energiapolitika

Miközben Európa még épp, hogy csak kiheverte a keleti határain kirobbant konfliktus kezdeti sokkját, és próbál úrrá lenni annak további sorsán, máris egy újabb háború kopogtatott a kontinens ajtaján. 2023. október 7-én a Hamász fegyveresei bibliai kegyetlenségű csapást mértek Izraelre, lángba borítva ezzel az egyébként is hányattatott sorsú régiót. Az európai döntéshozók figyelme most mindinkább délre fordul, hogy megakadályozzák a konfliktus eszkalációját. Ugyanakkor a térség felé irányuló megkülönböztetett figyelmet nemcsak a kegyetlen harcok, hanem az ellátásbiztonsági, gazdasági és energiapiaci aktualitások is erősen indokolhatják. Az előző, Kelet-Mediterráneummal foglalkozó elemzésünkben már részletesen foglalkoztunk a régió ezen felének szénhidrogénvagyonával és az annak kitermeléséért zajló kíméletlen versennyel. Bár a feltárt információk alapján a Földközi-tenger keleti medencéje páratlan lehetőségekkel kecsegtethet Európa számára, érdemes odafigyelnünk az eggyel nyugatabbra található észak-afrikai nagyrégióra is, azaz a Maghreb-térségre. Napjainkban főleg az illegális migráció és a véres forradalmak kapcsán találkozhattunk az észak-afrikai régió ezen szegletével a hírekben, ám nem szabad megfeledkeznünk az ott található jelentős szénhidrogénkészletekről és demográfiai tartalékokról sem. Az olcsó energia és bőséges munkaerő megfelelő elegye a politikai stabilitással karöltve rakétaként húzhatja fel a térség némely országainak versenyképességét. Ez mindamellett, hogy jelentős gazdasági lehetőségekkel kecsegtethet Európa számára, akár még az illegális migráció okozta fokozódó nyomást is mérsékelheti. De vajon a régió mely országai rendelkeznek ezekkel a hatalmas szénhidrogénkészletekkel, és azok bekapcsolódhatnak-e majd az európai ellátásbiztonság megerősítésébe? Erre keressük a választ a következő Maghreb-térségről szóló elemzésünkben, amelyben áttekintjük a régiót alkotó országok szénhidrogén-kitermelését és energetikai sajátosságait.

Az orosz–ukrán háború következtében az Európai Unió számos területen vezetett be különböző, az energiahordozókat is érintő szankciókat Oroszországgal szemben, remélve, hogy ezzel jobb belátásra bírhatja az országot és kikényszerítheti a békét. Bár ezen büntetőintézkedések eddig még nem érték el a várt eredményt, példátlan magasságokba emelték az energiahordozók árát Európában, és rávilágítottak a kontinens orosz energiafüggőségének kockázataira. Ugyan az energiaválság és nyomában fellépő recesszió rövidtávon már-már elkerülhetetlennek tűnik, az uniós döntéshozók a „tűzoltás” mellett jelenleg is lázasan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek hosszú távon segíthetnek diverzebbé és ezáltal biztonságosabbá tenni a kontinens energiaellátását.