Kihívások és fejlesztési irányok – a tejágazat jövője Magyarországon

A fenntartható ellátási láncok kiépítése és támogatása iránti törekvés egyre hangsúlyosabbá válik a 21. századi gazdaságokban. ^[1] Ezen rendszerek kialakítása nemcsak a környezet védelmét szolgálja, hanem a hatékonyabb erőforrás-kezelés és költségcsökkentés révén hozzájárul a vállalatok versenyképességéhez is. ^[2]

Ezzel összhangban a magyarországi tejágazat helyzetéről készült elemzésünk célja a szektorra vonatkozó ellátási láncok fenntarthatóságának feltárása, a tendenciák azonosítása, problémapontok kijelölése és megoldási javaslatok kidolgozása volt. Kutatásunkban a termelői, feldolgozói, kereskedői kapacitásokat és igényeket, illetve az ezek közötti kapcsolatokat vizsgáltuk meg.

Mind a termelők, mind a feldolgozók ki vannak szolgáltatva a piacnak

Eredményeink azt mutatják, hogy az elmúlt pár évben mind a termelői, mind pedig a feldolgozói szegmensben az értékesítés területén jellemzően növekedés volt megfigyelhető, túltermelés alig fordult elő. Vagyis a termékek értékesítése az ellátási lánc különböző szereplői között alapvetően sikeresen megy végbe. A túltermelés csak azoknál a – jellemzően kisebb – vállalatoknál jelent problémát, ahol a raktározási kapacitások nem megfelelők.

Bár ezek az eredmények azt sugallják, hogy az tejágazatra vonatkozó ellátási lánc különböző szintjei (termelők, feldolgozók, kereskedők) alapvetően összehangoltan működnek, ezt jelentős mértékben árnyalják az interjús kutatás eredményei. A kutatásban résztvevő termelők úgy látják, hogy az értékesítendő árucikk egységárát a feldolgozók határozzák meg, vagyis a termelők azt tapasztalják, hogy ki vannak szolgáltatva a feldolgozói szektornak. Hasonló a helyzet a feldolgozók esetén is, akik viszont a kereskedelmi szektor kapcsán érzékelnek aszimmetrikus viszonyt. Fontos megjegyezni, hogy mindezt jelentős mértékben orientálják a fogyasztó preferenciák is: az adatok^[3] ugyanis azt mutatják, hogy a fogyasztók számára a tejtermékek ára a legfontosabb szempont.

Összességében tehát elmondható, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a feldolgozóknak, a feldolgozók pedig a kereskedőknek. Emiatt a termelők és a feldolgozók piaci pozíciója gyengül. Ez pedig megnehezíti a tervezett fejlesztések megvalósítását.

A szakképzett munkaerő hiánya és a magas működési költségek okozzák a legnagyobb kihívást a tejágazat számára

A szektor hatékony működését persze nem pusztán az ágazati szereplők közötti „érdekkonfliktusok” nehezítik. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megfelelő humánerőforrás hiánya jelenti az egyik legnagyobb akadályt a tejszektor működése előtt. A szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalatok nehezen találnak olyan alkalmazottakat, akikre rábízhatják az egyes munkafolyamatok koordinálását. De félő az utánpótlás hiánya is, mivel a szükséges képzések megszűntek.

Egy másik komoly probléma a tejszektor számára az energiaválság és a magas infláció. Az interjúalanyok elmondása alapján a gáz- és áramszámlák jelentős emelkedése sok vállalkozás számára ellehetetleníti a működést. Ezeket a problémákat a feldolgozó szektorban végzett kérdőíves kutatás eredményei is megerősítik. 10 megkérdezettből 8 jelentős problémának látja az energiaárak emelkedését, hasonló számok regisztrálhatók az infláció esetén is, és 10-ból 6 megkérdezett nyilatkozta azt, hogy a munkaerőhiány jelentős vagy nagy mértékben befolyásolja a tejtermék előállítást.

Az energiahatékonyság és a technológiai fejlesztés áll a tejágazat fejlesztési terveinek fókuszában

Kedvezően árnyalja ugyanakkor ezeket az eredményeket az, hogy a vizsgált vállalkozások – legyen szó a termelői vagy éppen a feldolgozói szektorról – közel kétharmada tervezi, hogy fejlesztéseket hajt majd végre a következő 2–3 évben. Míg a termelői szektor esetén az infrastrukturális és energiahatékonysági beruházások jelentik a legnagyobb prioritást, addig a feldolgozói szektor képviselői a technológiai fejlesztéseket említették a legnagyobb arányban. A felhasználni kívánt pénzügyi források között az állami és európai uniós pályázatok, támogatások, a saját források és a hitelfelvétel egyaránt szerepelnek.

A potenciális fejlesztések még árnyaltabb feltárása érdekében konkrét fejlesztési területekre is rákérdeztünk. Ez alapján elmondható, hogy a hazai tejágazat termelői szegmensében tevékenykedő vállalatok döntéshozói mindenekelőtt a tömegtakarmány-termelés minőségi színvonalának emelését látják szükségesnek, de kiemelten üdvözölnék a tartás- és fejéstechnológiák fejlesztését, a takarmányozással kapcsolatos technológiai fejlesztéseket, valamint az állategészségügyi szempontok előtérbe helyezését is.

A potenciális fejlesztéseket a feldolgozó szektor körében is megvizsgáltuk. Elmondható, hogy a tejfeldolgozással foglalkozó cégek vezetőinek körében az ágazatot érintő fejlesztési irányok közül az innovációra való ösztönzés, a logisztikai beruházások ösztönzése, valamint a digitális megoldások támogatása az a három, amelyeket a leginkább pozitív fogadtatás övezi.

Konjunktúrakutató Zrt. által szervezett európai uniós szakmaközi egyeztetésen kerültek bemutatásra 2023. májusában Brüsszelben. Az eseményről készült beszámoló elérhető a Századvég weboldalán.