A Soros Györgyhöz köthető NGO-k 2020-ban is dúskáltak a külföldi forrásokban

I. TASZ, avagy létezhet-e a nemzetközi köröknek „civil” közéleti képviselete a hagyományos pártok világán kívül?

A Társaság a Szabadságjogokért (röviden TASZ) liberális emberi jogi szervezet, amely 1994-ben, Budapesten alakult meg szakmai és közéleti céljai megvalósítására. Noha magáról azt hirdeti, hogy állami szervektől és pártoktól függetlenül működik, azaz politikailag és gazdasági tekintetben is autonóm, önálló szervezet, pénzügyi forrásai révén ez – mint azt az alábbiakban bemutatjuk – mégsem mondható el róla.

Soros-kézből – a TASZ pénzügyi mérlege

A TASZ 2021. évi egyszerűsített éves beszámolója szerint az alaptevékenységből származó nettó árbevétele 1,32 millió forint, a szervezet egyéb bevétele 286,5 millió forint volt. Utóbbiból 283 millió forint származott támogatásokból, ezen belül 71,3 millió forint adományokból. A tárgyévben a TASZ közhasznú tevékenység ráfordításai 227,8 millió forintot tettek ki.

A TASZ 2021-es mérlege szerint saját tőkéje 131,46 millió forint, forgóeszközeinek értéke 192,4 millió forint volt (ezen belül a pénzeszközök: 187,9 millió forint).

A TASZ beszámolójának könyvvizsgálata szerint az eszközök és források egyező végösszege 453,32 millió forint volt, ami mintegy 250 millió forinttal nagyobb összeget jelent a 2020-as források összegéhez képest (199,9 millió forint).

A birosag.hu oldalon megjelent beszámolója szerint, ami a tárgyévben (azaz 2021-ben) a Soros György Nyílt Társadalom Alapítványok-hálózatához tartozó Open Society Institute (OSI) intézményi támogatás címén 52,66 millió forinttal biztosította a liberális szervezet 35 alkalmazottjának kifizetését, továbbá az összegből egyéb működési kiadások fedezéséhez is hozzájárult (ebből a támogatásból a tárgyévben 50,4 millió forintot fel is használt a TASZ).

A TASZ beszámolója szerint „politikai szabadságjogi, magánszféra- és egyenlőségprojektjében végzett tevékenységek” valósultak meg a forrásból, és az ilyen tevékenységek körébe sorolja a jogsegélyezést, állami tevékenységek emberi jogi alapú monitorozását, jogi képviselethez végzett kutatómunkát, valamint „a polgárok számára nyújtott jogtudatosítást”.

Szintén az OSI biztosított 10,5 millió forintos fedezetet arra, hogy a TASZ-nál a „koronavírus-járványhoz kapcsolódó jogtudatosító tevékenységek, jogsegélyezésen, illetve a jogállamiság védelméhez kapcsolódó feladatokat végző munkavállalók bérköltségei, illetve ezek terhei, szakértők megbízási díjai” is kifizetésre kerüljenek.

A Társaság a Szabadságjogokért 2016 és 2020 között összesen 287 millió forintnyi támogatást nyert el az Open Society Foundations jóvoltából.

A politikai kampányfinanszírozás sajátos módja?

A TASZ feltüntetett donorjainak, illetve támogatásainak tükrében felmerül a kérdés, hogy vajon milyen nemzetközi érdekeket szolgál a szervezet működése, és hogy annak tevékenységein keresztül mennyiben alkalmas egy szuverén állam belső ügyeinek alakítására. Érdemes erre példákat is nézni az elmúlt egy évből.

2022. január 11-én jelent meg például egy állásfoglalás, amely ma is elérhető a tasz.hu-n „Szavazzunk érvénytelenül a kormány kiközösítő népszavazásán!” címmel. A dokumentum, amelyet a TASZ mellett más NGO-k is jegyeznek, a következő mondattal indít: „Bejelentette Áder János köztársasági elnök a kormány gyűlöletkeltő, a szexuális és nemi kisebbségeket kiközösítő népszavazásának dátumát, ami a választásokkal egy napon, április 3-án lesz.” A kiskorú gyermekeket érintő szexuális propagandával kapcsolatos – gyermekvédelmi – referendumot „különösen aljasnak” minősíti az írás, és érvénytelen szavazatok leadására biztat a voksolás napján.

A TASZ még január végén az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a testület semmisítse meg a Kúriának a népszavazási kérdésekkel kapcsolatos döntését, és ezzel állítsa meg az április 3-ára kitűzött gyermekvédelmi referendumot. A liberális jogvédők marketingakciója végül elbukott.

