Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
A Századvég Riport sorozatának hatodik része méltó folytatása annak a missziónak, amelyet a kezdetektől fogva meghatároztunk: hiteles, adatalapú elemzésekkel tárjuk fel Magyarország és környezete társadalmi, gazdasági és politikai kihívásait. Évkönyvünk jelen kiadásában az országot formáló erők legfontosabb mozzanatai kerülnek terítékre közérthető és gondolatébresztő formában. A kötetbemutatót a Larus Rendezvényközpontban tartottuk.
A magyarok nagy többsége elfogadhatatlannak tartja, hogy az ukrán vezetés politikai okokból szabotálja a Barátság vezeték újraindítását és ezzel akadályozza hazánk olajellátását. Csaknem kétharmaduk nem ért egyet az orosz energia kitiltására vonatkozó brüsszeli törekvéssel sem.
Az Európa Projekt 2026-os felmérése – a korábbi évekhez hasonlóan – a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti témákkal kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezését tűzte ki célul. A legfrissebb vizsgálat az aktuális kérdések széles körén túl kiemelten foglalkozik az európai és a nemzeti identitás megítélésével, az európaiak megélhetési kihívásaival, valamint a világrendszerváltás nyomán kibontakozó társadalmi és politikai folyamatok átrendeződésével. E folyamatok katalizátorai között egyaránt megjelenik az orosz–ukrán háború hatása, az uniós vezetés teljesítményének megítélése, valamint Európa nagyhatalmakkal fennálló viszonyrendszerének átalakulása.
Az uniós polgárok több mint kétharmada szerint a közösség globális versenyképessége romlik. A mélyrepülés a háztartások mindennapi megélhetését is befolyásolja: az európaiak harmada nehezen jön ki a jövedelméből.
A nukleáris erőműveket elutasítók aránya harmadára csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett tíz év alatt az Európai Unióban. A leginkább atomenergia-párti tagállam Magyarország, ahol 75 százalék támogatja, 22 százalék elfogadja és mindössze 3 százalék ellenzi a technológiát.
Brüsszel elhibázott szankciói és magas karbonadói megemelték a piaci energiaárakat, amelyek a tagállamok többségében a lakossági díjakba is begyűrűztek. A rezsiköltségek növekedése a háztartások széles körének súlyos egzisztenciális kihívásokat okoz: mostanra az európaiak ötöde fűtési és több mint negyede díjfizetési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően mindkét mutatóban a magyarok érintettsége a legkisebb.
Az orosz olaj- és gáztilalomra vonatkozó brüsszeli rendelet nemcsak az EU jogszabályait és a tagállamok szuverenitását sérti, de ellentétes az európaiak elvárásával is. A Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok relatív többsége nem támogatja a teljes embargót. Magyarországon az elutasítók aránya 62 százalék.
A Századvég szervezésében első alkalommal valósult meg a Közép-európai Energia Fórum 2025 egy új, szakmai konferencia, amely az aktuális energia- és klímapolitikai kihívásokat, valamint az azokra adható válaszokat állította a középpontba. A fórum vezető iparági szereplőket, döntéshozókat és elemzőket hozott össze, lehetőséget teremtve valódi tudásmegosztásra és stratégiai párbeszédre, hogy közösen gondolkodjanak a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiarendszerek jövőjéről.
Brüsszel karbonadóval sújtaná az európai háztartások fűtési és hűtési energiafelhasználását, valamint üzemanyag-fogyasztását. Az intézkedés katasztrofális következményekkel járna: a magyarok áram- és gázszámlái a jelenlegi 3,9-szeresére emelkednének, ami évente 575 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos háztartásnak. A benzin és a gázolaj literenkénti ára pedig 870 forint fölé emelkedne, ami – a közlekedési kiadások növekedése mellett – fokozná az inflációt.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén ötödik alkalommal szervezte meg a Vidék Konferenciát. A rendezvény kiemelt érdeklődés mellett zajlott, a budapesti eseményen több mint kétszázan vettek részt, akik a vállalati, kormányzati és civil szektort képviselték.
A Tisza beemelte programjába Brüsszel orosz energia tiltására vonatkozó célkitűzését. Az intézkedés minden magyarnak súlyos költségeket okozna, így azt a teljes felnőtt lakosság kétharmada elutasítja. A tiltás azonban megosztja a politikai táborokat: míg a Tisza-szimpatizánsok 59 százaléka támogatja, a Fidesz-KDNP szavazóinak 96 százaléka elutasítja a lépést.
