Magyarország

Makromonitor – 2024. szeptember

Noha mind a hazai felnőtt korú lakosság, mind a kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok többsége rendelkezik mesterséges intelligencia (MI) megoldásokat integráló digitális eszközökkel (pl. okostelefon, asztali PC, laptop), illetve szolgáltatásokkal (mobilinternet, vezetékes internet-előfizetés), továbbá a többség rendszeresen vesz is igénybe MI-alapú online szolgáltatásokat, csupán minden negyedik lakossági és minden harmadik vállalati felhasználó vallotta magát inkább vagy kifejezetten tájékozottnak ezen a téren – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2024 első félévében végzett kutatásból.

A közszolgálati média elleni tüntetésre készülő ellenzék legújabb, tervezett akciója kapcsán fontos emlékeztetni, hogy a közéleti tiltakozások, tüntetések, politikai demonstrációk normál esetben a kulturált, békés véleménykifejezés, a valamiért való kiállás vagy az elutasítás, ellenvélemény nyilvános aktusát jelentik. A tiltakozások – amennyiben békés szándékúak – sokszor együttműködési cselekményként, eseményként is értelmezhetők, amelyek során több ember együttműködik a közös részvétel jegyében, de bizonyos fokig megosztja az ezzel járó lehetséges kockázatokat is. A tiltakozások lehetnek akár egyéni nyilatkozatok, kiállások és (a legtöbb esetben) tömeges politikai demonstrációk is. A jogszerű tüntetések egy szisztematikus, de békés, erőszakmentes kampány részét is képezhetik bizonyos legitim társadalmi célok elérése érdekében, szükség esetén hatásos politikai nyomásgyakorlással, amely ugyanakkor nem fajulhat a puszta fizikai erőszakba – amivel a mostani tiltakozó akciók szervezőinek is tisztában kell lenniük.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. szeptemberi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 1,5 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,5 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –16,9-re erősödött, a vállalati mutató értéke pedig  –16,1-re gyengült. A szeptemberi felmérésben a háztartások véleményének pozitív irányú módosulása leginkább a következő egy évben megvalósítandó nagyobb összegű vásárlásokat illetően alakult ki. Augusztusról szeptemberre a legnagyobb változás a vállalatoknál, hogy a jövőben volumennövekedést várnak exporttevékenységükben.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 1,7, 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,2 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, lefelé és felfelé mutató kockázatok egyszerre vannak jelen a magyar gazdaságban, emiatt érdemes elővigyázatossággal kezelni az előrejelzéseket. A globális folyamatokat tekintve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció csökkenésének irányába hatnak, azonban a geopolitikai helyzet alakulása a továbbiakban is meghatározó lehet. A belső tényezőket tekintve a magyar gazdaság szempontjából idén meghatározó a lakossági szektor óvatossági motívuma, az alacsony beruházási aktivitás és a gyengélkedő német feldolgozóiparral összefüggésben a hazai export visszafogottabb teljesítménye. A következő időszakban azonban a nemzetközi – elsősorban a német – kereslet erősödésével ismét növekedhet az export, ami a javuló beruházási aktivitással együttesen a GDP dinamikus bővülését eredményezheti 2025-ben és 2026-ban.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. augusztusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete 3,7 indexponttal romlott, míg a vállalatok gazdasági várakozása 0,3 indexponttal vált kedvezőtlenebbé az előző hónapban mért értékéhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –18,3-re, a vállalati mutató értéke pedig –15,6-re gyengült. Az augusztusi felmérésben a háztartások véleményének módosulása leginkább a következő egy évben Magyarország gazdasági helyzetét érintő negatív irányú változás vonatkozásában alakult ki. Augusztusban az egy havi legnagyobb változás a vállalatoknál a termékeik múltbeli mérsékeltebb árváltoztatását jellemezte.

A Századvég Akadémia idén első alkalommal, július 15–20-ig rendezte meg élményalapú Nyári Egyetemét Veszprém városában. A rendezvényhét fiatalok számára kínált színes, izgalmas programokat. A Nyári Egyetem minden napja más mottó köré épült, melyek segítségével a Századvég kutatói bemutathatták a résztvevőknek az itt folyó tudományos munkákat. A rendezvényen továbbá kiemelt szakmai, közéleti szereplők osztották meg gondolataikat a fiatalokkal. Szó volt a változás folyamatairól, a politikai nyelv megértéséről, a közösségi háló csapdáiról, és a szépség filozófiájáról is. A szakmai előadások mellett számos programot kínált a Nyári Egyetem, a résztvevők például szimulációs játékokban vehettek részt, továbbá a program része volt a városnézés, malomlátogatás, moziest és langallósütés is.

Brüsszel a tarifatámogatások azonnali kivezetésére szólította fel az uniós tagállamokat, pedig azok megszüntetése súlyos társadalmi következményekkel járna. Az energiaválság nem ért véget, így azok az országok, amelyek nem védik a lakosságot a piaci áraktól, súlyos energiaszegénységi problémákkal szembesülnek – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. júniusi felmérése alapján a lakosság gazdasági közérzete jelentősen, 2,7 indexponttal javult, míg a vállalatok gazdasági várakozása 1,2 indexponttal vált kedvezőbbé az előző hónapban mért értékhez képest. Így a –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index –11,9-re, a vállalati mutató értéke pedig –12,4-re erősödött. A júniusi felmérésben a háztartások az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetének kapcsán fogalmaztak meg kiemelkedően pozitív véleményeket. A vállalatok esetében pedig a következő egy évre vonatkozó profitkilátásokat illetően mértük a legnagyobb pozitív változást májusról júniusra.

A Múzeumok Éjszakája minden évben izgalmas kalandra hívja a kultúra szerelmeseit. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy egyetlen éjszaka alatt felfedezzük múzeumaink rejtett kincseit, részt vegyünk különleges programokon, és interaktív élményekkel gazdagodjunk. Kutatásunkban a felnőtt lakosságot kérdeztük a 2024. június 22-én esedékes Múzeumok Éjszakája kapcsán.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,9, 2026-ban pedig 2,9 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A növekedés feltételei azonban törékenyek, így érdemes lehet kellő óvatossággal tekinteni a következő évekkel kapcsolatos gazdasági várakozásokra. A globális folyamatokat tekintve az energiahordozók árainak csökkenése, illetve a külső dezinflációs folyamatok a hazai infláció további mérséklődését vetítik előre. A magyar exportteljesítmény kapcsán az eurózóna kibocsátási rése 2025 végén záródhat, ami támogató lehet a magyar exportteljesítményre, azonban az eurózóna növekedési kilátásainak romlása éreztetheti a hatását Magyarországon is.

A Századvég 2016 óta készít nemzetközi közvélemény-kutatásokat azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat 2024-es felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A kutatás fő témái az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdések, illetve az Izrael–Hamász között zajló fegyveres konfliktus. Valamint a témák között szerepel többek között a társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió tevékenységeinek megítélése, az energiaárak alakulása és az energiapolitika, a média, a vallási hovatartozás és a migrációhoz való viszony feltérképezése. A kutatás eredményeit 2024. május 7-én a Várkert Bazárban rendezett Európa a háború árnyékában című konferencia keretein belül tárták fel több neves szakmai és közéleti szereplő részvételével.

Április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját. Az idei év egyben jubileum is. Immár 60 éve emlékezünk meg a költészetről, költőinkről. Ennek apropójából a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Oktatási és Innovációs Üzletága készített felmérést, melynek keretében a felnőtt lakosságot kérdeztük versolvasási szokásaikról, a versekhez fűződő viszonyukról.