2022. március 29-i keltezéssel, ugyancsak a tasz.hu-n, elérhető egy cikk „Orosz dezinformáció a közmédiában” címmel, mely szerint a Társaság a Szabadságjogokért és a Political Capital „az Európai Bizottsághoz fordult, mert miközben az unió kitiltotta területéről az orosz propagandát, az annak megfelelő tartalmakat a magyar közmédia akadálytalanul terjeszti”. Ez a választási kampány hajrájában egyértelműen a balliberális hatpárti összefogás oldalán való beszállást jelentett a politikai küzdelmekbe, hiszen az ő narratívájukat kívánták vele erősíteni.

A TASZ még 2021. november végén – a választópolgárok lakcímlétesítésével kapcsolatos jogszabály miatt – levélben fordult a baloldal miniszterelnök-jelöltjéhez, az Egyesült Államokban kiváló balliberális kapcsolatokkal rendelkező Márki-Zay Péterhez. A törvény elleni politikai fellépést szorgalmazó TASZ idézett levele a következő megjegyzéssel került közzétételre: „Mi azon dolgozunk, hogy ezeket az eszközöket összegyűjtsük és minél több polgárral megismertessük. Márki-Zay Péter az ellenzéki összefogás vezetőjeként olyan helyzetben van, hogy a választópolgárok figyelmét hatékonyan hívhatja fel a lehetőségeikre.”

Ebből is jól láthatjuk, hogy az alapítványi hálózat a nagyon is politikai szereplőként viselkedő szervezeten keresztül kijelölte, hogy kiknek is a feladata, hogy érvényt szerezzenek a külső gazdasági érdekkörök hatalmi elvárásainak.

Még néhány TASZ-nyilatkozat az utóbbi kampányból: „Így léphetsz fel a vajdasági választási visszaélések ellen”, „Elvégzi-e valaha az ombudsman a munkáját?”, „Az Alkotmánybíróság új gyakorlata mindannyiunk alapjogaira veszélyes”, „Akaratod ellenére is regisztrálhatnak külföldi szavazóként”, „Krumpliosztás, plakátrongálás, politikusok az óvodában”, és még több tucat hasonló, hatásvadász közlemény.

Az államnak is maradt ÁSZ a kezében

A példák mutatják – az aktív jogászi, és „felvilágosító” tevékenységen túl –, hogy a választás napjához közeledve gyakorlatilag a TASZ is beszállt a baloldali ellenzék kampányába, és a hazánkra nézve háborús veszélyeket rejtő nemzetközi környezetben végig igyekezett segíteni az Ukrajnába fegyvert és katonát küldeni szándékozó baloldali hatpárti koalíciót.

Ennek fényében viszont messzemenően jogosnak mondható a magyar állam, azaz az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrző tevékenysége a választások nyomán. A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvény ugyanis kötelezi az ÁSZ-t, hogy törvényességi szempontok szerint ellenőrizze a törvény hatálya alá tartozó egyesületeket és alapítványokat. A törvény indoklása szerint: „Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság ítéletében megerősítette, hogy egyes civil szervezetek az általuk követett célokra és a rendelkezésre álló eszközökre tekintettel jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, figyelemmel továbbá az ilyen szervezeteknek nyújtott támogatások átláthatóságával kapcsolatos alkotmányos és nemzetközi elvárásokra a következő törvényt alkotja.”

A jogszabály kijelöli az ellenőrizendő civil szervezetek körét is, amely a Magyar Államkincstár és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa alapján konkretizálódik, vagyis egyáltalán nem politikai szempontú „kipécézésre” kell gondolni a törvényes célú vizsgálódások mögött. Az érintettek körébe a Társaság a Szabadságjogokért liberális jogvédő szervezet is beletartozik.

Az ÁSZ az ellenőrzött szervezeteknél megnézi, hogy megvannak-e a szükséges dokumentumok, azok rendelkezésre állnak-e a törvényes és átlátható működés feltételrendszerének teljesítése vonatkozásában. Az érintett dokumentumok – szervezeti vezető részéről – hitelesített voltát és a tartalom jogszabályoknak való megfelelését vizsgálják.

A közélet befolyásolására alkalmas szervezetek múltbeli ténykedése kapcsán azonban akár kiszervezett politikai kampány is gyanítható, amiben – a többi közt – a TASZ is részt vehetett. A befolyásolásra alkalmasság érve pedig mindenképpen megállni látszik.

Ez igaz hazánk uniós környezetének vonatkozásában is, hiszen a Soros György alapítványi hálózata által pénzelt nem kormányzati szervezetek (NGO-k) fontos „szakmai” szereplőként jelennek meg a Magyarországról szóló EU-s jelentések, és a jelentéstevők munkája kapcsán, amely ugyancsak Soros befolyását és beavatkozási, nyomásgyakorlási szándékait támasztja alá ezeken a szervezeteken keresztül.

