Valamit nem találsz?
TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA
A magyar ember számára a nemzethez való tartozás kérdése talán soha nem volt annyira „könnyű téma”, mint napjainkban. A legutóbbi szabadságharc óta eltelt hetvenévnyi békeidő, még ha ez a béke viszonylagos volt is, sokakat érzéketlenné tehetett a közös ügyek és a nagy, közös sorskérdések iránt. A húszas évek huszonévesei számára a digitalizáció korában bizonyos értelemben már széles e világ a haza – legalábbis könnyen ezt gondolhatják mindazok, akik aggódnak a magyarság értékeinek kulturális, intergenerációs átörökítése miatt. A Századvég nagyszabású, nemzeti identitás témájú kutatásából többek között arra is válaszokat kaphatunk, hogy a fiatal felnőttek gondolkodásmódja valóban elfordult-e a társadalomban uralkodó, hagyományosabb nemzetképtől, vagy egyszerűen arról van szó, hogy egy új nemzedék eltérő hangsúlyokkal ápolja – és újítja meg – saját önazonosságát.
A magyar társadalom tagjai a helyi közösségek erejét elsősorban a kölcsönös segítőkészségben, a közös élményekben és emlékekben, szokásokban és hagyományokban, a szoros emberi kötelékekben látják és keresik. Az anyagi összetevők ilyen szempontból háttérbe szorulnak, a családi, baráti, ismeretségi hálózatoknak elsősorban nem a materiális tényezők alkotják a fő erőforrásait. Kutatásunkból az is kiderült, hogy az egyes régiók között érdemi eltérések is kimutathatók mind a közösségi hálózatok fő tartóoszlopainak mibenlétét illetően, mind abban a tekintetben, hogy összességében milyen erősségeket és lehetőségeket látnak társas viszonyrendszereikben az adott területen élők.
2025. április 30-án került megrendezésre a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány szervezésében a „Jog és irodalom” című eszmetörténeti konferencia, amely a jog és az irodalom közötti kapcsolatokat vizsgálta.
A Századvég kétnapos eszmetörténeti konferenciát szervezett Irodalom és politikai identitás címmel. A konferencián az előadók többek között azokra a kérdésekre keresték a választ, hogy az eszmetörténeti szemléletmód miként hat az irodalomtörténet-írásra, illetve hogy az irodalom hogyan vesz részt a magyar politikai identitás formálásában. Téma volt az is, hogy a politikai identitás alakulása miképpen hat az irodalomra, ezen belül pedig az alkotóegyéniségek sorsára, a befogadás műveleteire, az értelmezésre, vagy éppen a művek megszületésére.
Miközben Európa még épp, hogy csak kiheverte a keleti határain kirobbant konfliktus kezdeti sokkját, és próbál úrrá lenni annak további sorsán, máris egy újabb háború kopogtatott a kontinens ajtaján. 2023. október 7-én a Hamász fegyveresei bibliai kegyetlenségű csapást mértek Izraelre, lángba borítva ezzel az egyébként is hányattatott sorsú régiót. Az európai döntéshozók figyelme most mindinkább délre fordul, hogy megakadályozzák a konfliktus eszkalációját. Ugyanakkor a térség felé irányuló megkülönböztetett figyelmet nemcsak a kegyetlen harcok, hanem az ellátásbiztonsági, gazdasági és energiapiaci aktualitások is erősen indokolhatják. Az előző, Kelet-Mediterráneummal foglalkozó elemzésünkben már részletesen foglalkoztunk a régió ezen felének szénhidrogénvagyonával és az annak kitermeléséért zajló kíméletlen versennyel. Bár a feltárt információk alapján a Földközi-tenger keleti medencéje páratlan lehetőségekkel kecsegtethet Európa számára, érdemes odafigyelnünk az eggyel nyugatabbra található észak-afrikai nagyrégióra is, azaz a Maghreb-térségre. Napjainkban főleg az illegális migráció és a véres forradalmak kapcsán találkozhattunk az észak-afrikai régió ezen szegletével a hírekben, ám nem szabad megfeledkeznünk az ott található jelentős szénhidrogénkészletekről és demográfiai tartalékokról sem. Az olcsó energia és bőséges munkaerő megfelelő elegye a politikai stabilitással karöltve rakétaként húzhatja fel a térség némely országainak versenyképességét. Ez mindamellett, hogy jelentős gazdasági lehetőségekkel kecsegtethet Európa számára, akár még az illegális migráció okozta fokozódó nyomást is mérsékelheti. De vajon a régió mely országai rendelkeznek ezekkel a hatalmas szénhidrogénkészletekkel, és azok bekapcsolódhatnak-e majd az európai ellátásbiztonság megerősítésébe? Erre keressük a választ a következő Maghreb-térségről szóló elemzésünkben, amelyben áttekintjük a régiót alkotó országok szénhidrogén-kitermelését és energetikai sajátosságait.
