A Századvég Alapítvány 2016 óta készít közvélemény-kutatást azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló kutatássorozat 2022-es őszi felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás eredményeinek bemutatására a Kihívások és értékek – Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2022-ben című konferencián került sor, elemzők és neves közéleti szereplők közreműködésével.

A konferenciát Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. Beszédében ismertette a kutatás részleteit, elmondta hogy 38 országban (az Európai Unió mellett az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Moldova, Albánia, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia, Törökország és Bosznia-Hercegovina)  vizsgálták a közvéleményt, 38 ezer megkérdezett részvételével, s ez a bővített, nem kizárólag EU-s közvélemény még pontosabb képet mutat Magyarországról és környezetéről.

Mi is a kutatás fő célja? Kenyeres Kinga így fogalmazott: „(…) Egy korábban példátlan helyzetben kell döntéseket hozni, miközben mindenki rendkívül feszült és ideológiai viták sokasága szorít bennünket. Egy ilyen komplex és bizonytalan helyzetbe kevésbé férnek bele a hibák, mindenképpen jó döntéseket szeretnének hozni a döntéshozók. Jó döntések pedig csak kellő megalapozottsággal születhetnek. Ebben a helyzetben nem elég a benyomásainkra hagyatkozni, vagy ideológiai alapon elvárni bizonyos válaszokat, tudnunk kell, hogy mit gondolnak az emberek.”

A vezérigazgató asszony kiemelte, hogy idén 30 éves a Századvég, ez jó alkalom a megújulásra, hiszen ezalatt a három évtized alatt rengeteg tudás halmozódott fel, amelybe például a konferencia eredményei is betekintést adnak. Hozzátette, hogy a Századvég elszánt azzal kapcsolatban, hogy a 30 év alatt megszerzett tudást minél nagyobb mennyiségben, minél több emberrel megossza.

Európai polgárok nélkül nem létezhet Európa, és létre kell jönnie egy olyan európai belpolitikának, amely nem pusztán az európai intézményeket jelenti, hanem képviseli az európai embereket is – ezt hangsúlyozta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nyitóelőadásában. Hozzátette, az uniós intézményeknek is koncepciót kell váltaniuk. A miniszter szerint az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból olyan vészjelzés volt, amely lépés is egyértelműen jelezte, hogy az uniós intézményeknek a polgárokkal együtt újra kell gondolniuk Európa jövőjét.

A migrációs és klímaválság, az orosz–ukrán háború és az annak következtében fellépő energiaválság feszültségpontokat keletkeztetett az együttműködésen belül, amelyek nemcsak az uniós szint és a tagállamok közötti együttműködésben, hanem az európai polgárok életében is jelen vannak.

Ma az európai polgárok bizonytalanul, egzisztenciális félelemmel tekintenek a jövőbe. A most felnövő generációk a második világháború utáni Európában az első olyan generációk lesznek, amelyeknek szerényebb anyagi és érvényesülési lehetőségekkel kell szembenézniük – mondta Navracsics Tibor.

 „Nehéz időket él tehát Európa, de ez nem az Európai Unió ellen szól, hanem mellette.” A bajban össze kell fogni, és az unió elmúlt hetven évének tanulsága éppen az, hogy minden akadályt és válságot le tud győzni, ha az uniós intézmények nem azt keresik, ami szétválasztja őket egymástól, hanem azt, ami összeköti – fogalmazott a miniszter.

Ezt követően Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette az Európa Projekt-kutatás főbb eredményeit. Kifejtette, hogy a kutatás egyik célja annak feltérképezése volt, hogy az európai politikai elit hűen képviseli-e a polgárok érdekeit, továbbá valós képet festeni az európai közvéleményről mindenfajta politikai befolyástól mentesen. Elmondta, hogy ez a kutatás minden olyan témát feszeget, ami releváns, és foglalkoztatja az embereket. Az elnökhelyettes adatokkal alátámasztva mutatta be, hogy jelen helyzetben mit gondolnak az emberek a szankciókról, a gazdasági válság kezeléséről, az energetikai helyzetről és a háborúról.

 „Ebben a kutatásban az a novum, hogy a véleménykülönbségeket és az eltérő választói akaratokat is felszínre hozza. Ez nagyon jó alapot ad az adott ország döntéshozói számára, mert olyan problémákra világít rá, amelyekről beszélni kell. A szankciók kérdésében például látszódik mennyire mások az érdekek, az emberek és kormányok álláspontjai. Minden ország más-más földrajzi, társadalmi és geopolitikai adottságokkal bír, és éppen ezért nem lehet egy egységes szankciós csomagot rájuk erőltetni, mert azzal olyan hátrányos helyzetbe kerülhetnek az EU-n belül, ami az egész EU egységet gyengíti” – foglalta össze a kutatás fontosságát Hidvégi Áron.

Továbbá elmondta, hogy az Európa Projekt-kutatás  felszínre hozta a kritikus pontokat, nemcsak  a háborús konfliktus, hanem a gender-kérdés és a migrációs válság kapcsán is. A kutatás legmeglepőbb eredménye, hogy a fegyverszállítások tekintetében óriási különbség van az adott ország kormánya által adott reakciók és az adott ország közvéleménye által elvártak között.

 „Ezen kívül természetesen arra is rá tudunk világítani, hogy az egyes faktoroktól való félelmek hogyan épülnek be a mindennapjainkba, és mennyire húsba vágó és érezhető az energetikai fronton a változás, és épül be a mindennapokba. Hogyan érzik az emberek a drágulást, és érzik, hogy bizonytalanságban vannak. Ennek ellenére az európai politikai elitek olyan döntéseket hoznak , amelyek nemhogy ezt megakadályoznák, hanem még rá is tesznek egy lapáttal” – mondta az elnökhelyettes.

