Fontos hangsúlyozni, hogy krízishelyzetben (így egyebek mellett háborús fenyegetettség esetén) a polgárok a biztonságot keresve előszeretettel fordulnak a nagyobb egységekhez, közösségekhez, másfelől pedig az uniós bürokrácia mindennapi tevékenységéhez érezhetően kritikusabban viszonyulnak az európai polgárok, mint az európai eszme megtestesüléseként felfogott Európai Unióhoz. Harmadrészt az Európai Unió lakossági megítélésében jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagországok között: Magyarország, Ausztria, Csehország és Görögország a legkevésbé elégedett tagállamok közé tartozik. Érdekesség, hogy Magyarországon az Európai Unióval kapcsolatos elégedettséget egyértelműen csökkentik az uniós adminisztráció részéről érkező politikai nyomásgyakorlási kísérletek. Erre vezethető vissza, hogy az EU megítélése hazánkban a korábbi „békeévekhez” képest csökkenő tendenciát mutat.
Az eszmeként felfogott Európai Unió értékeléséhez viszonyítva az uniós bürokrácia tevékenységének megítélése jóval negatívabb képet fest. Az uniós polgárok több mint kétharmada (67 százaléka) fejezte ki elégedetlenségét az EU infláció és energiaárak megfékezése céljából eszközölt intézkedéseivel kapcsolatban, továbbá valamennyi vizsgált tagállamban a negatív vélemény volt a domináns ebben a kérdésben. Az uniós szankciós politika ennél ugyan erősebben megosztja az európai közvéleményt, ugyanakkor ezen a területen is nagyobb arányban találkozunk elégedetlenséggel (49 százalék), mint elégedettséggel (43 százalék) az európai uniós lakosság körében. A büntetőintézkedések megítélése kapcsán két blokkra szakadtak az uniós tagországok. Történelmi, geopolitikai és társadalmi okokból egyes országokban kiemelkedő a szankciók támogatottsága (északi országok, balti államok, Lengyelország, Románia), ezzel szemben más tagállamokban (köztük Magyarországon) számottevően kisebb a büntetőintézkedésekkel kapcsolatos lakossági elégedettség.
Az európai politikai térben időről időre felmerül a jelenleginél jóval szorosabb integráció, a nemzetállamokat háttérbe szorító „Európai Egyesült Államok” megvalósításának gondolata. E javaslat „tesztjeként” fogható fel annak feltérképezése, hogy az egyes tagországok polgárai a globalista vagy szuverenista álláspontot támogatják-e az Európai Unió és a nemzetállamok egymás közti viszonyában. Hangsúlyoznunk kell, hogy a 27-ből 22 tagállam közvéleménye helyezkedett a szuverenista álláspontra, vagyis ezekben az országokban magasabb azoknak a számaránya, akik a tagországoknak biztosítanának több hatalmat az EU felett, mint azon megkérdezetteknek, akik az EU-nak juttatnának több hatáskört a nemzetállamok felett.
