A Lincoln Project, avagy Soros és a liberálisok trójai falova az amerikai jobboldalon?

Orbán Viktor miniszterelnök 2022. augusztus 4-én Dallasban, az Egyesült Államok tekintélyes politikai szervezetének, az Amerikai Konzervatív Uniónak éves nyári konferenciáján (CPAC), a nemzetközileg is nagy figyelemmel kísért esemény megnyitóján tartott irányadó szándékú és hatású beszédet. A tengerentúli konzervatívok körében nagysikerű szónoklat kapcsán azonban akadtak olyan hangok, amelyek nagy hévvel támadni kezdték a kormányfőt. Az amerikai Lincoln Project nevű szervezetnek például annyira nem tetszett Orbán jelenléte és beszéde a CPAC-en, hogy a közösségi médiában videót tettek közzé, amelyben Adolf Hitler náci diktátor egyik beszédéből vett idézetet kapcsoltak a magyar államférfi korábban, még július 23-án a székelyföldi Tusnádfürdőn elmondott – a bevándorláspárti progresszív agendát határozott érveléssel elutasító – társadalom-eszményéhez és gondolataihoz. A posztban így kommentálták Orbánnak a tusványosi beszédéből közzétett idézetet: „A náci eszmék ismét felbukkantak Amerikában a Republikánus Párt álcája alatt. Most rajtunk a sor, hogy harcoljunk ellenük, ahogyan egykor szüleink, nagyszüleink és dédszüleink tették.” Ez persze alapvetően Orbán kijelentéseinek szándékos félremagyarázása, hamis történelmi kontextusba helyezése a részükről, ugyanakkor nem újkeletű gyakorlat, hogy a magyar kormányt a tengerentúli liberális nyilvánosságban időről-időre nácinak, populistának állítják be.

Nem véletlen az sem, hogy ugyanez a szervezet hirdetésekben támadta nemrégiben Donald Trump korábbi amerikai elnököt is, például hamisan azt állítva, hogy a 2020-as választások évében Trump „minden dollárt”, amit „felvett”, „zsebre vágott”, és a migrációt ugyancsak ellenző amerikai politikus valójában nem a hatalmat akarja „visszaszerezni” a következő választáson, hanem – saját híveit megvezető szándékkal – a kapott támogatások révén „homályos üzleti birodalmát és pazar életmódját” szeretné fenntartani. A Washington Post tényellenőrző újságírója, Glenn Kessler hosszasan vezeti le cikkében, hogy miként jártak utána a Lincoln Project állításának.

Amikor azt kérték a politikai akcióbizottság vezetőitől és képviselőitől, hogy támasszák alá valahogy érdemben is az általuk elmondottakat, ezt a kérést ők kikerülték, illetve teljesen figyelmen kívül hagyták. Az újságíró ennek alapján le is vonta a tanulságot: bizonyítékok nélkül tettek hamis, erős állításokat.

A Lincoln Project nevű úgynevezett PAC-ről érdemes tudni, hogy azt 2019 végén korábbi és aktív republikánusok közreműködésével hívták életre. Az amerikai kampányszabályozásban a PAC olyan szervezetet, jogi személyt jelent, amelynek célja, hogy összegyűjtse és közösen kezelje a tagok és adományozók kampány-hozzájárulásait. A PAC adómentes szervezet, amely az Egyesült Államok adókódexének (IRC) 527. szakasza szerint hozható létre. Ellentétben a kortesekkel vagy a politikai pártokkal, az 527. szakasz alá eső csoportok korlátlanul fogadhatnak adományokat bármilyen legális forrásból (céljuk mindig az előválasztási, azaz kandidálási folyamat, a későbbi, pártok általi jelöltté választás vagy magának az ősszel tartandó, népi szavazatokkal történő választásnak a befolyásolása).

Általánosan elmondható, hogy az Egyesült Államokban egészen másképpen működik a kampányok finanszírozása, mint hazánkban. A kerületi ügyészek választási versenyében számos esetben történt erős, külső pénzügyi közrehatás, de még a kormányzóválasztásokba is beavatkozott Soros György üzletember annak érdekében, hogy a neki leginkább megfelelő személyek kerüljenek pozícióba. Ez több millió dollár politikai befektetést jelentett. A kampányfinanszírozás egy másik aspektusa, hogy persze nem pusztán a jelöltek mellett, hanem ellenük is lehet kampányolni az adományokból összegyűjtött összegekből. Nem véletlen az sem, hogy 2020 nyarán a Demokrata Párt elkötelezett támogatói és a liberális politikai akcióbizottságok nagy adományozói elkezdték finanszírozni a Lincoln Projectet, amikor a „republikánus” vezetésű csoport Trumpot támadta. Ennek fényében pedig a PAC valóban konzervatív alapállása is megkérdőjelezhető.