A TASZ, mint más hasonló szervezetek, egy jól megfogható politikai ideológia és program terjesztését tűzte ki célul. A TASZ sem szervezetileg, sem pénzügyi hátterét tekintve nem független szervezet. Neoliberális és globalista alapvetésű politikai elveket támogat, és az emberi jogi kérdéseket is a politikai céljainak kontextusában igyekszik képviselni és interpretálni.

Nem kizárható, hogy bizonyos pénzügyi körök beavatkoznának Magyarország belpolitikájába, ezért például több tízmillió forinttal – a TASZ tevékenységén keresztül – kívánták legalább részben befolyásolni az április 3-i választás és népszavazás végeredményét, a „kampányfinanszírozók” céljainak megfelelően. A magyar szabályozás szerint politikai pártok nem fogadhatnak el anyagi támogatást külföldről, ugyanakkor nem kormányzati szervek, azaz NGO-k számára lehetséges külföldi (például alapítványi) pénzek becsatornázása.

Mindezzel pedig – ha korlátozottan is – fennmarad annak a gyakorlatnak a lehetősége, hogy kívülről érkező pénztámogatással a közélet befolyásolására alkalmas szervezetek vehessenek részt de facto például választási kampányokban, miként az 2022-ben is megtörtént.

II. Magyar Helsinki Bizottság – a Magyarország elleni stratégiai pereskedésre büszke Soros György „Menekült Bizottsága”

Az 1989-ben alapított egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság saját tőkéje 2021-ben 309 millió forint volt, szemben az előző évi 247 millióval. Forgóeszközei (vagyis pénzeszközei) 770 millió forintot tettek ki, szemben a 2020. évi 581 millió forinttal.

Az anyagi eszközök összegének emelkedése mögött érdemes számba venni a tavaly érkezett támogatásokat:

• Foundation Open Society Institute (általános támogatás 2021–2022) – 147 455 000 forint,
• Sigrid Rausing Trust (általános támogatás) – 113 173 000 forint,
• Oak Foundation (korlátlan programtámogatás) – 63 700 000 forint,
• ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) – „Legal assistance for asylum seekers in Hungary” – Menedékkérők jogvédelme Magyarországon – 5 105 000 forint,
• Swedish Postcode Foundation (beneficiary of Swedish Lottery) – The PHAROS Project (például jogi segítségnyújtás azoknak, akik emberi jogi sérelmeket szenvedtek) – 4 831 000 forint,
• ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) – „A védelmi normák emelése fenntartható menekültjogi oktatással” – 4 682 000 forint,
• Egyesült Nemzetek Szervezetének Önkéntes Alapja a Kínzások Áldozatai Számára– „Jogi segítségnyújtás kínzás áldozatául esett menedékkérőknek” – 4 345 000 forint.

Összesen 467 718 000 forint támogatást kapott a Helsinki Bizottság, ennek egyharmada közvetlenül a FOSI-tól érkezett.

Soros, a migráció évtizedének bőkezű támogatója

Soros György Nyílt Társadalom Intézetétől (OSI) 2020-ban 130,3 millió forintot kapott a szervezet a működési költségek fedezésére (általános támogatásként), és további 5,7 millió forintot utalt az OSI „Igazságszolgáltatás a koronavírus idején” program címen. 2020-ban két további szervezet biztosított jelentős forrást: a Sigrid Rausing Trust (SRT) 58 millió forintot, az Oak Foundation (OF) pedig közel 61 millió forintot.

Utóbbi két szervezet vezetőségében személyi átfedések mutathatók ki a Nyílt Társadalom Intézet felé. Az Oak Foundationt Alan M. Parker, Soros György volt üzlettársa alapította, két vezető beosztású munkatársa pedig egyúttal a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) emberi jogi szárnyát erősítik. Az SRT egyik vezetője az a Chris Stone, aki egyben az OSF elnöke is.

A Helsinki Bizottság 2021. évi tevékenységére vonatkozó összeállításból kiderül, hogy ingyenes jogi segítséget nyújtottak menedékjog, hontalanság, kiutasítás területén 813 személynek, fogvatartás, büntető igazságszolgáltatás kapcsán 317 főnek, míg általános jogi tájékoztatással és más szervezetekhez irányítással 635 főnek.

A Helsinki Bizottság itthoni média megjelenéseinek száma 1 032, a külföldi sajtómegjelenések száma 185 volt. A Magyar Helsinki Bizottság képzésein 2021-ben a résztvevők száma: a menedékjog, migráció, hontalanság témájában összesen 865 fő, a jogállamiság témájában 95 fő, míg a büntető igazságszolgáltatás témájában 35 személy volt.

