Nigéria: vallási konfliktus, olaj és migráció

Ez az elemzés Nigéria jelenlegi válságának és stratégiai jelentőségének négy egymással összefüggő dimenzióját vizsgálja. Először a jelenlegi kihívásokat alakító alapvető demográfiai és gazdasági realitásokat vázolja fel, beleértve azt, hogy a népesség egy generáció alatt csaknem megduplázódott, anélkül, hogy ezzel arányos gazdasági fejlődés vagy az etnikai és regionális komplexitások kezelésére alkalmas hatékony kormányzati struktúrák alakultak volna ki. Másodszor, a nigériai keresztények északi országrészben tapasztalható fokozódó üldöztetésével foglalkozik, egy humanitárius katasztrófával, amely példa nélküli amerikai katonai beavatkozási fenyegetéseket váltott ki, és alapvető kérdéseket vet fel a szuverenitással, a humanitárius felelősséggel és a külső beavatkozás belső konfliktusokra való hatásaival kapcsolatban.

A harmadik rész Nigéria kulcsfontosságú szerepét vizsgálja a globális és európai energiabiztonságban, különösen hatalmas olaj-, illetve gáztartalékait és azokat az ambiciózus csővezeték-projekteket, amelyek Európa számára létfontosságú energiadiverzifikációt biztosíthatnak. Végül az elemzés Nigériát, mint kibocsátó és tranzitország migrációs pozícióját vizsgálja, amely mélyreható következményekkel jár az európai határkezelés és fejlesztéspolitika szempontjából. E négy dimenzió együttesen egy olyan országot tár fel, amelynek stabilitása az európai stratégiai érdekek szempontjából nélkülözhetetlen, jövője azonban továbbra is mélyen bizonytalan.

Tények és adatok

Nigéria népessége a 2000-es évek 126 milliójáról napjainkra csaknem 240 millióra nőtt,[1]  így alig egy generáció alatt megközelítőleg megduplázódott, ami hatalmas és radikális változás. A „globális dél” számos más térségéhez hasonlóan, a demográfiai robbanás nem járt együtt megfelelő gazdasági növekedéssel, sem az ország számos etnikai és regionális problémájának demokratikus kezelésével. Nigéria bruttó hazai terméke 187 milliárd dollár, pedig népessége 24-szerese Magyarországénak. Nigéria emellett küzd az egymással évszázadok óta harcban álló nyolc fő etnikai csoport közötti regionális, nyelvi és vallási különbségek kezelésével, akik hatalmas földrajzi területen (923.769 km2), különböző régiókban élnek.[2]

Nigéria sok szempontból meghatározó a Száhel-övezet dinamikájában, határos Nigerrel (1608 km) és Csáddal (85 km), amelyek csak Nigérián keresztül jutnak el a tengerhez, hogy a világ többi részével kereskedjenek, ezért bármely belső vagy külső tényezők által okozott instabilitás kétségtelenül hatással lesz az egész szaharai régióra. Nigéria gazdasági és katonai szempontból is regionális hatalom, 2025 januárjában a BRICS partnere lett, és a tervek szerint a következő években tagjává is válik.[3] Mivel Oroszország befolyása a térség számos országára kiterjed (Mali, Burkina Faso, Niger), Nigéria lehetőséget jelenthet a Nyugat számára, hogy visszanyerje befolyását a szaharai régióban.[4]

Keresztényüldözés

Az Open Doors szervezet jelentése szerint Nigériában 106.608.000 keresztény él, ami az ország teljes népességének 46,5 százalékát teszi ki. Ezek a számok megegyeznek a CIA factbookban szereplő adatokkal, amelyek szerint Nigéria vallási összetétele a következő: 53,5 százalék muszlim, 10,6 százalék római katolikus, 35,3 százalék egyéb keresztény, 0,6 százalék pedig más vallású (2018-as becslés).[5] A Száhel-övezet többi országához hasonlóan Nigériának is szembe kell néznie a szélsőséges iszlamista csoportok tevékenységével, amelyek rendszerint ellenséges magatartást tanúsítanak a muszlim világban élő keresztényekkel szemben. A keresztények üldözése extrém formákat ölthet, például kényszerházasságok, keresztény falvak elleni öngyilkos merényletek és papok elrablása. A nigériai keresztényeket brutálisan támadják az iszlamista militánsok, például a fulani harcosok, a Boko Haram és az „Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya” elnevezésű milícia (ISWAP).

