gazdaság

A nemzetközi fejlesztési bankok és donor alapok finanszírozásában, vagy együttműködésében megvalósuló nemzetközi projektekben a magyar vállalkozások részvétele mind világviszonylatban, mind pedig európai összevetésben is alacsony. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Gazdaságfejlesztési Üzletága megvizsgálta, hogy a hazai gazdaságfejlesztési intézményrendszer milyen módon tudná hatékonyabban támogatni a magyar vállalkozásokat annak érdekében, hogy nagyobb mértékben jussanak hozzá a rendelkezésre álló forrásokhoz, illetve hogyan vehetnének részt nemzetközi projektekben.

A KSH 2024. augusztus havi előzetes gyorsjelentése szerint az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 9,5 százalékkal, míg a munkanaphatástól megtisztított adatokat figyelembe véve 4,1 százalékkal csökkent. Az ipari exportértékesítés csökkenése leginkább a német feldolgozóipar lassulására vezethető vissza.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig  –16,1-re gyengült. A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, lefelé és felfelé mutató kockázatok egyszerre vannak jelen a magyar gazdaságban, emiatt érdemes elővigyázatossággal kezelni az előrejelzéseket. A globális folyamatokat tekintve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció csökkenésének irányába hatnak, azonban a geopolitikai helyzet alakulása a továbbiakban is meghatározó lehet. A belső tényezőket tekintve a magyar gazdaság szempontjából idén meghatározó a lakossági szektor óvatossági motívuma, az alacsony beruházási aktivitás és a gyengélkedő német feldolgozóiparral összefüggésben a hazai export visszafogottabb teljesítménye. A következő időszakban azonban a nemzetközi – elsősorban a német – kereslet erősödésével ismét növekedhet az export, ami a javuló beruházási aktivitással együttesen a GDP dinamikus bővülését eredményezheti 2025-ben és 2026-ban.

A KSH 2024. július havi előzetes gyorsjelentése szerint az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 1,3 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján pedig 6,4 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint nem változott az ipari termelés volumene.

Makromonitor - 2024. augusztus

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. augusztusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 3,7 indexponttal romlott, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,3 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –18,3-re, a vállalati mutató értéke pedig –15,6-re gyengült. Az augusztusi felmérésben a háztartások véleményének módosulása leginkább a következő egy évben Magyarország gazdasági helyzetét érintő negatív irányú változás vonatkozásában alakult ki. Augusztusban az egy havi legnagyobb változás a vállalatoknál a termékeik múltbeli mérsékeltebb árváltoztatását jellemezte.

Makromonitor - 2024. július

A KSH 2024. június havi előzetes ipari gyorsjelentése szerint az ipari termelés volumene az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján 3,7 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az előző hónaphoz viszonyítva, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene.