Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen makrotényezők determinálják az egyes pártok támogatottságát Magyarországon. Az elemzés alapját egy olyan adatbázis képezi, amelyben a 2018-as országgyűlési választás választókerületi szintű eredményei kerültek összekapcsolásra a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a GfK Hungária Piackutató Intézet által mért összesen mintegy hétszáz makroadattal. A makroadatok többek között a választókerületek demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci, szociális állapotát tükrözik a 2017-es és 2018-as évben. Ez az adatbázis amellett, hogy egyedülálló Magyarországon, azzal az előnnyel jár, hogy – szemben a mintavételen és megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérésekkel – kizárja a mintavételi és számos nem mintavételi hibából adódó torzításokat is. A politikai törésvonalak feltárására vállalkozó korábbi munkák egyik alapállítása, hogy Magyarországon a pártválasztás már jó ideje nem írható le pontosan osztályalapú vagy szociokulturális ismérvek alapján. A 2018- as országgyűlési választások eredményei ennek ellenére jelentős területi egyenlőtlenségeket mutattak, más szóval a választók lakóhelye fontos determináló tényezőnek tűnt. A választást követően számos olyan elemzés került napvilágra, amely a Fidesz–KDNP választási sikerét egyedül a kistelepülések és a szegények körében elért magas szavazatarányra vezette vissza. A szakirodalom ugyanakkor azt sejteti, hogy a képlet nem lehet ilyen egyszerű. Elemzésem célja megvizsgálni, hogy az urbánus–rurális, illetve gazdasági tényezők mellett milyen egyéb tényezők jelezték előre a pártok választási eredményeit 2018-ban.
A tanulmány a Magyarország 2021 című tanulmánykötetben jelent meg.