Különösen a Nigéria északi részén élő keresztények vannak kitéve a folyamatos veszélynek és erőszaknak, főleg azokban az államokban, ahol a saría törvényeket alkalmazzák és a keresztények csak másodrendű állampolgárok. Sok keresztényt, főleg férfit gyilkolnak meg, míg a nőket gyakran elrabolják és szexuálisan bántalmazzák.[6]  Az ország központi kormánya azonban nem rendelkezik a hatalomgyakorlás eszközeivel az északi régiók felett, ahol ezek a milíciák működnek. Az Open Doors dokumentációja szerint 2024-ben 4118 keresztényt öltek meg és 3300 keresztényt raboltak el Nigériában, míg 2025-ben 3100 keresztényt öltek meg és 2830-at raboltak el. Emellett több száz keresztény nő ellen követtek el szexuális erőszakot. Ezek a számok a világon a legmagasabbak közé tartoznak, és az elmúlt öt évben változatlanok maradtak.[7]

2025. november 1-jén Donald Trump amerikai elnök katonai fellépéssel fenyegette Nigériát, hogy vessen véget a keresztények üldözésének, és utasította a Pentagont, hogy kezdje meg a beavatkozás előkészítését, ami drámai romláshoz vezetett az Egyesült Államok és Nigéria közötti kapcsolatokban.[8] A nigériai kormány elismeri az észak-nigériai válságot, ahol a keresztényeket üldözik, de saját módszereivel kívánja megoldani az erőszakot, elutasítva a külföldi katonai beavatkozás gondolatát, azzal érvelve, hogy a válság összetett.[9] A nigériai kormány cáfolta azokat a vádakat, miszerint az ország „vallásilag intoleráns” és jelezte, hogy hajlandó segítséget nyújtani az iszlamista lázadók elleni küzdelemben.[10]

A Száhel-övezetben rendkívül nehéz katonai humanitárius missziókat végrehajtani, különösen olyan nagy országokban, mint Nigéria. Ezt jól példázza a szomszédos Maliban végrehajtott beavatkozás, ami rendkívül költséges volt és sikertelennek bizonyult. Nigéria népessége tízszer nagyobb, és a gazdasági kockázatok is bizonyosan jelentősebbek. Ráadásul, mivel a katonai humanitárius beavatkozások az elmúlt évtizedekben a nemzetközi kapcsolatokban is megkérdőjeleződtek, nehéz a beavatkozás folyamatosságát biztosítani. A légitámadások csökkentik a radikális iszlamista csoportok erejét (hasonlóan Szomáliához), de nem lesznek elegendőek a helyzet stabilizálásához, mivel ezek a csoportok bosszút állnak a civil lakosságon.

Olaj- és gázkészletek

Nigéria természeti erőforrások tekintetében gazdag ország, bár gazdasága nagymértékben függ az olaj- és gázipartól.[11] Így 2024-ben az ország exportjának közel 70 százaléka és a kormányzati költségvetés fele a nyersolajból származott. 2023-ban az ország napi 1,5 millió hordó olajat termelt; 2024-ben a nyersolaj világszintű exportjában a nyolcadik helyet foglalta el, és napi 1,48 millió hordóval továbbra is Afrika legnagyobb olajtermelője maradt. Olajkészleteinek (több mint 37 milliárd hordó) köszönhetően a megfigyelők szerint Nigéria reményteljes olajipari jövő előtt áll, és továbbra is az olajtermelő és -exportáló országok listájának élén marad. Emellett Nigéria a kontinens vezető gázipari gazdaságává válik, várhatóan Afrika vezető gáztermelője és -exportőre lesz, több mint 210 milliárd köbméteres gázkészletével.[12]

