A program végrehajtása 2019-ben indult, hosszas konzultációk, több száz vidéki helyszínen történt egyeztetés és véleménycsere előzte meg a struktúrájának felépítését. A vidéken élő embereket, a települések vezetőit, a helyi civil szervezeteket, az egyházközségeket, a helyi kisvállalkozásokat kérdeztük, meghallgattuk és a felvázolt kihívásaikra megoldásokat találtunk, új felvetéseikre pedig nap mint nap reagálunk. Ilyen egyszerű a képlet. Hit kell hozzá, folyamatos párbeszéd, sok munka és a nemzeti kormány elkötelezettsége a kistelepülések irányába.
Balos vidékrombolás kontra nemzeti vidéképítés
Nem volt ez mindig így. A szocialista-liberális kormányok már-már visszafordíthatatlan károkat okoztak a hazai kistelepüléseknek, amikor megszüntették az intézményeket, bezárták az iskolákat, eladósították a falvakat és ellehetetlenítették a tömegközlekedést. A magyar vidékről lemondtak, a magyar falvakat pedig pusztulásra ítélték a budapesti íróasztalok mögött ülő, Rózsadombon éldegélő, vidékre nem merészkedő baloldali politikusok. Aki tehette menekült a városok irányába, mert nem hagytak neki más választást.
2010 óta az Orbán Viktor által vezetett kormányok ellenben határozottan állnak a vidék és a magyar családok pártján. Nincs mellébeszélés, helyette tettek vannak és eredmények: adósságátvállalás a településektől, folyamatos támogatás a családoknak, és új perspektíva a falvakban élőknek. Üres szavak helyett világos tények: a Magyar Falu Program indulása óta 1200 kistelepülésen állt meg a népességfogyás, a legtöbb település esetében ráadásul folyamatosan nő a lakosságszám. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet által a közelmúltban megjelentetett Demográfiai Portré című kötet szerint hazánkban a többletszületések a vidéki Magyarországra koncentrálódnak, a 20 ezer lakosnál kisebb, különösen a legkisebb településeken demográfiai fellendülést sikerült elérni. Nem csoda kellett tehát, hanem vidékbarát kormányzati döntések.
Üres szavak helyett kézzelfogható eredmények
A hazai forrásokból megvalósuló Magyar Falu Program négy év alatt több mint 1000 milliárd forint célzott támogatást juttatott az 5000 lélekszám alatti kistelepüléseknek. A falusi CSOK támogatásával 35 000 család teremtett falusi otthont magának, az erre a célra rendelt állami támogatások mértéke megközelíti a 200 milliárd forintot. Több mint 600 új orvosi rendelő és közel 700 óvoda, több ezer új játszótér, felújított iskolák és tornaszobák, valamint megújult közösségi terek, szolgálati lakások és falubuszok, kommunális eszközök ezrével szolgálják, hogy falun élni igazán jó legyen, falun gyermeket nevelni pedig előnyt és ne hátrányt jelentsen. A megújult intézmények, középületek, járdák, utcák és utak száma összességében tízezres nagyságrendre rúg szerte Magyarországon. Csak az alsóbbrendű utak tekintetében 3000 kilóméteren történt biztonságos közlekedést elősegítő beavatkozás. Minden pályázó önkormányzat megújította orvosi rendelője eszköztárát, bútorzatát, ahogy falunapok, falusi rendezvények megszervezésére is minden falu nyert támogatást. Mindez tény, kézzelfogható, megszámolható.
Egyszerűen nagyszerű
Hogy mitől működik a program? Egyszerű! Valós igényekre reagál, és valódi megoldásokat nyújt. Nem csak a támogatott célok tekintetében, de technikailag is. Előrefinanszírozott, önerőt nem kívánó pályázatok keretében a döntéstől számítva 5 napon belül ott van a pénz a kedvezményezettek bankszámláján. Nincs szükség hitelfelvételre, előfinanszírozásra, zsonglőrködésre. A kedvezményezettek maguk döntenek a kivitelezőről, többnyire – helyesen – helyi vállalkozóknak, a falu kőművesének, burkolójának, szobafestőjének, a helyi ácsnak, asztalosnak adnak munkát, a kivitelezések így gyorsak és pontosak. Nincs szükség pályázatírókra, felesleges költségekre, mert a pályázatok egyszerűek, világosak, az elszámolás azonban szigorú, az átláthatóság minimum elvárá
Munkahelyek közvetlenül és közvetve
A Magyar Falu Program forrásaiból megvalósuló fejlesztések rengeteg vidéken dolgozni akaró embernek, vállalkozónak adnak munkát közvetetten, míg a Magyar Falu Vállalkozás-újraindítási programon keresztül több mint 7000 kisvállalkozást segített fejlesztési forrásokhoz jutni a program. A falusi kisboltok támogatását célzó alprogram 1450 vidéki kisbolt megmaradását és előrelépését segítette. Továbbá 100 olyan faluban nyílt bolt, ahol korábban kilométereket kellett utazni akár néhány zsemléért is. Immáron 1200 település büszkélkedhet új falubusszal, melyek a gyermekek, az idősek, a közösségek mindennapjait hivatottak megkönnyíteni. Az új üzletekben, az új beruházásokon, az új buszokon és kommunális eszközökön a helyi emberek dolgoznak, a közmunkaprogram szinte megszűnt, immáron vidéken is van munkalehetőség.
Tovább a helyes úton
A sok-sok tényadat mellett mik az ennél is nagyobb eredmények? Külföldről vidékre haza költöző családok, évtizedek után újranyitott óvodák, élettel megtelt közösségi terek, biztonságos utak, üresen álló ingatlanok helyett új telkek kialakítása iránti igények, egyre több gyermek, munkalehetőség, és népességfogyás helyett népességnövekedés. Jó érzés ma ellátogatni a magyar falvakba, mert a falvak szépülnek, a falusiak szívében pedig ott a hit.
A magyar vidék még időben kapta meg azt az injekciót, amitől korábban ejtett sebei gyógyulnak. De a teljes gyógyuláshoz még idő kell, hiszen a baloldali kormányok döntései kis híján végzetesek voltak. Magyarország 12 éve esélyt sem hagy annak, hogy visszatérjen a vidékrombolás és a nemzetárulás politikája. Így a Magyar Falu Program tovább folytatódhat, Orbán Viktor kormányára pedig továbbra is számíthatnak a kistelepüléseken élők, a vidék – még a nehéz gazdasági körülmények ellenére is – prioritást élvez.
A cikk szerzője Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A téma bővebb kifejtésére és megvitatására a Századvég által szervezett Vidék Konferencia 2022 október 14-én további lehetőséget kínál majd.
Forrás: Origo