Fentiek tekintetében igen jól profilozhatóvá válik a Helsinki Bizottság és legfőbb tevékenységi köre. Nem csoda, hogy 2019-ben freudi elszólás is történt Soros György részéről a szervezet kapcsán. Ugyanis az idős amerikai üzletember, amikor átvette a neki odaítélt Don Ridenhour Bátorság Díjat – „A közjóért és a társadalmi igazságosságért” egész életükben tevékenykedők elismeréseként –, a köszönő beszédben a Helsinki Bizottságot egyszerűen Menekült Bizottságnak nevezte. Persze a milliárdos filantróp már régóta – és igen búsásan – támogatta a Helsinkit és más, itthon foglalatoskodó liberális szervezeteket: például 2015-ben a Nyílt Társadalom Alapítvány 4 111 490 dollárral, vagyis közel 1,2 milliárd forinttal pénzelte a magyarországi pályázókat, és ennek 40 százalékát – azaz félmilliárd forintot – a Helsinki Bizottság és a TASZ kapta.

Stratégiai pereskedés a nemzetállammal szemben – győzelmi jelentések

A Helsinki Bizottság saját tevékenysége fontos elemeként emeli ki a „stratégiai pereskedést” nemzetközi szinten. Ahogy írják „A súlyos emberi jogi jogsértéseket bíróság elé visszük, és az ügyek stratégiai szemléletű kiválasztásával törekszünk a rendszerszintű változások elérésére; a hazai bíróságokon nem orvosolható emberi jogi problémákat nemzetközi fórumok elé visszük”. Ide tartoznak a többek között az elhíresült börtönbiznisz-perek is. „Tudatosítás és kommunikáció” címén a tapasztalt jogsértésekről, emberi jogi fejleményekről „folyamatosan tájékoztatják” a magyar társadalmat, továbbá „jogtudatosság-fejlesztést” is végeznek, azaz segítenek „a hátrányos helyzetű csoportoknak a saját jogaik megvédéséhez szükséges jogtudatosság és készségek megszerzésében”. Itt érdemes megemlíteni a migráció, a menedékjogi ügyek kérdéskörét.

Az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentéséről kijelentik, hogy az „ismét megerősített” számos olyan aggályt, amelyekre ők is rávilágítottak a jelentéshez írt beadványukban. Továbbá „figyelemmel követik” a 7. cikkes eljárást is, amelynek keretében meghallgatáson felhívták a figyelmet az újabb „negatív fejleményekre”.

Sikerként könyveli el a Helsinki Bizottság, hogy 2021 áprilisában a kormány hatályon kívül helyezte a külföldről támogatott civil szervezeteket „stigmatizáló” (valójában pénzügyi átláthatóságukat biztosítani szándékozó) 2017. évi LXXVI. törvényt.

Stratégiai jelentőségű peres győzelemről ír a Helsinki Bizottság annak kapcsán is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megállapította, hogy egy menedékkérő családnak a korábbi magyarországi határmenti tranzitzónában való hosszú távú elhelyezése jogellenes fogvatartásnak minősül.

A Helsinki Bizottság „győzelmi jelentése” kapcsán ugyanakkor érdemes emlékeztetni, hogy 2019 végén egy másik ügyben a strasbourgi testület – két menedékkérővel kapcsolatban – másodfokon megállapította, hogy a magyar hatóságok részéről nem történt jogellenes fogvatartás a tranzitzónában.

A jelenlegi helyzet szigorúbb szabályozásért kiállt

Fentiek tekintetében nincs mit csodálkozni azon, hogy a magyar törvényalkotó – és a választók részéről immár sokadik alkalommal alkotmányozó többséggel felhatalmazott kormány – fenntartja annak jogát, hogy hazánk fellépjen a külföldről pénzelt szervezetek, közöttük a Soros György által finanszírozott NGO-k politikai befolyásszerzésre, beavatkozásra irányuló és migrációpárti aktivitásával szemben.

Az Állami Számvevőszék pedig a törvények alapján ellenőrzi a törvényességet – például a Helsinki Bizottság működése kapcsán is – a kijelölt területeken.

A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2021. évi XLIX. törvény arra kötelezi az ÁSZ-t, hogy a hatályos törvényességi szempontok alapján ellenőrizze ezeket az egyesületeket és alapítványokat. Ennek előzménye, hogy az Európai Bíróság korábban külön döntésben megerősítette, hogy egyes hasonló szervezetek tekintettel az általuk követett célokra és a rendelkezésre álló eszközökre, jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára, és éppen ezért a jövőben is fennállnak az ilyen szervezeteknek nyújtott támogatások átláthatóságával kapcsolatos alkotmányos és nemzetközi elvárások is.