A Tisza megszorító csomagja súlyos megélhetési problémákat okozna. A párt intézkedései radikálisan csökkentenék a háztartások bevételeit, miközben növelnék a költségeiket. Egy átlagkeresetű magyar nettó jövedelme havi 129 ezer forinttal; 475 ezerről 346 ezer forintra csökkenne.
Kiszivárgott, hogy kormányra kerülése esetén a Tisza súlyos megszorításokba kezdene. A párt megemelné a személyi jövedelemadókat, eltörölné az adókedvezményeket és betiltaná az orosz energiahordozókat. A magyarok a Tisza-csomag valamennyi elemét nagy arányban elutasítják – derül ki a Századvég felméréséből.
Magyar Péter teljesítené Brüsszel elvárását és elvágná az orosz energiahordozóktól hazánkat. A tiltás egy átlagos magyar család áram- és gázszámláját évente 510 ezer forinttal, egy alacsony jövedelműét pedig 540 ezer forinttal növelné. Ezt több mint egymillió háztartás nem tudná kifizetni.
Magyar Péter bejelentette, hogy – Brüsszel kérésének megfelelően – kitiltaná az orosz olajat és gázt Magyarországról. Az intézkedés a magyar családok áram- és gázszámláit a jelenlegi három és félszeresére növelné. A rezsiköltségek emelkedése évi több, mint fél millió forint extrakiadást jelentene egy átlagos háztartásnak.
Az európai polgárok 80 százaléka szerint a kontinens stagnál vagy hanyatlik. A borúlátó attitűd leginkább az egyre fokozódó megélhetési válsággal magyarázható: minden harmadik uniós lakos számára gondot okoz a mindennapi megélhetés és csaknem felük nem tudna fedezni egy nagyobb összegű, váratlan kiadást. A tagállamok között nagy különbségek vannak: míg Görögországban és Lettországban a relatív többség nehezen él meg, Hollandiában és Magyarországon a lakosság háromnegyede képes kijönni a jövedelméből.
Az európaiak 22 százaléka képtelen megfelelően felfűteni otthonát, 26 százalékával pedig az elmúlt egy évben előfordult, hogy pénzhiány miatt nem tudta befizetni közüzemi díjait. A rezsicsökkentésnek köszönhetően Magyarország érintettsége mindkét mutatóban a legalacsonyabb az EU-tagállamai között. Az orosz energia tiltására vonatkozó brüsszeli terv azonban veszélybe sodorná a programot, aminek súlyos társadalmi következményei lennének.
Az Európai Bizottság egy új intézkedés keretében teljesen megtiltaná az uniós tagállamoknak, hogy orosz energiahordozókat vásároljanak. A Századvég felmérése szerint a magyarok 70 százaléka elutasítja a brüsszeli törekvést és 55 százalékuk úgy véli, hogy a terv tönkretenné hazánk gazdaságát.
Bár ritkán kerül a figyelem középpontjába, a biológiai hadviselésnek van egy kevésbé ismert, ám stratégiailag kiemelt dimenziója, ami az élelmiszer-termelést veszi célba. Az éghajlatváltozás, az élelmiszerválságok és a geopolitikai feszültségek baljós együttállása okán egyre inkább felértékelődik az agrárium biztonságpolitikai jelentősége. A mezőgazdaság stabil működése így már nem csupán egy a számtalan gazdasági kérdés közül, hanem a nemzetek és a szövetségi rendszerek társadalmi és politikai stabilitásának alapja. Egy potenciális biológiai támadás a releváns ellátórendszerek ellen akár teljes egészében megbéníthatja az adott társadalmat, aláásva ezzel annak védelmi képességeit is. Ezzel tisztában volt a hidegháború két szembenálló szuperhatalma is, így titkos programok keretében mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok aktívan foglalkozott a kérdéssel ebben az időszakban. Bár az ideológiák végső, fegyveres összecsapása elmaradt, a kiterjedt fegyverkezési programok, beleértve azokat a doktrínákat is, amelyek az ellenfél mezőgazdaságának és élelmiszeriparának megbénítását célozták, mára jórészt feledésbe merültek. Felmerül azonban a kérdés: vajon visszatérhet-e ez a hidegháborús logika napjainkban, az új blokkosodás árnyékában?
