A következő időszakban számos tényező befolyásolhatja a hazai gazdaság teljesítményt. A külpiaci helyzetet tekintve az eurozóna és a főbb kereskedelmi partnereink gazdasági bővülésére számítunk, ami a magyar export tartósan magas növekedését támogatja. Az eurózónában a tapasztalt dezinflációs folyamat folytatódása várható, melynek eredményeként mérséklődhet a külső inflációs nyomás Magyarországon. Olyan további tényezők is segíthetik a hazai infláció mérséklődését, mint a szállítási költségek és az energiaárak folyamatos csökkenése. Az említett tényezők pozitív hatásai mellett negatívumként az ukrán–orosz háború okozta bizonytalanságot kell megemlíteni.
A hazai inflációs folyamatokat tekintve a tavalyi évben 14,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Idén év elején tetőzött az infláció, így az év/év alapú havi pénzromlási ütem folyamatos mérséklődését tapasztalhattuk a korábbi hónapokban. Lényeges megjegyezni, hogy emellett a hó/hó indexek a jegybank által tolerálhatónak tartott áremelkedési ütemnél időnként még mindig magasabb értékeket mutatnak. A magyar dezinflációs folyamat figyelembevételével számításaink szerint 2023-ban 17,8, 2024-ben 5,5, 2025-ben pedig 3,7 százalék lehet a pénzromlás üteme.
Az infláció mérséklődésének beindulásával a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatláb csökkentése mellett kötelezte el magát, így 2023 szeptemberében összeérhet az irányadó kamatláb a jegybanki alapkamattal. A jövőre nézve a monetáris politika fokozatos lazulására számítunk, és az alapkamat 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba.
Az idei évre várható 0,3 százalékos gazdasági visszaesést leginkább a belső kereslet zsugorodása indokolja. A nettó export ugyanakkor továbbra is támogatja a gazdasági növekedést. A háztartások fogyasztási kiadása csökkent az év első felében, ami a reálkeresetek csökkenésével indokolható. A rendelkezésre álló adatok alapján a bizalmi indikátorok a fogyasztói bizalom emelkedéséről tanúskodtak, bár az év/év alapú kiskereskedelmi adatok még nem mutatták a forgalom bővülését. Várakozásaink szerint a fogyasztás emelkedhet az év végéhez közeledve, azonban éves összevetésben így is 1,5 százalékkal lehet alacsonyabb, mint 2022-ben. 2024-ben 1,8, 2025-ben pedig 2,5 százalékkal emelkedhet a fogyasztás volumene.
A hazai magas kamatkörnyezet, a megemelkedett termelési költségek miatti korábbi profitveszteségek, valamint a meg nem érkező EU-s források is okozhatták a beruházási volumen első féléves visszaesését. Az irányadó kamat idei csökkenése segítheti a vállalati hitelezést, azonban továbbra is magasak a kamatok. Várakozásaink szerint a beruházások volumene 2023 második negyedévében tovább csökkenhet, ami éves szinten 10,1 százalékos visszaesést jelenthet. Jövőre az EU-s pénzek érkezésével, a kamatkondíciók lazulásával és a mérséklődő termelési költségek miatt a beruházások emelkedésére számítunk. Emellett egy erős bázishatás is megjelenhet az éves beruházási rátában, amely becsléseink szerint 8,1 százalék lehet 2024-ben és 3,1 százalék 2025-ben. A kormányzati kiadások trendszerű alakulásával számoltunk, így 2023-ban éves alapon 1,9, 2024-ben 2,2, míg 2025-ben 2 százalékkal növekedhetnek a kormányzati kiadások.
A 2023. évi költségvetésben szereplő bevételi és kiadási előirányzatok és a várható éves teljesülésük vizsgálata után előrejelzésünk az előirányzott 3,9 százalékos GDP-arányos deficitnél 1,3 százalékponttal magasabb, 5,2 százalékos ESA-hiányt prognosztizál.
A pénzforgalmi hiány várakozásaink szerint kedvezőbben alakul, így 4,9 százalék lesz. Amennyiben a kormányzat költségvetési korrekciós intézkedéseire sor kerül a következő hónapokban, úgy az államháztartási hiány jelenlegi prognózisunknál alacsonyabb is lehet. A kormányzati előrejelzés szerint az év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 69,7 százalékra csökken, jelenlegi várakozásaink szerint ennél magasabb, 70,8 százalék lesz az államadósság aránya az év végére.
2023 első felében Magyarország exportteljesítménye hektikusan alakult, azonban az év további részében az export erőteljes növekedésére számítunk. Így 2023-ban az export teljesítménye 3,7 százalékkal nőhet, majd a következő években – az exportpartnereink bővülése és az eurózónában a záródó kibocsátási résnek köszönhetően – rendre 2,6 és 6,4 százalékos növekedést várunk az export-teljesítményben. Az import alakulását leginkább a hazai belső kereslet alakítja, így a visszaeső fogyasztás mellett az importteljesítmény 0,2 százalékos csökkenésére számítunk. A következő években a fogyasztás és az export emelkedésével együtt a hazai import dinamikusabban, 2024-ben 4,1, 2025-ben pedig 6,2 százalékkal bővülhet. Összességében az előrejelzési horizonton a nettó export kibocsátáshoz való pozitív hozzájárulására számítunk.
| 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 4,6 | -0,3 | 2,5 | 2,8 |
| Háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 6,3 | -1,5 | 1,8 | 2,5 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) | 2,2 | -10,1 | 8,1 | 3,1 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 11,8 | 3,7 | 2,6 | 6,4 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 11,1 | -0,2 | 4,1 | 6,2 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | -14,9 | -11,0 | -13,4 | -13,6 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 14,6 | 17,8 | 5,5 | 3,7 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 13,0 | 11,0 | 7,3 | 6,0 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 3,6 | 3,8 | 3,5 | 2,8 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | -8,1 | -5,2 | -6,6 | -6,7 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | -6,0 | -3,1 | -4,5 | -4,6 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | 6,2 | 5,2 | 3,7 | 1,6 |
| GDP-arányos államadósság | 73,3 | 70,8 | 70,4 | 68,9 |
