A központi alrendszer bevételei 2026 első kilenc hónapjában összességében 3,4 százalékkal, a kiadásai 9,0 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, a hiány 58,1 százalékos növekedése mellett. A kilenchavi egyenleg -5 261,9 milliárd forint, a pótköltségvetésben módosított éves hiánycél 74,0 százaléka lett. Ezen belül a központi költségvetés 5 059,5 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 122,5 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 324,9 milliárd forintos hiánnyal zárták az első kilenc hónapot.
A kumulált hiányt meglódították a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásából fakadó augusztusi előfinanszírozások, amelyek 2186,9 milliárd forinttal növelték a halmozott deficitet. Enélkül számolva a központi alrendszer első kilenc havi hiánya 3075,0 milliárd forint lett volna, ami 253,7 milliárd forinttal 2025 első kilenc havi hiánya alatti értéket mutatna.
A bevételi oldal főbb jellemzői
A központi alrendszer éves alapon 3,4 százalékkal növekvő, 30 218,1 milliárd forintos bevételein belül a legnagyobb tételt a jövedelmet terhelő közterhek tették ki, az alrendszer bevételeinek 36,2 százalékával, ezen belül a személyi jövedelemadó 12,4, a szociális hozzájárulás és a társadalombiztosítási járulékok 23,8 százalékkal. A fogyasztáshoz kapcsolt adók a bevételek 27,0 százalékát biztosították, ezen belül az általános forgalmi adó 20,9, míg a jövedéki adó 3,8 százalékot. A gazdálkodó szervek befizetéseinek súlya 8,9 százalék volt.
A jövedelmek dinamikus növekedését jelzi, hogy a 2026-ban tovább szélesedő adókedvezmények ellenére a személyi jövedelemadó bevételek az első kilenc hónapban 3,0 százalékkal nőttek 2025 azonos időszakához képest, így elérték a 3738,5 milliárd forintot. Az adókedvezmények súlyát jelzi, hogy a bruttó jövedelmekkel inkább együttmozgó (kedvezmények által kevésbé érintett) szociális hozzájárulási adó bevételei (2795,0 milliárd forint) 12,4 százalékkal, a befizetett járulékok (4406,9 milliárd forint) 9,1 százalékkal emelkedtek. A jövedelmek közterhei (adók és járulékok összesen) 7,8 százalékkal nőttek az első kilenc hónapban, így elérték a 10 940,4 milliárd forintot, a bértömeg-növekedés, az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések és a családi kedvezmények kiterjesztésének együttes hatásaként.
A fogyasztáshoz kapcsolódó adók bevétele az első kilenc hónapban 8147,4 milliárd forint volt, ami 2,3 százalékkal múlta felül 2025 azonos időszakának értékét. Ezen belül az általános forgalmi adó egyenlege az év első kilenc hónapjában 6319,3 milliárd forintot tett ki, ami 3,9 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest. A jövedéki adóbevételek ugyanakkor éves összehasonlításban 3,7 százalékkal csökkentek az első kilenc hónapban, így 1139,8 milliárd forintot tettek ki. Ennek oka, hogy az üzemanyag utáni bevételek olyan mértékben csökkentek, hogy bár ezen kívül minden más kategóriában bevételnövekedés volt, azok nem tudták ezt ellensúlyozni. Az üzemanyagok utáni bevételek csökkenését a forgalom alakulása mellett a márciustól uniós minimumszintre csökkentett adómértékek és a hatósági árral kapcsolatos rendelkezések is befolyásolták. A dohánytermékek és a szeszesitalok forgalmát, valamint az ebből fakadó adóbevétel-növekedést a januári adómérték-emelés, valamint a piaci reakciók együttesen befolyásolták.
A gazdálkodó szervek befizetései januártól szeptemberig összesen 2704,1 milliárd forintot tettek ki, ami éves szinten 1,0 százalékos növekedést jelent. Ezen belül a társasági adó első kilenc havi bevétele összesen 714,8 milliárd forint volt, ami 6,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől. Ha ehhez hozzáadjuk a kisvállalati adó (KIVA) és a kisadózók tételes adója (KATA) bevételeit, akkor a három tétel együttesen 993,8 milliárd forint volt az első kilenc hónap eredménye, ami 1,6 százalékkal maradt el 2025 első kilenc hónapjától.