A legutóbbi elnökválasztási kampány nyomán ugyanis elég egyértelmű, hogy a szinte csak névleg konzervatív Lincoln Project támogatói a demokrata jelölt Joe Biden kampányának sikerében érezték érdekeltnek magukat. A PAC keretében csak 2020. áprilistól júniusig 16,8 millió dollárt gyűjtöttek össze, és ezen adományok mintegy negyvenöt százaléka kis adományozóktól származott a Szövetségi Választási Bizottság adatai szerint.

Nem szokatlan a tengerentúlon, hogy valójában baloldali PAC-ek magukat mégis jobboldalinak, illetve konzervatívnak állítják be. Eddigi tevékenységének fényében azonban kétséges, hogy az említett Lincoln Project valóban konzervatív irányvonalú politikai akcióbizottság lenne. Akkor ugyanis nem lettek volna (és nem lennének) erősen aktívak annak érdekében, hogy a Republikánus Párt végleg „ejtse” Donald Trump korábbi elnököt.

Tehát nem hiába, hogy a szervezet már a 2020-as elnökválasztáson Trump és markáns politikai agendája ellenében, az akkori elnök újraválasztása ellen foglalt állást.

A Demokrata Párt támogatói és a liberális szuper-PAC-ek mögött álló több meghatározó pénzember, politikai adományozó egymás után kezdte meg akkor az egyre markánsabban Trump-ellenes hangú Lincoln Project finanszírozását. Például Stephen Mandel milliárdos befektető – régi liberális támogató – egymillió dollárt adott a Lincoln Projectnek júniusban, míg a Bain Capital ügyvezetője, Joshua Bekenstein 100 ezer dollárt fizetett a szervezetnek. Bekensteinék sok pénzt adtak két másik szuper PAC-nak is, amelyek támogatták a jó ideje várhatóan hivatalos demokrata jelöltté váló Joe Bident.

De például a DreamWorks alapítója, David Geffen – aki 2018-ban milliódolláros nagyságrendben adományozott demokrata szuper-PAC részére – ugyancsak 100 ezer dollárt adott a látszatra republikánus értékrend melletti csoportnak. (A DreamWorks azért is érdekes, mert másfél évtizeddel korábban Soros György egy filmgyártó céggel közösen megvásárolta a DreamWorks filmarchívumát, amivel akkor a magyar származású spekuláns befektető öt évre szerezhetett exkluzív jogokat 59 film kiadása felett.) Geffenhez hasonlóképpen tett a kábeltévézés egyik milliárdos úttörője, a jelentős demokrata adományozó Amos Hostetter is, de néhány régebbi és újabban republikánusok részére adományozó is „bankrollozta” a második negyedévben a Lincoln Projectet, így például a volt floridai kormányzó, Jeb Bush korábbi támogatója, David Seldin 75 ezer dollár támogatást adott.

A Senate Majority PAC olyan szuper-PAC, amely elvileg a demokrata és a liberális szenátusi jelöltek támogatását tekinti feladatának, és már 2020 első három hónapjában Soros György 7 millió dollárt adott a szervezetnek (ez része volt annak a 28 millió dollárnak, amelyet Soros akkor több baloldali szuper PAC-nek és faji igazságszolgáltatási nonprofit szervezetnek adományozott, ezek között például a Win Justice nevű szervezetnek is). A Soros által is pénzelt Senate Majority PAC-nél feltüntették az adományok címzettjeként a Lincoln Projectet, mint olyan szervezetet, amelyet a szövetségi adókódex említett 527. szakasza szerint hoztak létre. 2019–2020 folyamán az előbb említetteknek megfelelően a Soros-hátterű szervezetnek is tekinthető Senate Majority PAC 550 ezer dollárt (akkori árfolyamon nagyjából 170 millió forintot) adományozott a 19. században élt, nagyhatású polgárháborús elnökről elnevezett szervezet részére.

2022 elején jelent meg a hír a tengerentúli sajtóban, hogy a Lincoln Project országos sajtótitkára, RC Di Mezzo távozik a szervezetből annak érdekében, hogy új pozíciót foglaljon el a Good Information Inc., egy profitorientált befektetési társaság kommunikációs igazgatójaként, mely vállalat célja szerint a médiában megjelenő „dezinformációk” ellen küzd. A hírről beszámoló egyik cikk címe is beszédes: „A republikánus Lincoln Project munkatársa, aki jelenleg Soros Györgynek dolgozik”. A 2021 őszén indult céget ugyanis Soros György és más baloldali milliárdosok is támogatják, közöttük például a LinkedIn üzleti közösségi hálózat alapítója, Reid Hoffman online vállalkozó, kockázati tőkebefektető is.

