A Századvég Konjunktúrakutató 2023. januári felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete is javult. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –29,9-ről –22,4-re emelkedett, a vállalati mutató értéke pedig –21,9-ről –16,4-re változott. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a szankciók okozta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci és az árupiacokon tapasztalható, az előző időszakoknál kisebb turbulenciák a bizonytalanságot csökkentették. Ugyanakkor a konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció jelentősen mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik a nagy bizonytalanság, és tartósan alacsony árak alakulnak ki.

A lakossági konjunktúraindex négy alindexe javult az előző havi értékéhez képest, így összességében az index is kedvezőbbé vált a decemberihez viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –11,9-ről  – 4,8-re emelkedett. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe minimális mértékben, –93,0-ról –91,6-re javult. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –42,2 pontos értékről –31,6-re emelkedett, míg az anyagi helyzeté –25,0 után –17,9 lett.

Fontos kiemelni, hogy mindegyik lakossági kérdésre az előző hónaphoz képest kedvezőbb válaszok születtek.

A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a forint-euró árfolyam  következő évi alakulását illetően fogalmazódott meg. Ugyanis 13,5 százalékponttal kevesebben várnak jelentős romlást, míg 1,8 százalékponttal többen becsülnek kismértékű gyengülést. 5,1 százalékponttal többen prognosztizálnak változatlanságot, 5,6 százalékponttal többen várnak kismértékű erősödést. Továbbá 0,3 százalékponttal többen vannak, akik szerint jelentősen erősödik a forint árfolyama az euróhoz képest.

A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőbbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –41,7-ről –33,0-re, az iparági környezeté –22,4-ről –16,9-re, a termelési környezeté –13,2-ről –9,1-re javult, míg az üzleti környezeté –33,2-ről –26,3-re javult.

A vállalatok a legnagyobb javulást (januárban, decemberhez képest) a következő egy évben az üzleti környezet változását illetően várnak. Átlagosan ugyanis a vállalatok 19,8 százaléka vár kicsit jobb, míg 1,2 százalékuk sokkal jobb irányba változó üzleti környezetet. Előbbi 6,3 százalékpontos javulás, míg utóbbi 0,2 százalékpontos gyengülés. A kicsit rosszabb lesz kategóriát 8,7 százalékkal, míg a sokkal rosszabb lesz kategóriát 4,7 százalékkal kevesebben prognosztizálnak a következő évre.

A vállalatok összességében leginkább a rendelésállomány jelenlegi szintjével kapcsolatosan borúlátóak. A megkérdezett vállalatok 36,3 százaléka (3,2 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva) szerint a rendelésállomány az évnek ebben az időszakában alacsony. Míg 7,2 százalék (4,0 százalékponttal alacsonyabb a decemberi aránynál) szerint magas. A vállalatok az átlagos rendelésállomány kategóriát közel ugyanolyan arányban (52,8 százalék az előző havi 52,9 százalék után) jelölték meg.

• A konjunktúraindexről

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.