Megosztott az európai közösség a fegyvervásárlás kérdésében
Habár számos uniós tagállam politikai vezetése elkötelezett Ukrajna felfegyverzése mellett,
a kontinens közvéleménye erősen megosztott a fegyver- és hadianyag-szállítások megítélésében.
A Századvég januári elemzése kiemelte, hogy 13 uniós tagállamban az Ukrajna felfegyverzését ellenzők aránya meghaladja a lépést támogatók hányadát, ebből 9 tagországban (egyebek mellett Magyarországon, Csehországban, Görögországban) a válaszadók több mint fele elutasítja a fegyvervásárlást. 5 uniós tagországban (köztük Spanyolországban és Franciaországban) az Ukrajnának történő fegyvervásárlást támogatók hányada ugyan meghaladja a lépést ellenzők táborát, viszont arányuk nem éri el az összes válaszadó 50 százalékát. Az Európai Unió 27 tagállamából 9-re tehető azon tagországok száma, melyekben a megkérdezettek több mint fele Ukrajna felfegyverzése mellett áll (többek között Lengyelországban, Hollandiában, Portugáliában).
Fontos hangsúlyozni, hogy
az európai országok egy része annak ellenére támogatja fegyverszállítmányokkal Ukrajnát, hogy a saját lakosságuk ellenzi ezt.
Egyebek mellett Németország, Belgium, Szlovénia, valamint Szlovákia kormánya a saját polgárai elvárásaival szembehelyezkedve küld fegyvereket Kijevnek. Ezen felül Csehország Ukrajna legnagyobb hadianyag-szállítói közé tartozik, holott a cseh lakosság körében jelentős a fegyvervásárlás elutasítottsága.
Elégedetlenséghez vezet a lakosság véleményével szembehelyezkedő politika
A Századvég kutatása alapján egyértelműen kijelenthető, hogy
számos európai országban, ahol a kormányzat lépései – a fegyvervásárlás tekintetében – nincsenek összhangban a lakosság elvárásaival, a megkérdezettek inkább elégedetlenek azzal, ahogyan az országuk kormánya az orosz–ukrán válság következtében kialakult helyzetet kezelte.
A fegyver- és hadianyag-szállítás jelentős mértékben növeli a háború kiszélesedésének, illetve további elhúzódásának veszélyét, ezért a háborúval összefüggő kormányzati teljesítmény megítélésének egyik meghatározó fokmérője.
Ennek megfelelően többek között
Németországban, Csehországban, Szlovákiában, Görögországban és Belgiumban – mely országok a saját polgáraik elvárásait figyelmen kívül hagyva fegyvereket küldenek Ukrajnába – a válaszadók inkább elégedetlenek a saját országuk kormányának teljesítményével az orosz–ukrán fegyveres konfliktussal összefüggésben.
Ugyancsak elégedetlenség tapasztalható ebben a kérdésben Spanyolországban, ahol a kormányzat annak ellenére áll Ukrajna felfegyverzése mellett, hogy az összes spanyol megkérdezett kevesebb mint fele támogatja a harci eszközök vásárlását Kijev számára. Kijelenthető, hogy
az európai országokban a helyi közvélemény akaratával ellentétes lépések politikai következményekkel, a lakossági elégedetlenség fokozódásával járnak.
Ezzel szemben egyebek mellett Magyarországon, Svédországban, Finnországban, Észtországban, Lettországban és Litvániában – ahol a kormányzati politika iránya a fegyvervásárlás tekintetében követi a lakosság elvárásait – a megkérdezettek elégedettségüket fejezték ki a saját kormányuk orosz–ukrán válsággal összefüggő teljesítményével kapcsolatban.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