A Lincoln Project és Soros György továbbra is fennálló, hasonló politikai-ideológiai elkötelezettségét mutatja az is, hogy az elmúlt hónapokban egyaránt kiálltak a Ron DeSantis republikánus floridai kormányzó által elbocsátott államügyész, Andrew Warren mellett, egyértelmű támogatásukról biztosítva őt. A kormányzó által kiadott felfüggesztési döntés oka az volt, hogy az államügyész szerinte nem tartotta be esküjét, és nem végezte el a munkáját. DeSantis szerint ő a Warren által aláírt nyilatkozatok miatt járt el, és ígéretet tett arra, hogy nem indít eljárást az abortuszra vonatkozó korlátozások vagy „a kiskorúak nemi megerősítő gondozását” tiltó jogszabályok ügyészi megsértése miatt (a Floridai Egészségügyi Hivatal augusztusban hozta azt a szabályt, amely megtiltotta a nemet megerősítő kezeléseket, például a hormonterápiát és a műtétet). Warren azonban a kirúgása kapcsán markáns politikai véleményeket fogalmazott meg, és arról beszélt, hogy az új floridai jogszabályok az LMBTQ (szexuális kisebbségi) közösséget veszik célkeresztjükbe, akadályozva őket például abban is, hogy a szexuális irányultságról és a nemi identitásról beszélni tudjanak diákokkal. Warren ígéretet tett arra is, hogy ügyészként soha nem kényszerítené ki Florida 15 hetes abortusztilalmát, és hogy ő személy szerint támogatja a kiskorúak nemi megerősítő gondozását.

A szervezet botrányoktól sem mentes. 2021 januárjában egy magazincikkre reagálva – amelyben éveken át tartó szexuális visszaélésekkel vádolták – John Weaver társalapító elismerte, hogy több férfinak is küldött „helytelen” szexuális üzeneteket, amiért bocsánatot kért. A New York Times szerint az történt, hogy Weaver fiatal férfiaknak ajánlott szakmai támogatást szexért cserébe; a cikkben azzal is vádolták, hogy „nem szexuális jellegű” online kapcsolatot ápolt egy tizennégy éves fiúval, majd a tizennyolcadik születésnapja után „szexuális ugratásba” kezdett vele. A Lincoln Project részéről a leleplezéseket követően úgy nyilatkoztak, hogy „John nyilatkozata önmagáért beszél”. Később, egy utólagos nyilatkozatot is kiadtak, amelyben „ragadozónak, hazugnak és visszaélőnek” nevezték őt, és elítélték „sajnálatra méltó és ragadozó viselkedését”.

A Lincoln Projectet sokan inkább liberális karakterű, és egyfajta erkölcsi univerzalizmust megtestesítő szervezetként kezelik. Például Chris Vance, a Washington állambeli Republikánus Párt korábbi elnöke, az állam volt képviselője „Új mozgalom a republikánus párt helyreállítására vagy leváltására” címmel írt cikket róla és a hasonló kezdeményezésekről. Írásában Vance az ilyen kívánatos mozgalmak fontos ismérveként deklarálja, hogy „Támogatja a szabad, nyitott társadalmat… üdvözli Amerika növekvő sokszínűségét, és kiáll minden amerikai jogának védelme mellett, hogy tetszése szerint élje életét, rasszizmustól, szexizmustól, homofóbiától, valamint a gyűlölet és intolerancia minden formájától mentesen”.

A Lincoln Project mögötti szándék a fentiek fényében elég világos: itt valójában nem a Republikánus Párt „gyökereihez” és Amerika nemzeti, köztársasági értékeihez való visszatérésről van szó, hanem egy új, univerzálisan nyitott és a hagyományos társadalmi alapok felszámolása mellett megteremteni kívánt ország víziójáról.

Ahol már nem nemzeti egységként integrálja magába a különböző nemzetiségű – és a képviselt értékeiben egyre kevésbé keresztény – csoportokat az új társadalmi „rend”, hanem azok egyfajta homogén anyagként keverednek el egymással, mindinkább a bevándorlók és kisebbségek kedvére alakítva a közös létezés szabályait.

