A 20. század végével a világ számos nemzete készült arra, hogy lezárja a múlt viszályokkal, háborúkkal teli véres időszakát, és átevezzen az addig csak a könyvekből vagy a filmvászonról ismert „szép új világba”, ahol az emberiség a béke és a konstruktív együttműködés útjára lép. A 2000-es évek beköszöntével azonban kiegyensúlyozott világpolitika és stabil fellendülés helyett sokkok, gazdasági válságok, terrorizmus és politikai szélsőségek mérgezik az emberiség mindennapjait. Az ezredfordulóig jellemző, változást sürgető izgatottságot így éppen a változásoktól való félelem és az új feszültségek váltották fel. Az évezred első húsz esztendeje bővelkedik az olyan társadalmi, politikai és gazdasági folyamatokban, amelyek trendszerű változásokat idéztek elő, és alapjaiban rengetik meg a hidegháborút követően éppen csak felállított világrendet. A világszerte végbemenő folyamatok kapcsán egyes szakértők elkerülhetetlen népesedési válságra figyelmeztettek; míg történészek a technológiában és a külpolitikában végbemenő tendenciákra mutattak rá; a közgazdászok pedig a gazdasági kihívások globális térben bekövetkező hatásaira hívták fel a figyelmet. 2010-re kudarcba fulladt az amerikai demokráciamisszió és a világkapitalizmus neoliberális ideája, majd megkezdődött a lázadás évtizede, amelyet Andrew Bacevich, a Bostoni Egyetem nyugalmazott professzorának szavaival akár a „mérgező megosztottság” korszakaként is leírhatunk, hiszen a legkülönbözőbb kérdések mentén – gazdaság, egyenlőtlenségek, migráció, faji, etnikai kérdések, klíma, stb. – élesedő politikai polarizáció jellemzi. A sokkok, feszültségek, konfliktusok értelmezhetők ugyan egy idővel bekövetkező világpolitikai vagy gazdasági transzformáció katalizátoraiként, a 21. század első két évtizede egyelőre inkább a válságok korszakaként határozható meg világos horizont nélkül. Az időszak alatt végbemenő folyamatok három fő válsággóc köré csoportosíthatók: a népesség dinamikájából eredő társadalmi, a külső aktorok átpolitizálódásából következő politikai és az aktuális világgazdasági szerkezetet próbára tevő gazdasági válság. Mindhárom jelenség arról tanúskodik, hogy a jelenleg fennálló világrendet igenis meg lehet változtatni; a kérdés már csak az, hogy a világ képes lesz-e rendszereinek átalakítására.

 

A tanulmány a Magyarország 2021 című tanulmánykötetben jelent meg.