Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
Magyar Péter bejelentette, hogy – Brüsszel kérésének megfelelően – kitiltaná az orosz olajat és gázt Magyarországról. Az intézkedés a magyar családok áram- és gázszámláit a jelenlegi három és félszeresére növelné. A rezsiköltségek emelkedése évi több, mint fél millió forint extrakiadást jelentene egy átlagos háztartásnak.
Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.
Bár ritkán kerül a figyelem középpontjába, a biológiai hadviselésnek van egy kevésbé ismert, ám stratégiailag kiemelt dimenziója, ami az élelmiszer-termelést veszi célba. Az éghajlatváltozás, az élelmiszerválságok és a geopolitikai feszültségek baljós együttállása okán egyre inkább felértékelődik az agrárium biztonságpolitikai jelentősége. A mezőgazdaság stabil működése így már nem csupán egy a számtalan gazdasági kérdés közül, hanem a nemzetek és a szövetségi rendszerek társadalmi és politikai stabilitásának alapja. Egy potenciális biológiai támadás a releváns ellátórendszerek ellen akár teljes egészében megbéníthatja az adott társadalmat, aláásva ezzel annak védelmi képességeit is. Ezzel tisztában volt a hidegháború két szembenálló szuperhatalma is, így titkos programok keretében mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok aktívan foglalkozott a kérdéssel ebben az időszakban. Bár az ideológiák végső, fegyveres összecsapása elmaradt, a kiterjedt fegyverkezési programok, beleértve azokat a doktrínákat is, amelyek az ellenfél mezőgazdaságának és élelmiszeriparának megbénítását célozták, mára jórészt feledésbe merültek. Felmerül azonban a kérdés: vajon visszatérhet-e ez a hidegháborús logika napjainkban, az új blokkosodás árnyékában?
Brüsszel egy új intézkedés keretében megtiltaná az orosz energiahordozók behozatalát az Európai Unióba. A Századvég becslése alapján a kieső gázmennyiség kétszeres áremelkedést és növekvő volatilitást idézne elő az európai gáztőzsdéken, ami tovább rontaná az EU versenyképességét, Magyarország energiaszámláját pedig összesen 1100 milliárd forinttal növelné. A megemelkedett terhek mellett a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna, így a magyar családok fűtési költsége a jelenlegi három és félszeresére nőne, ami átlagosan évi csaknem félmillió forint többletkiadást jelentene.
