Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.
A legfrissebb adatok bemutatására az alábbiak szerint kerül sor:
Várkert Bazár (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2–6.)
2026. február 24. 9.00
Bővebb információ és regisztráció: Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2026-ban – Századvég
A radikális zöldpártok ideológiavezérelt energiapolitikája egyre inkább kikopik az európai közvéleményből, és a helyét józan megfontolások veszik át. Az elmúlt tíz év folyamatai – éghajlatvédelmi ambíciók növekedése, energiaválság, orosz-ukrán háború – rámutattak, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen elemét jelenti a biztonságos, megfizethető és alacsony károsanyag-kibocsátású energiamixnek. A pragmatikus következtetés nemcsak a szakmai szervezetek, de az európai polgárok véleményében is egyre markánsabban megjelenik.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei rámutatnak, hogy az uniós lakosság atomenergiával kapcsolatos megítélése jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedben. Míg 2016-ban a véleménnyel rendelkezők 45 százaléka ellenezte és 17 százaléka támogatta a technológiát, az arányok 2026-ra csaknem megfordultak: 15 és 37 százalékra. Tanulságos, hogy az átrendeződés csak részben magyarázható az energiaválság és az orosz-ukrán háború következményeivel, ugyanis a tendencia már korábban elkezdődött.
Noha a vizsgált időszakban valamennyi uniós tagállamban javult az atomenergia megítélése, az országok között továbbra is jelentős különbségek vannak, amelyeket a technológia helyi energiamixben betöltött szerepe és a politikai viták alakulása is befolyásolnak. A legnagyobb – 50 százalékot meghaladó – támogatottság Magyarországon (75 százalék), Csehországban (56 százalék), Bulgáriában (55 százalék) és Franciaországban (51 százalék) mérhető. A nukleáris alapú energiatermelés mind a négy országban legalább egyharmados súllyal jelenik meg a villamosenergia-mixben, és az atomenergia-ellenes mozgalmak egyik országban sem tudtak áttörő eredményeket elérni.
Ezzel szemben a legnagyobb arányban (43 százalék) Ausztriában utasítják el ezt az energiatermelési módot, ahol bár korábban építettek atomerőművet, de azt egy 1978-as népszavazás nyomán soha nem indították be. Ezen túl, az ellenzők aránya csak olyan országokban éri el a 30 százalékot (Ciprus, Málta, Írország, Görögország és Portugália), ahol nem üzemelt nukleáris létesítmény. Sokatmondó azonban, hogy a 2016-os adatfelvétel óta még Ausztriában is csaknem felére csökkent a technológiát elutasítók aránya: 78-ról 43 százalékra.
A társadalmi megítélés átalakulása a „középmezőnyből” több országban politikai változásokat is indukált. Belgium, Hollandia és Svédország például pár éve még ki akarták vezetni a működő erőműveiket, de mostanra új beruházások indítását, vagy a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítását tervezik. Spanyolország még fenntartja ugyan leszerelési tervét, de az – különösen a 2025-ös nagy áramszünetet követően – egyre ingatagabb lábakon áll. Olaszország évtizedekkel ezelőtt leállította a létesítményeit, de most újak építését tervezi, és Németországban is egyre gyakrabban felvetik a közelmúltban bezárt blokkok újraindításának, vagy újak nyitásának szükségességét.
Az Európa Projekt-kutatásról
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A legfrissebb adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, 2025 október 8. és december 10. között került sor.
Az atomenergia társadalmi megítélését az alábbi kérdéssel mértük:
Ön szerint az ország energiafogyasztásához mennyi villamos energiát kellene országában atomerőműben előállítani?
A közleményben szereplő eredmények a véleménnyel rendelkezők arányaira vonatkoznak (azaz nem tartalmazzák azokat, akik nem tudtak vagy nem akartak felelni, illetve, akik még nem hallottak a technológiáról).
A könnyebb interpretáció érdekében a „Nagyon sokat” és a „Sokat” válaszlehetőségekből egy „Támogatók”, a „Nem túl sokat” és „Keveset” válaszlehetőségekből egy „Elfogadók”, a „Semennyit” jelölőkből pedig egy „Ellenzők” kategóriát képeztünk.
A 2016-os eredmények a European Social Survey 2017-ben publikált adatfelvételéből, a továbbiak pedig a Századvég Európa Projekt-kutatásaiból származnak.