Lincoln Project PAC (főbb donorok)

Ezek egyéni adományozók, akik a 2019–2020-as választási ciklusban egyösszegű támogatások formájában többnyire minimum 100 ezer vagy 50 ezer dolláros pénzügyi hozzájárulásokat nyújtottak a Lincoln Project PAC-nek

A PAC főbb adományozói:

• Gordon Getty – üzletember, filantróp, zeneszerző, mintegy 7,4 milliárd dolláros nettó vagyonnal
• Stephen Frank Mandel – fedezeti alapkezelő, befektető és filantróp, 3,6 milliárd dolláros vagyonnal (Lone Pine Capital)
• Louise Gund – filantróp, Broadway-producer, környezetvédelmi aktivista, fotográfus; a Gund család 2015-ben Amerika 80-ik leggazdagabb családja volt
• William H. Harris (Anburst)
• Sixteen Thirty Fund – az amerikai baloldal titkolt politikai kiadásainak („dirty money”) egyik központjaként ismert
• Paul Sullivan – szenior alelnök, Amerikai Vöröskereszt
• Jonathan Nelson (Providence Equity Partners L.L.C.) – magántőke-befektetési cég vezetője, amely médiára, kommunikációra, oktatásra stb. összpontosít
• Allen Thorpe (Hellman & Friedman L.L.C.) – magántőke-társaság, amely a médiával, pénzügyi, információs szolgáltatásokkal foglalkozik
• Graham Grund (Gund Partnership)
• David Geffen (David Geffen Company) – üzleti mágnás, producer és filmstúdió-vezető
• Liz Lefkofsky (Lefkofsky Family Foundation) – Eric és Liz Lefkofsky Chicago környéki művészeti gyűjtők és filantrópok
• Alfred Clark (Aberdeen Inc) – a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) tagja, nemzetközi tanácsosa
• Megan Chernin (LA Promise Fund) – Los Angeles-i Közoktatási Alap alapítója és korábbi vezérigazgatója
• Jonathan Lavine (Bain Capital) – üzletember, filantróp, a Columbia Egyetem kuratóriumának társelnöke
• John A. Pritzker (Apeture Group L.L.C.) – milliárdos befektető, többek között a Bernard Osher Alapítvány igazgatótanácsának tagja
• Andrew D. Klingenstein (Esther A And Joseph Klingenstein Fund) – a Klingenstein Philanthropies elnök-vezérigazgatója, korábban egy virginiai székhelyű kockázatitőke-társaság vezetője és társalapítója volt
• Sidney J. Jansma, Jr. (Wolverine Gas and Oil Corporation) – energiaipar
• Amos Hostetter (Pilot House Associates) – amerikai üzletember, a Continental Cablevision alapítója, elnöke és vezérigazgatója volt (3,5 milliárd dollár körüli nettó vagyonnal rendelkezik)
• Joshua Bekenstein – a Bain Capital társelnöke
• Eileen Stauss – ügyvéd és tűzvédelmi jogtanácsos
• Richard Gallun (Bsavvy Ventures, L.L.C.) – jóléti, oktatási, szociális téren biztosít termékeket, nyújt szolgáltatásokat
• John Connaughton (Bain Capital) – legfőképpen az egészségügyi ágazatban végzett befektetéseiről ismert
• Mark D. Ein – befektető, filantróp, aki hat olyan vállalat alapításában vagy korai szakaszában vállalt részt, amelyek értéke egymilliárd dollárt meghaladó, és több mint 1,5 milliárd dollárnyi magántőke-, kockázatitőke- és állami vállalati befektetést vezetett
• Joseph Kaempfer, Jr. (McArthurGlen Group) – McArthurGlen Group egy vállalat, amely dizájner bevásárlóközpontokat fejleszt és kezel
• Peter Muller (PDT Partners), egy kvantitatív stratégiájú fedezeti alapokkal foglalkozó cég alapítója, amely körülbelül 5 milliárd dollárt kezel
• Sameer Gandhi (Accel) – üzlettárs a vállalkozásitőke-befektető csoportban
• Ron Conway (SV Angel) – a San Francisco-i székhelyű kockázati alap társalapítója
• Anthony Davis (MAI Capital Management, L.L.C) – pénzügyi tanácsadó vállalat vezetője

Forrás: Open Secrets (nonprofit vezető kutatócsoport), www.opensecrets.org

Adatok validálása: Federal Election Commission, www.fec.gov

+ az egyéni adományozók főbb életrajzi adatainak, érdekeltségeinek keresőmonitoros felkutatása

Lincoln Project költségkimutatás¹