Európa Projekt

Az európai polgárok többsége nem ért egyet a belső égésű motorokkal szerelt gépjárművek 2035-ig történő betiltásával – derül ki a Századvég legújabb Európa Projekt-kutatásából.

Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak kapcsán tárta fel az európai közvélemény álláspontját az ukrajnai harctéri szerepvállalásról, hogy Emmanuel Macron francia elnök több nyilatkozata keretében is az európai országok katonai beavatkozásának szükségességét sugalmazta a háborúban álló Ukrajnában.

Brüsszel 50 milliárd eurót kér a tagállamoktól Ukrajna további finanszírozására. A javaslat nemcsak jelentős anyagi terheket róna az EU teljes lakosságára, de lehetővé tenné a fegyveres konfliktus elhúzódását is. Az európai uniós polgárok szerint azonban a feleket inkább rá kellene kényszeríteni a béketárgyalásokra és a háborúnak azonnal véget kellene vetni.

Az energiaválság okozta áremelkedés következményeképpen Európa-szerte jelentősen megnőtt az energiaszegény háztartások aránya: az EU lakosságának 22 százaléka fűtési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően a probléma legkevésbé a magyar családokat érinti.

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.

Oroszország után Brüsszel Kínával szemben is egyre szigorúbb kereskedelmi korlátozóintézkedéseket vezet be. A beavatkozások és az azokra adott lehetséges válaszlépések azonban súlyos fenyegetést jelentenek az EU gazdaságára, így ezen intézkedéseket az uniós országok több mint kétharmada esetében a közvélemény inkább elutasítja.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Brüsszel – Oroszország katonai törekvéseinek megfékezése céljából – szankciófókuszú politikába kezdett, valamint több európai ország fegyverek küldésével támogatja Ukrajnát. A fegyvervásárlás, illetve a fegyverszállítmányok küldése a segítségnyújtás egyik legkockázatosabb formája, amely egyre közelebb viszi az adott országot a háborús érintettséghez. Ebből fakadóan az uniós tagállamok lakosságának a kormányukkal való elégedettségét jelentős mértékben befolyásolja, hogy a politikai vezetés a helyi közvélemény elvárásait figyelembe véve alakítja-e politikáját a fegyvervásárlás kérdésében. A Századvég Európa Projekt-kutatása alapján készült elemzés az Ukrajnának történő fegyvervásárlással összefüggésben megvizsgálta, hogy az európai polgárok mennyire elégedettek saját kormányuk válságkezelő teljesítményével az orosz–ukrán háború vonatkozásában.

Az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 9 országban értett egyet a válaszadók több mint fele azzal az állítással, hogy az Európai Unió és tagjai vásároljanak fegyvert Ukrajnának, valamint több tagállam a saját lakossága elutasító véleménye ellenére támogatja fegyverekkel Ukrajnát – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából. A felmérés alapján készült elemzés annak járt utána, hogy az uniós polgárok hogyan viszonyulnak Ukrajna felfegyverzésének kérdéséhez az európai közösség, illetve annak tagjai által.

Mérete és politikai súlya miatt, Németország nagyobb hatást gyakorol Európa energiapolitikájára, mint más tagállamok. A Századvég kutatásának eredményei alapján az európai polgárok 89 százaléka felelősnek gondolja az elhibázott német energiapolitikát az európai energiakrízis kialakulásáért, és a válaszadók fele nagy szerepet tulajdonít Németországnak.

Az Európa Projekt-kutatás 2016 óta bizonyítja, hogy a család intézménye ideológiáktól függetlenül fontos az európai emberek számára. Tavaly a Századvég rámutatott arra, hogy a kontinens-szerte mutatkozó demográfiai válságot az európaiak nem a bevándorlással, hanem inkább a családok támogatásával és a gyermekvállalás ösztönzésével oldanák meg. A kutatássorozat ezúttal a családi értékek fontosságát és az LMBTQ-mozgalom tevékenységének megítélését, valamint a tradicionális családfelfogás dilemmáját vette górcső alá.

Az orosz–ukrán háború az elmúlt hónapokban az európai közbeszéd megkerülhetetlen témájává vált. Miközben a hadviselő felek egyre távolabb kerülnek a politikai párbeszédtől és a harci cselekmények folytatására fókuszálnak, Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő stratégiája a fegyveres konfliktus lezárása helyett annak eszkalálódását segítette elő. A Századvég Európa Projekt nevű, 38 országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján készült elemzés feltárta az orosz–ukrán válsággal kapcsolatos lakossági attitűdöket, kitérve arra a kérdésre is, hogy az európaiak milyen elvárásokat támasztanak a brüsszeli döntéshozókkal szemben a háborúval összefüggésben.

A migráció 2022-ben is az egyik legfontosabb és legmegosztóbb közéleti és politikai téma volt az EU szintjén és a tagállamokban egyaránt. A 2022-es évben a válság súlyosbodott, hiszen 2016 óta 2022-ben volt a legmagasabb az illegális határátlépések száma. Az Európai Bizottság novemberben akciótervet jelentett be a helyzet kezelésére, amelynek egyik pillére az önkéntes szolidaritási mechanizmus. Az EU tagállamai 2022. június 22-én elfogadtak egy szolidaritási nyilatkozatot, amely egy évre szóló önkéntes és ideiglenes mechanizmust biztosít, ám ennek végrehajtatása a tagállamok szintjén irreálisnak bizonyult. A jelenlegi jogalkotási ciklusra előirányzott menekültügyi és migrációs paktum számos tényezőt figyelmen kívül hagy, köztük azt, hogy az európai polgárok többsége szerint az illegális migráció kifejezetten aggodalomra ad okot.

Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az EU-ban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Míg 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta felelősnek Brüsszelt, decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban. A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak, hogy átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az EU-ban. Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményeiből.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján, valamennyi uniós tagállamban többen gondolják úgy, hogy a szankciók elsősorban az EU gazdaságának ártottak, mint akik szerint Oroszországnak. A büntetőintézkedések következményeképpen romlanak a kilátások: az európaiak csaknem háromnegyede valószínűnek tartja, hogy országa jövőre recesszióba süllyed, negyede szerint pedig már most is válságban van.

Az energiaszállításokat érintő szankciókról szóló vitában két eltérő álláspont ütközik egymással Európában. Az egyik szerint az orosz energiaimportot mielőbb be kell tiltani, rákényszerítve ezzel az uniós tagállamokat, hogy akár az ellátásbiztonság sérülése árán is, más eladókat keressenek. A másik álláspont képviselői – az orosz szállítások tiltása helyett – inkább új beszállítók piacra lépésének támogatásával kényszerítenék versenyre Oroszországot, mérsékelve ezzel a kontinens függését. A Századvég az Európa Projekt-kutatás keretében megvizsgálta, hogy az európai polgárok melyik álláspontot támogatják.