Az ágazati adók, illetékek és befizetések a költségvetésben részben a gazdálkodó szervek befizetései, részben a fogyasztáshoz kapcsolt adók között jelennek meg. Ha ezeket (a pénzügyi szervezetek befizetéseit, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a biztosítási adót, a kiskereskedelmi adót, az energia ágazat befizetéseit és a távközlési adót) összeadjuk, akkor ezek az év első kilenc hónapjában 1246,6 milliárd forintot tettek ki, a központi alrendszer bevételeinek 4,1 százalékát (3,9 százalékos növekedéssel 2025 azonos időszakához képest), meghaladva a társasági adó, a KIVA és a KATA együttes súlyát, ami 3,3 százalékot jelentet. A vállalati közterhek között jelentős súlyt képviselnek az útdíjak és a cégautóadó is, együttesen 2,0 százalékos súllyal, 12,4 százalékos növekedés mellett. Az említett vállalati közterhek együttesen a központi alrendszer bevételeinek 3,5 százalékát biztosították az első kilenc hónapban, 2843,0 milliárd forint értékben.
Az ágazati különadókon belül a legnagyobb tételt a pénzügyi szervezetek befizetései jelentették, amelynek 372,6 milliárd forintos összege kiugróan magas, 49,4 százalékos növekedést jelent 2025 első kilenc havi bevételéhez képest. A jelentős növekedés oka a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és befektetési alapok különadójának, illetve az extraprofitadó megemelt adókulcsból adódó magasabb teljesülése. A pénzügyi tranzakciós illetékből fakadó bevétel 437,2 milliárd forint volt, ami 1,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A biztosítási adó bevételei ezzel szemben – szintén 2025 azonos időszakához képest – 3,6 százalékkal csökkentek, részben elszámolás-ütemezésbeli okokból, így 129,1 milliárd forintot tettek ki. A kiskereskedelmi adóból származó bevételek 157,6 milliárd forintot értek el szeptember végéig, ami 0,6 százalékos csökkenést jelent az előző év első kilenc hónapjához képest, amiben szerepet játszott a sávhatárok emelése és az adóelőleg-elszámolások ütemezése is.
A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető befizetések összege 5384,5 milliárd forintot, míg az Egészségbiztosítási Alapot megillető befizetések 3727,8 milliárd forintot tettek ki, ami 7,8, illetve 5,6 százalékos növekedést jelent 2025 első kilenc hónapjához képest.
A kiadási oldal főbb jellemzői
A központi alrendszer szeptember végéig felhalmozott 35 480,1 milliárd forintnyi kiadásai 9,0 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Ha levonjuk ebből az RRF-hez kapcsolódó egyszeri kiadásokat, akkor az első kilenc hónap kiadásai 0,8 százalékkal haladták volna meg 2025 azonos időszakának értékét.
A kiadások növekedésében jelentős súlyt jelentenek a nyugellátások, amelyek növekedése elérte a 11,1 százalékot, a kifizetett összegek pedig az 5560,7 milliárd forintot. Szintén jelentős tételt jelentenek a növekményben a gyógyító-megelőző ellátások, ahol a ráfordított kiadások 3,2 százalékkal emelkedtek, így 2 270,4 milliárd forintot tettek ki. Jóval kisebb összegről indulva, de erőteljesen meglódultak a lakástámogatás kiadásai. Ez a tétel az első kilenc hónapban – 2025 azonos időszakához képest – a 2,8-szeresére nőtt, így szeptember végéig elérte a 347,7 milliárd forintot, elsősorban az otthontámogatásokhoz kapcsolódó kifizetések miatt.
A költségvetési szervek kiadásai 2026 első kilenc hónapjában 7 153,8 milliárd forintot értek el, ami 5,7 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első kilenc hónapban 4918,1 milliárd forintos szintre emelkedtek, ami 23,3 százalékkal magasabb, mint a tavalyi érték, így bár mérséklődve, de továbbra is komoly nyomást gyakorol a költségvetési egyenlegre. A két tétel együttes növekedése a januártól szeptemberig terjedő időszakban összesen 1317,3 milliárd forintot tett ki, ami 12,2 százalékos emelkedést jelent, így elérte a 12 072,0 milliárd forintot.
Állami beruházások, állami vagyon, uniós programok, kamategyenleg
Az állami beruházási fejezet kiadásai az első kilenc hónapban éves alapon 5,7 százalékkal nőttek, így elérték a 340,5 milliárd forintot. A növekedést elsősorban útépítéshez beruházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták. Ezzel együtt a kapcsolódó bevételek jelentősen, 49,8 százalékkal csökkentek, 84,2 milliárd forintra, így a két hatás eredményeképpen a nettó kiadásnövekedés 66,3 százalékos (102,1 milliárd forint) emelkedést jelent.
Kiugróan nagy volt az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások emelkedése, ami a 2,57-szeresére nőtt – éves alapon – a kilenc hónap alatt, 879,0 milliárd forinttal 1437,8 milliárd forintra. A kiadásnövekedést elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank 644 milliárd és a Magyar Vonatflotta Zrt. 639 milliárd forint értékű tőkeemelése okozta. Ezzel együtt a bevételek 42 százalékkal csökkentek, 276,0 milliárd forinttal 381,7 milliárd forintra. Az egyenleg ilyen módon 98,8 milliárd forintos többletből 1056,2 milliárd forintos hiányba váltott át, ami 1155,0 milliárd forinttal növelte a költségvetés hiányát.
Az uniós programok bevételei 2026 szeptember végéig 557,9 milliárd forintot tettek ki, ami 9,9 százalékos növekedést jelent az elmúlt év első kilenc hónapjához képest. Ez azonban nem tudta ellensúlyozni azt, hogy az uniós programok kiadásai ugyanezen idő alatt 1695,3 milliárd forintot értek el szeptember végéig, ami jelentősen meghaladja a beérkező források szintjét. Ennek következtében az uniós tételek összességében – nettó értéken 1137,4 milliárd forinttal – rontották a költségvetési egyenleget.
A kamatkiadások 2026 első kilenc hónapjában számottevően, 23,4 százalékkal alacsonyabban alakultak mint egy évvel korábban, ami 726,2 milliárd forintos kiadáscsökkenést jelentett. Ezzel együtt a kamatbevételek 91,1 százalékkal (közel a kétszeresére) növekedtek, ami 236,5 milliárd forinttal járult hozzá az egyenlegjavításhoz. A bevételek és a kiadások egyenlegeként adódó 1879,1 milliárd forintos nettó kamatkiadás szeptember végéig 33,9 százalékkal, 962,7 milliárd forinttal alakult kedvezőbben a 2025. január–szeptemberi szinthez képest. A mérséklődés hátterében elsősorban a hozamkörnyezet kedvezőbb alakulása, valamint az államadósság-finanszírozás szerkezetének változása, kiemelten a magas hozamú állampapírok kifutása áll. A kamatkiadások alakulása érdemben javította a pénzforgalmi egyenleget az első kilenc hónapban, enyhítve az elsődleges kiadások magas szintjéből fakadó nyomást.
Következtetések
A szeptemberi költségvetési adatok alapján jól látható, hogy a bevételi oldalon továbbra is a jövedelmekhez kapcsolódó adók és járulékok jelentik a legstabilabb pillért. A bértömeg dinamikus bővülése következtében és 2026-ban még ki is szélesített adókedvezmények ellenére is jelentősen nőttek, így nagy súlyukkal és dinamikájukkal jelentősen hozzájárulnak a bevételi oldal biztosításához. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók ehhez képest visszafogottabb növekedést mutatnak, bár az első háromnegyed évben az áfabevételek éves alapon megfelelően növekedtek, a fogyasztás adóbevételei a jövedéki adók visszaesése miatt összességében szerényebb mértékben bővültek. Az ágazati különadóknak továbbra is jelentős a súlya, összesen több mint ötödével haladva meg a társasági adóból, KIVA-ból és KATA-ból együttesen származó bevételeket.
A kiadási oldalon a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok magas szintje az elmúlt hónapok mérséklődése mellett is tartós nyomást gyakorol az egyenlegre. Az RRF-hez kapcsolódó előlegfizetések és technikai költségek augusztusban (az előző hónapban) jelentősen tovább rontották az egyensúlytalanságot, ugyanakkor számítani lehet még ebben az évben a bevételi oldalon megjelenő beérkező forrásokra, ami éves szinten kiegyenlíti az augusztusi megbillenést. A nettó kamatkiadás számottevő csökkenése ugyanakkor határozottan javítja az egyenleget és fontos támasza lehet a fiskális folyamatoknak.
Az uniós források egyenlege szeptember végéig egyelőre rontott a költségvetési pozícióin, e téren viszont akár egészen nagy kilengések is lehetnek még év végéig, annak függvényében, hogy az Európai Bizottság mennyiben tekinti teljesítettnek az elvárt kritériumokat, és a folyamatok ütemezése mennyiben teszi lehetővé az ez évi kifizetéseket.
Összességében a szeptemberi adatok megerősítik, hogy a költségvetési pályát a stabil, de nem kiugró bevételi dinamika, valamint a csökkenő mértékben, de tartósan magas kiadási szint együttesen határozza meg. Az egyenleg várható alakulására ezzel együtt döntő hatással lehet az időközben már elfogadott pótköltségvetés, amely szokatlanul magas, 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt tartalmaz. Mivel korábbi előrejelzésünk szerint ez az érték felette van annak, mint amekkora hiány várható lett volna pótköltségvetés nélkül is, a megemelt célérték meghaladásának csekély a kockázata.