Két hatalmas projekt van, amely jelenleg finanszírozásban részesül és építés alatt áll, hogy összekapcsolja Nigéria és Európa gázellátását: a Nigéria–Algéria gázvezeték, amely a sivatagon haladna át, és a Nigéria–Marokkó gázvezeték, amely az Atlanti-óceán mentén haladna. Ezek a projektek befektetési lehetőségeket és az energiaforrások diverzifikálását jelenthetik Magyarország és más európai országok számára. A jelenleg tanulmányozási szakaszban lévő, 4128 kilométer hosszú Transz-Szaharai Gázvezeték (TSGP) Nigériából Algériába (és végül Európába) szállítana földgázt.[13] Ehhez a projekthez azonban meg kell szüntetni az észak-nigériai zavargásokat, stabilizálni kell a Niger és Algéria közötti határszakaszt, valamint el kell ismerni Niger jelenlegi kormányát. A Nigéria–Marokkó gázvezeték 25 milliárd dollárba kerülne, és 25 év alatt több fázisban épülne meg.[14] Bár viszonylag stabil országokban épülne, az infrastruktúra kiépítésének költségei és időtartama jelentős kihívást jelent.

Migráció

A nigériai bevándorlók száma az elmúlt 25 évben drámaian megnőtt, a 2000-es évek 610.200 főjéről 2024-re körülbelül 2,1 millióra. Nigéria becslések szerint 17 milliós diaszpórával rendelkezik, akik főként Európában és az Egyesült Államokban élnek. 2024 végére több mint három és félmillió belső menekült volt, főként az északkeleti és északnyugati zavargások következtében. Nigéria emellett a szaharai és más nyugat-afrikai országokból érkező bevándorlók fontos nyugat-afrikai tranzit- és célországa. Az első, második és harmadik generációs nigériai diaszpóra a hazautalások révén jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdaságához. 2022-ben 20,9 milliárd dollárt utaltak az országba, ami a legnagyobb összeg a szubszaharai Afrikában. A kivándorlás várhatóan növekedni fog, mivel a nigériaiak 43,2 százaléka 14 év alatti, 63 százaléka pedig 24 év alatti. Nigéria népessége 2050-re várhatóan eléri a 400 millió főt, ami Kína és India után a harmadik legnagyobb népesség lenne a világon.[15]

Az Európai Bizottság elismerte, hogy Nigéria az első számú származási ország az Európába irányuló illegális migrációban a Száhel-övezet és a Csád-tó régió felől. Ezért az EU létrehozta az Afrikai Sürgősségi Alapítványt, amely elsősorban Nigéria Yobe, Gombe, Borno és Adamawa államaiban működik, és amelynek célja a segélyezés, a rehabilitáció és a fejlesztés összekapcsolása annak érdekében, hogy megoldást találjon a bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzetre és az élelmiszerhiányra.[16] A nigériai illegális migránsok elsősorban az Egyesült Királyságot célozzák meg az angol, mint hivatalos nyelv és a gyarmati múlt miatt. 2021-ben 312 ezer nigériai élt az Egyesült Királyságban, 2024-ben pedig további 52 ezer vándorolt be.[17] Az Unióban a nigériaiak főként három országba vándorolnak: Olaszországba (106.069 fő), Németországba (körülbelül 100.000 fő) és Spanyolországba (körülbelül 60.000 fő). Kisebb nigériai migráns közösségek találhatók Írországban (20.559 fő), Hollandiában (20.000 fő) és Ausztriában (19.286 fő) is.[18]

Összegzés

A radikális iszlamisták által Nigéria északi részén a keresztények ellen folytatott leszámolás komoly kockázatokat jelent Európa számára. Ezek közé tartozik az illegális migráció, valamint a nigériai iszlamista csoportok terrorista tevékenysége, amelyek veszélyt jelentenek Nigéria és Csád biztonságára. Szintén kockázatot jelent Nigéria népességének növekedése, amely az elkövetkező 25 évben várhatóan 400 millióra nő. A vallási és etnikai megosztottság közepette, proaktív fejlesztési politika nélkül a társadalom káoszba süllyedhet. A tarthatatlan helyzet megoldása mindenkinek az érdeke, hiszen az ország hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik, olaj- és gázkészletei révén Európa egyik fő energiaellátójává válhat. Ezenkívül a következő években, ha csatlakozik a BRICS-hez, egyre jelentősebb szerepet fog betölteni a világgazdaságban.