A családi értékek nagyon fontosak az európaiak számára

Nagyon ritka az olyan társadalmi kérdés, amely majdnem teljes társadalmi konszenzust mutatna fel. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a legtöbb európai számára nagyon fontos a család, kiváltképp igaz ez Magyarország esetében. Mivel a korábbi kutatásban feltett kérdésre egyértelműen egy irányba mutattak az eredmények, a Századvég legutóbbi mérése országonként és országcsoportonként vizsgálta meg a családi értékek fontosságát némi distinkció céljával. Az EU-s válaszadók összesen 73 százaléka jelezte, hogy kedvezően viszonyul a család fogalmához, a kedvezőtlen választ pedig mindössze 7 százalék jelölte meg. Még a legkisebb kedvező válaszarányt felmutató Svédország, Szlovénia, Németország és Franciaország is 66–68 százaléka választotta a kvázi pozitív válaszlehetőséget. Velük ellentétben főleg a balkáni térség országai viszonyulnak legkedvezőbben a családi értékekhez, és a nem balkáni országok közül Csehország az első, a maga 82 százalékával. Az országokból alkotott földrajzi klasztereket vizsgálva úgy tűnik, hogy az EU-t alapító országokban élők körében a legkisebb a pozitívan viszonyulók hányada, de még így sem sokkal marad el a teljes minta átlagától, hiszen még itt is 70 százalék a pozitív választ adók aránya. A volt szocialista és V4-országok pedig mintaátlag feletti mértékben adták a kedvező választ.

Az európaiak ambivalensen vélekednek az LMBTQ-mozgalmakról, de elítélik az LMBTQ-eszmék iskolai terjesztését

A modern társadalmakban a nevelési attitűdök és elvek tekintetében kiemelt területté vált a gyermek- és a fiatalkor. Az oktatás és az erkölcsi nevelés kérdései pedig hagyományosan az állam és intézményrendszerei, másfelől a család illetékessége körüli társadalmi vitákban öltöttek testet. A XX. században világszinten megfigyelhetőkké váltak olyan változások, melyek a családformák pluralizálódásával írhatók le. Ebben a szociológiai kontextusban válik értelmezhetővé napjaink számos társadalmi és aktuálpolitikai konfliktusa, ami a gyermeknevelés kérdésköréhez kapcsolódik. Ebből kiindulva a Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében kitért az LMBTQ-mozgalmiság társadalmi megítélésére is, ennek részeként azt vizsgálva, hogy ha mindenképpen választania kéne a kérdezetteknek, mit javasolnának a kormányuknak; inkább a családok védelmére, a családok támogatására és a gyermekvállalás segítésére, vagy inkább az LMBTQ-közösség és a szexuális kisebbségek védelmére és jelentősebb támogatására kellene figyelmet fordítania.

A 38 ország lakosságának átlagosan 62 százaléka inkább a családtámogatásokat választaná, míg 23 százalékuk érzi úgy, hogy ha választani kellene, fontosabb volna az LMBTQ-mozgalmiság felkarolása. Országos bontásban lényegében mindössze egyetlen országot fedezhetünk fel (Hollandia), ahol nem a családtámogatások szükségszerűségének túlsúlya a jellemző. Minden más országban többé-kevésbé a családtámogatások preferenciája erősebb. Az 50 százalékot ezek aránya csak Dániában, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és Belgiumban nem előzi meg, azaz 38–49 százalékuk választaná a családtámogatást, ugyanakkor még ennél is kisebb hányaduk az LMBTQ-mozgalom támogatására voksolna. S bár továbbra is a balkáni országok képviselik legnagyobb arányban a családtámogatások elsőbbségét az LMBTQ-mozgalom támogatásával szemben, közéjük ékelődik Magyarország, Csehország, Portugália és Görögország is.  Az összes vizsgált régióban tehát azok vannak túlsúlyban, akik szerint a kormányoknak a családokat kellene támogatni az LMBTQ-közösség helyett. A legsarkalatosabb pozíciót jelen esetben is a Nyugat-Balkán vette fel, ahol a 82 százaléknyi családpártiakra csupán 10 százaléknyi LMBTQ-szimpatizáns jut.