Magyarország

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. júniusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete jelentősen, 2,7 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 1,2 indexponttal vált kedvezőbbé az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –11,9-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,4-re erősödött. A júniusi felmérésben a háztartások az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetének kapcsán fogalmaztak meg kiemelkedően pozitív véleményeket. A vállalatok esetében pedig a következő egy évre vonatkozó profitkilátásokat illetően mértük a legnagyobb pozitív változást májusról júniusra.

A Múzeumok Éjszakája minden évben izgalmas kalandra hívja a kultúra szerelmeseit. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy egyetlen éjszaka alatt felfedezzük múzeumaink rejtett kincseit, részt vegyünk különleges programokon, és interaktív élményekkel gazdagodjunk. Kutatásunkban a felnőtt lakosságot kérdeztük a 2024. június 22-én esedékes Múzeumok Éjszakája kapcsán.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,9, 2026-ban pedig 2,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, így érdemes lehet kellő óvatossággal tekinteni a következő évekkel kapcsolatos gazdasági várakozásokra. A globális folyamatokat tekintve az energiahordozók árainak csökkenése, illetve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció további mérséklődését vetítik előre. A magyar exportteljesítmény kapcsán az eurózóna kibocsátási rése 2025 végén záródhat, ami támogató lehet a magyar exportteljesítményre, azonban az eurózóna növekedési kilátásainak romlása éreztetheti a hatását Magyarországon is.

A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Az idei év egyben jubileum is. Immár 60 éve emlékezünk meg a költészetről, költőinkről. Ennek apropójából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs Üzletága készített felmérést, melynek keretében a felnőtt lakosságot kérdeztük versolvasási szokásaikról, a versekhez fűződő viszonyukról.

A Magyar Közgazdasági Társaság 2023 őszén konferenciasorozatot indított, amelynek keretében hazánk uniós tagsága elmúlt két évtizedének főszereplőivel tekinti át az uniós tagságunk fejlesztéspolitikai, területfejlesztési, területpolitikai céljait, eredményeit és kihívásait.

A Századvég konferenciát tartott napjaink egyik legaktuálisabb témájáról, a szólásszabadságról. A Szólásszabadság Konferencia fő kérdése az volt, hogy „Van-e még szólásszabadság?”.  Az eseményen neves hazai és külföldi szereplők osztották meg gondolataikat a résztvevőkkel olyan témákat érintve, mint a gyűlöletbeszéd, a vélemény- és a sajtószabadság, az internet befolyása a szólásszabadságra, vagy éppen, hogy hogyan nehezíti Brüsszel a magyar közbeszédet.

A magyar lakosság közel háromnegyede (72 százaléka) ellenzi Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében az elutasítottság hónapról hónapra erősödik 2023 szeptembere óta.

A Hamász fegyveresei október 7-én terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen, amely több mint 1400, többségében civil áldozatot követelt. A palesztin terrorszervezet akciójára válaszul Izrael katonai hadműveletet indított a Gázai övezetben, melynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. Ezzel párhuzamosan számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak – antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes – tömegdemonstrációk Palesztina vagy a Hamász mellett. A Századvég e fejleményekre tekintettel feltérképezte az Izrael–Hamász konfliktussal kapcsolatos lakossági attitűdöket.

Nagy érdeklődés mellett zajlott a Századvég Szuverenitás Konferenciája, amelynek fő témái a hazai konzervatív közösség Magyarország szuverenitásának megőrzését célzó törekvései és az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményeinek bemutatása volt. A rendezvény ezeken kívül megemlékezett a Századvég alapításának 30. évfordulójáról is. Az eseményen magasrangú politikusok, közéleti szereplők és a Századvég munkatársai osztották meg gondolataikat és terveiket a résztvevőkkel.

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban meghirdette a Magyar Falu Programot, világos célokat fogalmazott meg: adjuk vissza a vidéken élők hitét, állítsuk meg a drasztikus népességfogyást és újra legyen jó a falvakban élni. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztésért felelős kormánybiztos írása.

Nehéz időket élünk. Előbb a pandémia, most pedig a háborús helyzet okozta negatív gazdasági folyamatok nehezítik az európai emberek százmillióinak életét. Annak az Európának, amely kényelmi évtizedeket képzelt magának, most komolyan szembe kell néznie azzal, hogy nem biztos, hogy a világ kereke abba az irányba fordul, ahogy azt ő eltervezte.

A kisebb települések megtartó erejének erősítéséhez, illetve a modern vidéki életmód elterjedéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű technológiai megoldások elérhetősége (és igénybevétele). Ez egyszerre jelenti a nagy sávszélességet biztosító digitális infrastruktúra rendelkezésre állását, valamint a digitális megoldások használatához szükséges készségek és képességek meglétét a lakosság és a vállalkozások körében, illetve a korszerű és felhasználóbarát központi és helyi digitális közszolgáltatások elérhetőségét. A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jól teljesít a szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata területén, ugyanakkor a digitális kompetenciák, a vállalkozások digitális felkészültsége, illetve a digitális közszolgáltatások igénybevétele terén az uniós átlag alatt szerepel. Az infrastruktúra területén megszerzett pozíciók megőrzése és erősítése, illetve a digitális ökoszisztéma egyéb területeinek összehangolt fejlesztése elengedhetetlen annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy hazánk 2030-ra digitális felkészültség tekintetében az európai élvonalba kerüljön. Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletág-vezetőjének írása.