Dr. Pillók Péter, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatója szemléletes előadásában a 21. századi Európa liberális és konzervatív világképek szembenállásáról beszélt: bemutatta, hogy különböző társadalmi kérdésekben hogyan gondolkodnak a liberálisok és a konzervatívok, feltárta, hogy melyek azok a kérdések, amelyekben leginkább eltérnek egymástól a liberális és konzervatív vélemények, és melyek azok, amelyek körül lényegében konszenzus figyelhető meg a metaforikus szekértáborok között.

Pillók Péter hangsúlyozta, hogy a kutatás eredményei azt mutatják, hogy mind a konzervatívok, mind pedig a liberálisok számára fontos a biztonság, a munka és a környezetvédelem kérdése. És bár érzékelhető némi eltérés, de alapvető konszenzus figyelhető meg a szólásszabadság, a család, az esélyegyenlőség, a magzatok védelme, a nemzetközi szervezetek bevonása, a nemzeti kultúra támogatása és az egyéni szabadság esetén is. Markáns eltérések rajzolódnak ki több állítás kapcsán: míg a liberálisok fontosnak tartják a menekültek megsegítését, a kultúrák sokféleségét, a nemek közötti egyenlőség és a szexuális kisebbségek támogatását, addig a konzervatívok számára a hadsereg fejlesztése, a bevándorlás szabályozása, a hagyományok védelme, a szigorú törvények és a keresztény kultúra megőrzése a fontos.

Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője az európai gazdasági helyzet alakulásáról és annak kihívásairól beszélt a kutatás eredményeinek tükrében.

Elmondta, hogy a 2022-es évet meghatározta az orosz–ukrán háború, ám jelenleg az európai lakosság elsősorban a gazdasági problémákat tartja aggasztónak, és nem a háború biztonsági kockázatait. A háború kitörése, az energiaválság és az ebből fakadó termelési költségnövekedések, továbbá az ellátási láncokban tapasztalható nehézségek mind komoly terhet róttak az európai gazdaságra, amely még a koronavírus-járvány gazdasági hatásait sem tudhatta teljesen maga mögött. Fontos kérdés, hogy ezt a helyzetet miképpen tudják az egyes európai országok kezelni, és hogyan kerül ki a háború okozta gazdasági válságból az Európai Unió.

Az előadásokat Dr. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője zárta, aki az energiaválság okozta európai átalakulásokról beszélt. Előadásában olyan témákat érintett, mint az energiaszegénység, ellátásbiztonsági félelmek, szankciós politika.

Elmondta, hogy két fontos kérdése volt az Európa Projekt-kutatás energiaválságra vonatkozó részének: az egyik az áramszünetektől való félelemre vonatkozott, a másik pedig a túl magas energiaárakra. Mindkét kérdés esetében 2016 óta csaknem a duplájára emelkedett az aggódó válaszadók száma, különösen az energiaválság óta.

Hortay Olivér az energiaszegénység kapcsán hangsúlyozta, a legfontosabb, hogy a társadalom minél szélesebb köre probléma nélkül energiaellátást kapjon, azaz, hogy az embereknek ne legyenek fűtési, illetve díjfizetési nehézségei. A kutatás eredményei világosan mutatják, hogy az európai átlagot tekintve Magyarország értékei jobbak, ami a hatóságilag rögzített árakkal magyarázható.

A bevezetett szankciók kapcsán az adatok azt mutatják, hogy azok mind Oroszországnak, mind az EU gazdaságának ártanak. Ezek az eredmények pedig azt sugallják, hogy mindenképpen érdemes lenne változtatni az EU szankciós politikáján – hangsúlyozta az üzletágvezető.

Ezt követően két kerekasztal-beszélgetés következett.

Az elsőn, Európai uniós források: alkalmazkodás a kihívásokhoz, Dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár beszélgetett Halkó Petra vezető elemzővel és Palóc Andréval. A beszélgetés fő vonala az volt, ahogyan azt a cím is jelzi, hogy hogyan változik az uniós források elosztása a megváltozott gazdasági helyzetben, illetve hogyan alkalmazkodnak az országok a kihívásokhoz és a megváltozott környezethez. S mindezt miképp tükrözik a kutatási eredmények, mi a véleménye az európai polgároknak a döntéshozók munkájáról.

A második kerekasztal-beszélgetésen Merre tovább energiapolitika? címmel Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár és Dr. Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője beszélgetett Hortay Olivérrel. A beszélgetésen elhangzott, hogy az energiapolitikában jelenleg a kétségbeesés uralkodik az Európai Unión belül (például volt olyan döntés, amelyet hat nap alatt elfogadtak), ezt mutatja a döntéshozatal hektikussága is. A magas gázárak és a nagy bizonytalanság miatt mindenki komolyan takarékoskodik, Magyarországon 17 százalékos fogyasztáscsökkenést mértek. Az üzemanyagpiacról Steiner Attila elmondta, hogy Magyarországon a kialkudott mentesség miatt zavartalan lesz az ellátás, az európai piacokon azonban áremelkedést okozhat az újabb szankció bevezetése. Emlékeztetett, Magyarország mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken érkező nyersolaj importjára vonatkozó szankció alól.

Forrás: Századvég-szerkesztés MTI és Origo alapján

Az előadások megtekinthetőek a Századvég YouTube-csatornáján.

Az Európa Projekt-kutatás 2022-es eredményeit bemutató prezentációk elérhetőek a csatolmányok között.