pénzügyi tudatossága javulni látszott, a (saját bevalláson alapuló) nyelvtudás szintje pedig olybá tűnik, hogy egyre inkább versenyképessé teszi a generációt nemzetközi szinten is. Emellett a családhoz, de akár a magyarsághoz való kötődés továbbra is olyan biztos horgony, amelyre közösségként építhetünk, továbbá a kutatás rámutat az eleve folytonos változások és életutat meghatározó döntések előtt álló generációban jelenlévő inherens feszültségekre is. A bizonytalanságérzet, a jövőtől való szorongás és az alacsony végzettségűek leszakadásának veszélye olyan fennálló jelzések, amelyekre a döntéshozóknak és a szakmának is egyaránt reagálnia kell. A digitális világ térnyerése pedig mindehhez új típusú lehetőségeket, de mentális terheket is hozott magával, ami hosszú távon megoldásokat sürget.
A teljes Gyorsjelentés elérhető honlapunkon is, ám a teljesség igénye nélkül a fontosabb eredmények és megállapítások a következőképp foglalhatók össze:
- A szakmát tanuló fiatalok tizede már tanulmányai alatt elhelyezkedett a választott szakterületén, további harmaduk pedig úgy véli, egy hónapon belül munkát találna, ha erre szüksége lenne – ez az arány 12 százalékponttal haladja meg a 2020-as értéket. A munkavállalás egyre inkább jellemző a korosztályra, ugyanis 2024-ben a 15–29 évesek 58, a 15–34 évesek 67 százalékának fő tevékenysége a munka volt. A munkaerőpiaci lehetőségeiket a fiatalok 34 százaléka ítéli kedvezőnek, ami 2020-hoz viszonyítva 8, 2016-hoz képest pedig 14 százalékpontos emelkedést jelent. Az idegen nyelvet beszélők aránya 78 százalékra nőtt, szemben a 2000-ben mért, 50 százalék alatti értékkel.
- A párkapcsolati mintázatok átrendeződése kapcsán a 15–29 évesek körében a házasok aránya 1, a nőtlenek és hajadonok hányada 3 százalékponttal emelkedett, míg az élettársi kapcsolatban élőké ugyanennyivel csökkent. A jelenleg nem házasok 58 százaléka tervez házasságkötést, a diplomások körében ez az arány 63 százalék. A gyermekvállalást a megkérdezettek négyötöde tartja fontos értéknek; a 15–29 évesek 14, a 15–34 évesek 15 százalékának pedig már van gyermeke.
- Az anyagi helyzet alakulását illetően a minta több mint fele tesz már félre rendszeresen vagy alkalmanként, szemben a 2012-es mélyponttal, amikor ez az arány alig harmadukra volt jellemző. A (szubjektíve) nélkülöző háztartásokban élő fiatalok aránya 2004 óta folyamatosan csökken, 2024-ben már csak a megkérdezettek 1 százaléka tartozott ebbe a csoportba.
- A szabadidő eltöltése kapcsán a fiatalabbaknál a barátok, az idősebbeknél a család szerepe hangsúlyosabb. A 15–34 évesek elsősorban könnyed szórakozási lehetőségeket keresnek, rendszeresen járnak étterembe, kávézóba vagy kocsmába, harmaduk multiplex moziba, ötödük könyvesboltba vagy koncertre. Konditermet 25 százalékuk látogat legalább két-három havonta, 70 százalékuk viszont soha. A legkevésbé látogatott helyszínek az art mozik, a komolyzenei hangversenyek és az opera.
- Az egészségükkel a fiatalok bő négyötöde elégedett, és tízből kilencnek van olyan személy a környezetében – barát, családtag vagy más közeli ismerős –, akivel meg tudja osztani örömét és bánatát.
- A digitális eszközhasználat széles körű, így a megkérdezettek 96 százalékának van internet-hozzáférése, 62 százalékuk rendelkezik streamingszolgáltatással. A napi többszöri közösségimédia-használók aránya a Facebook esetében 55, a TikToknál 31, az Instagramnál 29, a YouTube-nál 25 százalék. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia alkalmazásait a 15–34 évesek mindössze harmada próbálta ki a felmérés időpontjáig.
- A magyarságtudat továbbra is erős a fiatalok körében, a vonatkozó állítások közül a „magyarnak érzem magam”, a „szeretem a magyar nyelvet” és a „szeretem Magyarországot” kijelentésekkel tudtak leginkább azonosulni.
- A politikai érdeklődés 2012 óta folyamatosan növekszik, ám a 15–29 éveseknél már a 2020-as átlagérték is 2,43 volt, ami 2024-re 2,46-ra emelkedett (a 15–34 éveseknél 2,54-re).
A kutatás problématérképe a kérdés jellegéből fakadóan is árnyalja a képet. A megkérdezettek harmada a bizonytalanságot, közel 30 százaléka a céltalanságot azonosította elsődleges problémaként, emellett – a korábbi felmérésekhez hasonlóan – az anyagi nehézségek is markánsan jelen vannak, ám a lakáshoz jutás és a lakásproblémák is a negyedik helyen végeztek. Ezzel együtt továbbra is jelen vannak a klasszikusabbnak számító nehézségek, a drogok és az alkohol elterjedése, valamint az elhelyezkedési nehézségek. (A korábbiaktól eltérően a kérdést többválaszos formában tettük fel, hogy akár több problémát is azonosíthassanak a kérdezettek, így viszont a korábbi évekkel való pontos összehasonlítás lehetősége korlátozott, ezzel együtt a főbb tendenciák visszaköszönnek.)
