Nemzeti identitás és büszkeség a digitalizáció korában

A nemzeti identitás és büszkeség témája a társadalomtudományok és a rokon diszciplínák egyik fontos kérdésköre. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor – világszinten és hazánkban is – jelentős változások következtek be a globális, regionális és helyi kötődések vonatkozásában. A globalizáció, a technológiai fejlődés és a pandémia okozta társadalmi-gazdasági átrendeződések mind hozzájárultak ahhoz, hogy újragondoljuk a nemzethez és a lakóhelyhez való viszonyunkat, valamint az azokhoz kapcsolódó büszkeség vagy éppen kritikák természetét. A kutatásban központi szerepet kapott a nemzeti büszkeség építőköveinek feltérképezése: többek között azt is vizsgáltuk, hogy az elmúlt években, évtizedekben mennyiben alakult át a nemzeti közösséghez való viszony, illetve milyen különbségek mutatkoznak városi és vidéki térségek között. A vizsgálat során arra törekedtünk, hogy a nemzeti identitást és büszkeséget tágabb összefüggésben lássuk, így külön figyelmet fordítottunk a helykötődés, a lokálpatriotizmus vagy éppen a regionalitás jelenségére is. Emellett olyan, aktuális kérdéseket érintettünk, mint a belföldi és nemzetközi migráció, a globalizáció, valamint az egyre erőteljesebben megjelenő, érvényesülő digitalizáció. Az előzetes feltételezések szerint a munkakultúra átalakulása és az online tér nyújtotta lehetőségek (például a távmunka, a virtuális közösségek) befolyásolják a fizikai terekhez való kötődés minőségét, ami hosszú távon kihat a nemzeti és lokális identitás megélésének formáira. A kutatás célja volt elsősorban annak feltérképezése, hogy a nemzeti büszkeség, illetve a jelentősebb kollektív identitásalakzatok milyen tényezők szerint strukturálódnak a mai magyar társadalomban. Ezzel összefüggésben a következő főbb kérdésekre kerestünk választ.

• Milyen fő építőkövei vannak a nemzeti büszkeségnek, és ezek hogyan kapcsolódnak a helykötődéshez vagy a regionális identitásokhoz?
• Hogyan befolyásolja a digitalizáció és a globalizáció a nemzeti kötődések hagyományos megéléseit, illetve miként árnyalja a belföldi és nemzetközi mobilitáshoz való viszonyulást?
• Milyen módon jelenik meg a lokálpatriotizmus a vidéki és városi életmódok kontextusában és ez hogyan függ össze a nemzeti identitás formáival?
• Lehetséges-e a különféle negatív attitűdök (történelmi traumák, nemzeti szégyen, társadalmi-politikai elégedetlenségek stb.) és a nemzeti identitás összehangolása, illetve milyen érzelmi vagy szimbolikus tényezők határozzák meg ezt a folyamatot?

Jelen összefoglaló dokumentum ezekbe a kutatási eredményekbe enged betekintést, elsősorban – de nem kizárólagosan – a kérdőíves vizsgálatban szereplő néhány fontosabb kérdésre felfűzött gondolatmenet segítségével. Egy rövid szakirodalmi bevezetést követően – melyben érintjük a nemzethez való viszonyulás referenciáinak nemzetközi változatait és időbeli változásait is – a magyar emberek önképével és a magyar identitást meghatározó szempontok, illetve a mindezekkel kapcsolatban elterjedt nézetek áttekintésével kezdjük az empirikus eredmények bemutatását. Ezt követően ismertetjük a mai magyar társadalom számára legfontosabb büszkeségelemeket, ami a nemzethez való viszonyulást illeti. Végül olyan kérdőívkérdésekre adott válaszokat ismertetünk, amelyek a tágabban értelmezett társadalmi integráció, illetve a társadalmi jövőkép témaköreihez sorolhatók. E rövid összefoglaló dokumentum kereteit meghaladja, hogy a kutatási eredményekről átfogó képet nyújtsunk, ugyanakkor az összegző fejezetben kitérünk a teljes kutatás alapján megfogalmazott főbb következtetésekre is.