A politikai vezetés több tagállamban is szembemegy a lakosság akaratával
Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanása óta az európai közbeszédben – a brüsszeli büntetőintézkedések bevezetése és végrehajtása mellett – meghatározó szerephez jut az Ukrajnának történő fegyverszállítás kérdése. A kutatás alapján megállapítható, hogy 13 európai uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből 9 tagországban a válaszadók több mint fele utasítja el a fegyvervásárlást. Többek között
a magyarok 80 százaléka, a görögök 69 százaléka, az osztrákok 62 százaléka és a csehek 57 százaléka ellenzi azt, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvervásárlással támogassák Ukrajnát.
Fontos kiemelni, hogy Csehországban a megkérdezettek több mint fele (57 százaléka) ellenzi az európai fegyverváráslást Kijev számára, a cseh kormány mégis jelentős fegyverszállítmányokat küldött Ukrajnának. Ezen felül Németországban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők tábora (49 százalék) 5 százalékponttal meghaladja a lépést támogatókét (44 százalék), ugyanakkor Olaf Scholz német kancellár január végén úgy döntött, hogy Berlin 14 harckocsit szállít Ukrajnának. Összegezve elmondható, hogy
több európai uniós tagállamban a politikai elit döntései az orosz–ukrán háborúval összefüggésben nem találkoznak az országuk lakosságának elvárásaival.
Hiányzik az európai konszenzus a fegyvervásárlás kérdésében
Hangsúlyoznunk kell, hogy a brüsszeli szankciókhoz hasonlóan az Ukrajna katonai erejének növelését elősegítő fegyvervásárlás vonatkozásában is jelentősen megosztott az európai közvélemény.
A felmérés rávilágít, hogy
5 uniós tagállamban (Spanyolország, Luxemburg, Románia, Franciaország, Írország) az Ukrajnának történő fegyvervásárlást támogatók hányada ugyan meghaladja a lépést ellenzők táborát, viszont arányuk nem éri el az összes megkérdezett 50 százalékát.
Érdekesség, hogy Spanyolország a korábbiakban már szállított fegyvereket Ukrajnának, továbbá januárban is jelezte hajlandóságát harckocsik átadására, holott a spanyolok kevesebb mint fele (49 százaléka) helyesli az Ukrajnának történő fegyvervásárlást. Ehhez hasonlóan Franciaország – az eddigiekben juttatott harci eszközökön túl – újabb harckocsikat adományozna Kijevnek, annak ellenére, hogy a franciák kevesebb mint fele (46 százaléka) ért egyet a fegyvervásárlással.
9 európai uniós tagállamban (Lettország, Észtország, Lengyelország, Svédország, Dánia, Finnország, Litvánia, Hollandia, Portugália) a válaszadók több mint fele támogatja Ukrajna felfegyverzését.
Azoknak az aránya, akik egyetértenek azzal, hogy az Európai Unió és tagjai fegyvert vásároljanak Ukrajna részére Lettországban (79 százalék), Észtországban (73 százalék), valamint Lengyelországban (71 százalék) a legmagasabb. Az eredmény kevésbé meglepő annak fényében, hogy az említett országok közvetlenül határosak Oroszországgal.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
