Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, a külső tanúsítások meglétével, vagy éppen a munkahelyi fluktuációval kapcsolatos kérdéseket eddig is szép számmal kaptak a hazai, jellemzően beszállító kis- és középvállalkozások multinacionális vevőiktől. Ez elsősorban a járműiparra és egyéb, komplex beszállítói láncokkal dolgozó iparágakra volt jellemző. A kérdések és elvárt adatok széles és gyakran változó köre pedig jelentős kihívás elé állítja ezeket a vállalkozásokat.
A fenti problémára és az uniós jogalkotás várható irányaira gyorsan reagálva, az idei évtől már hatályos az úgynevezett ESG-törvény. Ennek keretében a legnagyobb magyarországi vállalatoknak részletes beszámolót kell készíteniük fenntarthatósági törekvéseikről, miközben átvilágítják teljes beszállítói láncukat, így potenciálisan több ezer hazai kkv-t. Ezt az átvilágítást azonban már nem önkényesen, hanem előre meghatározott kérdések mentén kell megtenniük.
A vevők tehát elvárják, és mostantól egységes kérdéssor alapján kérik az ESG-adatszolgáltatást beszállítóiktól.
A jövő évtől kezdve pedig már a finanszírozó bankok is elvárják ezt, a Magyar Nemzeti Bank szeptember végén megjelent, vállalati hitelezésre vonatkozó ajánlása alapján. Az ajánlás értelmében 2025. július 1-től a pénzintézeti szervektől elvárható, hogy a vállalati hitelezés során ESG-szempontokat és kérdőív segítségével felmérhető információkat is figyelembe vegyenek a kockázatelemzés során, egy minimum kérdéssor alapján. Kezdetben az 500 millió forint feletti új vállalati hitelkihelyezések esetén, ami 2028-ig fokozatosan 100 millió forintra csökken. Vagyis az ESG adatszolgáltatási kötelezettség, felmenő rendszerben egyre több vállalkozást, köztük jelentős számú kis- és középvállalkozást érinteni fog a hitelfelvétel során. Számos államilag támogatott program, mint a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, már kisebb vállalkozások számára is lehetőséget teremt 100 millió forintnál magasabb összegű kölcsön felvételére.
Jelentős motivációs tényező, hogy a vevő és a finanszírozó elvárja a fenntarthatósági transzformáció megvalósítását, a szabályozóról pedig már nem is beszélve. Ez rendjén is van így, hiszen a fenntarthatóbb üzleti modellre való átállás kézzelfogható előnyökkel jár: többek között energiahatékonyabb működéssel, magasabb munkavállalói elégedettséggel és jobb üzleti reputációval. Ami a vevői elvárásokat illeti, a Századvég friss lakossági adatfelvételében
megkérdezettek közel 80 százaléka szerint a jövőnkért való cselekvés felelőssége leginkább a vállalatokat terheli.
A világos lakossági elvárás, a fenntarthatósággal kapcsolatos egyre inkább jelen lévő vevői és finanszírozó igények, valamint az átfogó hazai szabályozás ellenére is,
az ESG beszámolási kötelezettségéről a megkérdezett vállalkozások kevesebb mint fele (46,8 százalék) értesült, ez az arány a nagyvállalatok esetében is csak 70 százalék.
Vagyis jelentős igény látszik a vállalati tudásbővítésre, legyen szó az általános alapfogalmak tisztázásáról vagy éppen a specifikus, egyes résztémákra fókuszáló képzésekről.
A vállalati tudásbővítésre az ESG témájú jogszabályok és ajánlások sikeres végrehajtása érdekében tehát nagy szükség van.
A megkérdezett vállalkozások közel 94 százaléka szerint elengedhetetlen, hogy az új szabályozásokhoz való alkalmazkodáshoz megfelelő mennyiségű idő és támogatás álljon a rendelkezésükre. A vállalatok megkérdezéséből az is kiderül, hogy míg a mikro- és kisvállalkozások esetében a pénzügyi támogatás, addig a közép- és nagyvállalatok esetében a szakmai támogatás és specifikus képzések tekinthetők a legjelentősebb segítségnek. Az ESG-szempontok alkalmazásához és az alapelvek megismeréséhez